Negyven százalékkal esett idén az olaj ára

Publikálás dátuma
2014.12.26. 13:32
FOTÓ: Getty Images, David McNew
Előreláthatóan nem a kitermelés visszafogása oldja majd meg az olajpiac nehézségeit, a túlkínálatot a globális növekedés apaszthatná le - írja a Világgazdaság Online.

A spekulánsok mellett a Kőolaj-exportáló Országok Szövetségéhez (OPEC) nem tartozó termelőket hibáztatta az olajárak idei összeomlásáért Szaúd-Arábia, illetve az Egyesült Arab Emírségek energiaügyi minisztere. Az OPEC két meghatározó tagállamának illetékesei az egy abu dzabi konferencián mondták el e véleményüket, amit a szaúd-arábiai Ali al-Naimi azzal egészített ki, hogy ha az OPEC-en kívüli országok csökkenteni akarják termelésüket, csak rajta. Az OPEC nem fogja őket követni ebben, legalábbis Szaúd-Arábia biztosan nem. Al-Naimi biztos abban, hogy a helyzet javulni fog – idézte szavait a Reuters – , bár még nem tudni, mikor. Az emírségek részéről Szuhail al-Mazrui olajügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy az áresés mögött a nem OPEC-országok felelőtlen kitermelése áll, a Bloomberg szerint fel is szólította őket: hagyják abba a termelés növelését. Ha ebből valaki nem értette volna meg, hogy az OPEC nem változtat kitermelési politikáján, annak a kuvaiti miniszter Ali al-Omair világossá tette: se arra nincs szükség, hogy a szervezet visszavegyen a napi 30 millió hordós termelésből, se arra, hogy rendkívüli tanácskozást tartson a 2015. júniusában esedékes ülés előtt.

Jövőre a világnak valószínűleg még kevesebb OPEC-olajra lesz szüksége, mert a riválisok forrásaiból tovább bővül a kínálat – mindenekelőtt az USA palaolaj-termelése révén – , miközben a kereslet nem növekszik. 2013 elején még napi 90,54 millió hordó volt a globális olajkitermelés, idén szeptember végén viszont már 93,6 millió – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataiból - , amivel szemben csak 93,06 millió hordónyi kereslet állt.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző
Témák
olaj áresés Brent

Építőipar - Hol vannak a befektetők?

A tavalyi év után idén is kétszámjegyű növekedés várható az építőiparban, elsősorban az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke ugyanakkor a jövő évi kilátásokat bizonytalanabbnak tartja, és hiányolja a privát befektetőket a magasépítés megrendelői közül.

Tolnay Tibor az MTI-nek adott évértékelőben a hivatalos statisztikai adatokat idézve emlékeztetett arra, hogy az építőipar 2006-ban még 2360 milliárd forintnyi értéket állított elő, ez a múlt évben már csak 1774 milliárd forint volt, bár ez is 10 százalékkal több a 2012. évinél. A bruttó hazai termékhez (GDP) mérten - ugyanebben az időszakban - 5,1 százalékról mintegy 4 százalékra esett a teljesítmény. Hozzátette: az ágazatban foglalkoztatottak száma ugyanakkor a 8,2 százalékos arányról 6,3 százalékra csökkent nemzetgazdasági szinten.

Véleménye szerint az idei - a szakma által 15 százalékosra várt - növekedést az magyarázza, hogy a tavaly év végével zárult, de további két évig még a támogatásokat elszámolhatóvá tevő uniós költségvetési időszak miatt felgyorsultak a kifizetések és a felhalmozódott források több építést generáltak. Ezek zöme azonban infrastrukturális jellegű - út- és vasútépítés, csatornázás, hulladéklerakó - és kevésbé érinti az épületeket létrehozó magasépítést - jegyezte meg az elnök. Az uniós forrásoknak a Miniszterelnökség alá rendelése - központosítása - javította a támogatások elköltési arányát - jegyezte meg.

A KSH legutóbbi építőipari jelentése - amely októberig elemzi az idei évet - 6,5 százalékos magasépítési teljesítmény-csökkenést mutat. Ezt ellensúlyozzák az említett "egyéb építmények", amelyeknél viszont 35,2 százalék volt a növekedés. A kettő eredője adja ki a 15,8 százalékos növekedést. A jövőre nézve azonban sokat mond az az adat, hogy az új szerződések az épületek építésénél 10,9 százalékkal csökkentek egy év alatt, míg az egyéb építmények szerződésállománya 16,8 százalékkal növekedett. A magasépítő ipar addig nem tud növekedni, amíg a befektetők nem rendelnek új irodákat és ipari létesítményeket - jegyezte meg.

