Hirdetések;téli olimpia;Karl Erik Böhn;Armin Zöggeler;kézilabda Európa-bajnokság;Ole Einar Björdalen;

2014-12-24 06:53:00

Szocsi hőseit irigyelte mindenki

Ismét eljött az idő, hogy egy sportszempontból izgalmas év végén visszagondoljunk arra, kikért is szurkoltunk 2014-ben. Volt ebben az esztendőben minden: sivatagi csata, labdarúgó-világbajnokság, kézilabda Európa-bajnokság, téli olimpia – hogy csak párat említsünk a rengeteg eseményből. Tizenkét részes sorozatunkat folytassuk a februárral.

A február ebben az évben szinte kizárólag a Szocsiban megrendezett téli olimpiáról szólt. Egyrészt amiatt, mert Vlagyimir Putyin a pálmafák árnyékában döbbenetes összegekért bizonyította be, Oroszország mindenre képes, másrészt a jól sikerült olimpiának rengeteg hőse volt.

Volt olyan, aki úgy nyert érmet sífutásban, hogy menet közben eltört a lába, de volt olyan is, aki alig tudta teljesíteni a távot, és a győztes a célban várta és megtapsolta a teljesítményét. És voltak azok, akik miatt tán mindig emlékezni fogunk Szocsira…

Ole Einar Björdalen kívánkozik az élre, hiszen a 40 éves norvég szerzett két aranyat, amivel minden idők legeredményesebb téli olimpikonjává vált. Vagy a szintén negyvenes olasz szánkós, Armin Zöggeler, aki a Szocsiban szerzett bronzérmével sporttörténelmet írt: hat egymást követő olimpián állt dobogón. A hölgyeknél két triplázó nevét érdemes megjegyeznünk – ha még nem tettük meg –, a fehérorosz sílövő, Darja Domracseváét, illetve a norvég sífutó Marit Björgenét.

Utóbbi azt a nem mindennapi bravúrt hajtotta végre, hogy nemcsak Szocsiban, hanem előtte, 2010-ben Vancouverben is triplázott…

Kanada ismét megnyerte a hokitornát, míg a horvát síző, Ivica Kostelic a negyedik ezüstérmét. Vélhetően sosem tudja majd meg, milyen érzés olimpiai bajnoknak lenni.

Mi magyarok is ott voltunk, és Miklós Edit lesiklásban szerzett hetedik helyével a téli sportok térképére is újra felkerültünk. Ugyanakkor az egyetlen pontunkat megszerző női rövid pályás gyorskorcsolya válogatott sem a hatodik helyéről marad meg emlékeink között – főleg azért, mert az indult nyolc válogatottból abszolút utolsó lett, de két válogatottat kizártak –, hanem azért, hogy a köztük lévő feszültség és széthúzás napokig adott témát valamennyi online és nyomtatott sajtóterméknek.

Persze azért történt más is februárban, például a Seattle Seahawks elképesztő fölénnyel nyerte meg a Super Bowl-t, valamint 21 év után megdöntötték Szergej Bubka rúdugró világcsúcsát: Renand Lavillenie 616 centivel az eddigi legnagyobbat ugrotta.

A gyorsasági motorsportban is történelmet írtak a magyarok. A Superbike világbajnokság történetének első magyar csapata, a BMW Team Toth két magyar pilótával vágott neki az idénynek.

Volt, akit kineveztek – Németh Andrást a női kézilabda-válogatott élére –, volt, akit elküldtek – Gerendás Györgynek kellett távoznia Egerből – és volt, aki az önkéntes száműzetésből visszatért – Csipes Tamara újra magyar színekben akart versenyezni –, valamint az is kiderült, hogy a focistáink a görög, a román, az észak-ír, a finn és a feröeri válogatott ellen vívhatja ki az Európa-bajnoki szereplést.

Sajnos veszteségek, pótolhatatlan veszteségek is érték a magyar és egyetemes sportot: elhunyt Luis Aragones, Karl Erik Böhn és Novák Dezső.