A legutolsó felmérések szerint, amelyet a Nova TV közölt a vasárnapi televíziós vita után, a hivatalban lévő elnök az első fordulóban 46,5 százalékot szerezhet, ezzel mindössze 3,5 százalékra kerül az abszolút többségtől. Valószínűtlen azonban, hogy sikerülne már az első felvonásban kellő többségre szert tennie.
Ellenfele a második fordulóban alighanem az egykori jobboldali kormánypárt, a HDZ jelöltje, Kolinda Grabar Kitarovic lesz, aki 34,9 százalékot kaphat. Az RTL felmérése szintén nagy fölényt jósol az államfőnek, a televízió szerint 42,1 százalékkal végezhet az élen, Kitarovic 30,5 százalékhoz juthat.
A többiek aligha szólhatnak bele kettejük küzdelmébe. Ugyanakkor már az is nagy meglepetéssel érne fel, ha Ivan Sincic harmadik lenne, hiszen nem állíthatnánk, hogy nagy politikai tapasztalattal rendelkezne: 25 éves, s még diák. Mégis, gond nélkül összegyűjtött 15200 támogatói voksot (az induláshoz 10 ezer kellett), s a Nova már kilenc százalékon látja.
Ő egyesíti azokat, akik csalódtak a politikai elitben. „Az eltelt 25 évben a politikai pártok semmit sem tettek az országért”- hangoztatja. Sincic szerint visszájára kell fordítani a privatizációt, minden ellopott vagyont vissza kell adni az államnak.
Sincic aláírásgyűjtését némi botrány rázta meg. Egy interjúban azt közölte, hogy a parlamenti képviselő Ivan Grubisic, aki szintén indulni kívánt a voksoláson, üzletet ajánlott neki: a kiugrott pap a fiatalember támogatói aláírásaiért fejében azt ígérte, képviseli Sincic érdekeit.
A kampány során felmerült a kérdés, van-e egyáltalán szükség közvetlen elnökválasztás megrendezésére. Sokan azzal érvelnek ez az eljárás túl drága az amúgy is súlyos gazdasági helyzetben lévő ország számára, nem is szólva arról, hogy az államfő csak ceremoniális jogkörökkel rendelkezik.
A lakosságnak azonban tetszik ez a lebonyolítási rend. A Promocija Plus felmérése szerint a megkérdezettek 88,8 százaléka támogatja a közvetlen államfőválasztást. A jelenlegi modellt épp a két legerősebb párt, a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki konzervatív HDZ szavazói kedvelik leginkább.
Bár az elnök közvetlenül nem szólhat bele a gazdaság alakításába, legfeljebb csak észrevételei lehetnek, a választási kampányban óhatatlanul is szóba került ez a kérdés. Az emberek fő beszédtémája a kilátástalannak tűnő gazdasági helyzet. Bár jövőre hírek szerint végre növekedni kezd a GDP, a polgárok a saját bőrükön aligha tapasztalják majd a javulást. 350 ezer horvátnak nincs munkája. A fiatalkori állástalanok aránya pedig eléri a 41 százalékot.
A legnagyobb gond az, hogy a mindenkori kormányzat elodázta a reformokat. Nem merte vállalni a népszerűtlen intézkedéseket. A szociáldemokrata kormányfő, Zoran Milanovic kabinetje sem reformkormányként vonul be az ország történelmébe. Szakértők szerint elsősorban a gazdaságot, az állami szférát kellene átalakítani, túl sokan élnek állami pénzből.
Igen ám, de egy ilyen átalakítás újabb elbocsátásokhoz vezetne. A kormány felvetette ugyan: úgy csökkentené az adósságállományt, hogy magánkézbe adná az autópályák üzemeltetését, ez azonban óriási felháborodást keltett a társadalomban. Közgazdászok sem tartják jónak az ötletet, legfeljebb csak rövidtávú hatásai lennének egy ilyen húzásnak.
Zágráb ellen kötelezettségszegési eljárást indított az EU a magas államadósság miatt, 2015 tavaszáig kapott haladékot arra, hogy átfogó intézkedésekkel szanálja a gazdaságot. A kormány két tűz közé került: meg kellene felelnie az unió elvárásainak, de közben nem akarja teljesen elveszteni az emberek bizalmát.