A kormány a következő, 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra 7500 milliárd forint támogatással számol, amelynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítaná. Hogy ebből mennyi lesz az építés, azt Tolnay Tibor szerint ma még nem lehet megbecsülni. Az ÉVOSZ - a Magyar Mérnöki Kamarával együtt - mindenesetre azt szorgalmazza, hogy azokat az épületeket, amelyeket a kormány mindenképpen létre akar hozni az uniós forrásokból, már most kezdjék el megtervezni. Így amikor az uniós apparátus igent mond a projektekre, kezdődhet az építés.

Ez azért lenne fontos, mivel az előző uniós költségvetési ciklus indítását is évekig tartó kivárás jellemezte. Jövőre még tart az elszámolási időszak, így ez a helyzet, ha az ideihez képest csökkentve is, de javítja az építőipar helyzetét. Viszont ha nem indulnak el a jövő év második felében az új projektek, akkor 2016-ban ez érződni fog az építőipar teljesítményében.

Tolnay Tibor az ágazat egyik nagy problémájának a rendelkezésre álló képzett munkaerő szempontjából azt tartja, hogy aki keresett szakmával rendelkezett és mobil volt, az már - egyéni munkavállalóként - elhagyta az országot. Ha most varázsütésre beütne az építőipari konjunktúra, nem lenne kivel építkezni - vélte.

Az ehhez kapcsolódó másik probléma, a kormány által elhatározott duális szakképzéssel van - mutatott rá az elnök. A korábbi rendszerben a nagyvállalatok működtettek tanműhelyeket és például a harmadikos kőművesek már brigádban dolgoztak. Ma azonban a tipikus fővállalkozó cég egyáltalán nem foglalkoztat fizikai munkásokat, a tényleges építést alvállalkozók végzik. Így a fővállalkozó eleve alkalmatlan a képzésre, az alvállalkozók pedig általában kisebb társaságok, amelyeknek sem pénzük, sem apparátusuk nincs erre.

A magyar építőipar teljesítményét az európaival összehasonlítva az ÉVOSZ elnöke elmondta: a tavalyi 5 milliárd eurós magyar teljesítmény azonos a szlovákkal, Bulgária 6 milliárd, Csehország 17 milliárd, míg Ausztria 33 milliárd euró értéket produkált.

Szerző

Az informatika lehet a gazdasági fejlődés motorja

Publikálás dátuma
2014.12.26. 10:56
FOTÓ: Getty Images, Oli Scarff
Az idén megvalósult informatikai projektek, a gyorsuló ütemben növekvő szoftverexport, a hazai startup világ élénkülése mind arra utal, hogy rengeteg az informatikában kiaknázatlan lehetőség Magyarországon - mondta Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára.

Hozzátette: a magyar infokommunikációs (IKT) szektor nagyon hatékonyan tud előállítani nemzetközi szinten is versenyképes megoldásokat, ezt mutatja az is, hogy szoftver- és szolgáltatásexportja 2014-ben elérte a 300 milliárd forintot, és az évente 20 százalékos bővülést mellett ez reálisan 5 éven belül megduplázható.

Ugyanakkor sok az informatikai ipar növekedését gátló tényező, például a szektorban jelenleg is meghirdetett, de betöltetlen tízezer informatikai álláshely, amely - mivel egy informatikus éves szinten átlagosan 15 millió forint hozzáadott értéket termel - évente 150 milliárd forint kiesés a magyar gazdaságnak.

A főtitkár szerint az állam mindemellett 2014-ben, a pénztárgép és az útdíj projekt keretében azzal is szembesült, hogy az informatika nemcsak az adminisztráció csökkentésére, hanem egyúttal az állami bevétel növelésére is használható.
Ezek a viszonylag rövid idő alatt megvalósuló és profitot termelő állami beruházások elősegítették az igazságos teherviselést, így az állam elindult tudatosan abba az irányba, hogy informatikai támogatással tegye hatékonyabbá működését - mondta.
Major Gábor úgy véli az online árukövetési rendszer majdani letisztult formájára szintén sikerként gondolnak majd, hiszen az is növeli az átláthatóságot.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon hiányzik az előremutató informatikai szabályozás és az adaptálódást segítő, támogató környezet: az EU-ban például itt a legmagasabbak a telekommunikációs hozzáférés díjai, magas az iparágat sújtó különadók mértéke, valamint a frekvenciadíjak is.

A főtitkár emlékeztetett, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban, a digitális gazdaság fejlesztésére szánt támogatás eléri a 136 milliárd forintot, míg az elektronikus magyar állam kialakítására közel 100 milliárd forint jut.

Szerző
Témák
Informatika