Túl gyenge a forint, veszélyben az államadósság-csökkentés

Hazai fizetőeszközünk tartósan gyengülő pályára állt, péntek délután egy euró mindössze 317 forintot ért. Még a szakemberek számára is titok, milyen trükkökkel tudja ezek után a kormány - ne legyen kétségünk, a Magyar Nemzeti Bankkal karöltve - beállítani a GDP-arányos államadósság mértékét december 31-re, hogy az az egy esztendővel korábbi értékhez képest csökkenést mutasson. Erre ugyanis mind az alaptörvény, mind Brüsszel előírásai kötelezik Magyarországot.

Alig egy hete Banai Péter Benő bizakodóan jelentette ki: "az alaptörvényben rögzített államadósság-csökkenés számításaink szerint megvalósul." Amikor a nemzetgazdasági államtitkár a Világgazdaság kérdésére a válaszát megfogalmazta, még "csak" 315 forintos volt a forint/euró kurzusa, szemben a tegnapi 317 forintos árfolyammal. Az kétségtelen tény, hogy a hazai jogszabályok szerint a devizában fennálló adósságot azonos árfolyamon kell átszámolni, amikor két év államadósság-adatait összehasonlítjuk. Így az árfolyam változása az adósságmutatót nem befolyásolja, az Európai Bizottságot pedig ez az érték érdekli.

Ugyanakkor tavaly december 31-én egy euró 296 forintot ért, az idei költségvetési törvényben pedig 296,90 forint szerepel, tehát a tervezett árfolyam és a mostani tényleges árfolyam között a különbség csaknem húsz forint, ami aligha elhanyagolható. A 2013. év végi - ma már csodálatosnak mondható - árfolyamot, mint emlékezetes, csak trükkök árán sikerült beállítani, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 2014. januári átlagos kurzus 311 forintos volt, és idén egyetlen olyan hónapot sem lehet találni, amikor átlagosan 302 forintnál olcsóbban lehetett eurót vásárolni.

A tavaly év végi kormányzati trükközés olyannyira nem volt titok, hogy annak tényét lapunk érdeklődésére Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is elismerte. A trükkök között szerepelt, hogy - a forint árfolyam-szintjének beállítása mellett - csökkentették a készpénzállományt, visszafogták az államkötvények kibocsátását, illetve két nagy cégtől ideiglenes jelleggel visszavásároltak belőlük.

Idén 2200 milliárd forinttal emelkedett a magyar államadósság, és a forint mintegy 8 százalékkal gyengült az euróhoz képest. Valamicskét viszont javít az összképen, hogy eredetileg 2,5-2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítottak Magyarországon, viszont valószínűleg 3,2 százaléknál magasabb lesz a GDP emelkedése 2014-ben. Ez azonban korántsem lesz elegendő ahhoz, hogy az államadósságot 75,4 százalékra csökkentsék. Vagyis ismét jönnek a trükkök, és nem nehéz megjósolni, hogy 2015. januárjában - akárcsak idén - megugrik majd az adósságállomány.

A kép csak illusztráció/Népszava

Az azonban nem kis hasfájást okozhat a kormánynak, hogy az államadósság 40 százaléka deviza - elsősorban euró - alapú. Amikor 2010 nyarán Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, a feltörekvő országok pénz- és tőkepiacain igen aktív amerikai Franklin Templeton Investments befektetési alap nagyobb kötvénycsomagot vásárolt fel a magyar államkötvényekből. Ennek nyomán napjainkban a teljes magyar államadósság 11 százaléka van a tulajdonukban, állampapírban.

Annak a kockázata pedig jelentős, hogy egyetlen befektetési alap ilyen jelentős nagyságú portfólióval bír. Ezért a magyar kormánynak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, hogy mi történik a Templeton egyéb - főként orosz és ukrán - befektetéseivel, már pedig e két piacon nem túl rózsás a helyzet. Ennek ellenére ma még nem áll fenn az a veszély, hogy a Templeton nem újítja meg a folyamatosan lejáró magyar állampapírjait, amelynek nagysága tekintélyes, a saját teljes állományának 5-7 százaléka. Ennek ellenére a magyar kormány folyamatosan keres újabb nagy befektetőket. Pillanatnyilag nem sok eredménnyel.