"Feltehetőleg öngyilkos akart lenni" - írják. A nő december 18-án csütörtök reggel a Szabolcs megyei Libabokor vasúti átjárójától kicsit messzebb, a vonatsíneken üldögélt; várt. A mozdonyvezető veszettül húzta a dudát, kattanásig tekerte a vészféket, a nő pedig nem mozdult, csak ült a hideg síneken, rendületlenül nézett szembe a közelgő fényszórókkal, türelmesen várt tovább. A vonatot nem sikerült időben megállítani, "a kiérkező rendőrök már csak a halál beálltát tudták megállapítani" - olvasható egy helyi rádió weboldalán.
Az országos média nem számolt be a tragédiáról, ellenben egy nappal korábban több helyen is olvashattuk, hogy Pécs és Szentlőrinc között a Barcsra tartó személyvonat halálra gázolt egy férfit, december 15-én pedig három halálos kimenetelű vonatgázolás is történt. A felsorolást folytathatnánk szinte minden napra visszamenőleg: novemberben és decemberben alig akadt olyan nap, hogy a reggeli vagy az esti híradásokban ne került volna a szemünk elé: ismét gázolt a vonat.
A Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatása szerint 2014 december közepéig összesen 194 személyt ütött el a vonat, a balesetek 144 esetben halállal végződtek. A tragédiák fele "tiltott helyen átjárás" miatt történt, 68-an bizonyítottan öngyilkosok lettek, az információkat az Országos Rendőr-főkapitányság is megerősítette. Mindennek lehet-e valami köze az ünnepekhez?
Vannak, akik szerint csak mítosz, hogy karácsonykor jóval többen vetnek véget az életüknek, a "tévhit" éltetője és erősítője pedig, hogy az ünnepnapi tragédiák nagyobb szenzációval jelennek meg a médiában. Ám egyes szakemberek úgy vélik, a nagy ünnepek igenis veszélyeztetett időpontoknak számítanak, hiszen az öngyilkosságok száma ilyenkor - bár nem kiugró mértékben, "csupán" elenyésző százalékban - emelkedik.
Mindennek köze lehet az úgynevezett "karácsonyi depresszióhoz" is, amikor sokan látszólag indokolatlanul rosszkedvűek, levertek. Ebben nagy szerepet játszanak az "ünnepi elvárások": a ma már inkább kötelezőnek tekintett ajándékvásárlás, ünnepi menü összeállítása, elkészítése - hogy a rokonság ilyenkor ugyancsak "kötelező" látogatásáról már ne is beszéljünk.
Az ünnepi depresszió ezen okai ugyan kiheverhetőek, és egyáltalán nem eredményezik családi tragédiák bekövetkeztét - ám nem mindenki van olyan szerencsés helyzetben, hogy az ünnep alkalmából szembe kelljen néznie a terített asztallal és az azt körbeülő rokonsággal.
A magány és a kilátástalanság sarkallhatja végzetes lépésre az embert. Ez persze nem szükségszerűen karácsonykor vagy húsvétkor következhet be, ám az ünnepi hangulat, a jobb módúak fékevesztett költekezésének, a karácsony érzelmi előírásainak a külsőségekben is megfelelő mosolygós emberek, családok látványa - miközben a saját anyagi és egzisztenciális helyzete romokban, családja elhagyta, nem törődik vele - a szerencsétlen helyzetben lévő, jellemzően már évek óta súlyos pszichés gondokkal küzdő honfitársainkban tovább mélyülő depressziót generálhat. Tagadhatatlan, ilyenkor - különösképp, ha nincs külső segítség - felmerülhet az öngyilkosság gondolata is.
Annak ellenére, hogy a frissebb kutatások szerint ha lassan is, de évről évre csökken az öngyilkosságok száma Magyarországon, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-es felmérése megmutatta: a 100 ezer lakosra jutó öngyilkosságok számát tekintve még mindig az unió élvonalasai közé tartozunk, a legmagasabb értékeket nálunk, valamint Belgiumban, Szlovéniában, Horvátországban, Litvániában és Lettországban mérték.
Bár nem lehet tényként kijelenteni, hogy karácsonykor kétszer, háromszor többen vetnek véget saját kezűleg életüknek, ugyanakkor nem elhanyagolható és egyben árulkodó jel lehet, hogy a téli időszakban, jellemzően a karácsonyi ünnepek előtti és utáni napokban több mint kétszer annyi hívás érkezik a lelki-segély szolgálatokhoz, mint az év más szakaszaiban.