Hónapjai vannak Orbánnak?

Publikálás dátuma
2014.12.28 20:00
Előfordulhat, hogy a kormányfőt saját pártja inti le a porondról hamarosan – Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételekor vélhetőe
Fotó: /
Angela Merkel februári villámlátogatása után hatalomátvétel történhet a Fideszben - állítják a Népszava kormánypárti forrásai. Az informátorok az Orbán Viktorral szembeni, párton belül egyre erősödő elégedetlenségről számoltak be, s hogy már az is felmerült, a kormányfő egyenesen akadálya a Fidesz boldogulásának. Forrásaink szerint az nem kérdés, hogy Orbán megbukott, az azonban egyelőre nem világos, ki lépne a helyére.

Orbánnak és rendszerének már csak néhány hónapja van hátra - állítják Fideszhez közel álló forrásaink. Egyre többen vannak, teszik hozzá, akik igyekeznek magukat távol tartani a kormányfőtől, illetve, amennyire lehet kimaradni azokból az intézkedésekből, amelyeket jórészt magának a miniszterelnöknek az iniciálására hoztak, vagy hoznak meg. Nincs értelme, vélik, beleégni mindabba, ami történik; a bukás ugyanis elkerülhetetlen.

Informátoraink úgy látják, Orbán visszafordíthatatlan pályára helyezte magát és önmagával együtt a Fideszt, de ami még nagyobb baj, az országot is. A kormányzati munkát kapkodás, kiismerhetetlenség jellemzi, a szakembergárdának, ha van ilyen - mert egyre inkább csak a hűség és a miniszterelnökhöz való ragaszkodás a kötelező -, fogalma sincs mi az irány, mihez kell alkalmazkodni, mi a cél. A zaklatottság, a kiszámíthatatlanság magából Orbánból fakad: egyre kevesebb emberben bízik meg, és azok, akik még élvezik bizalmát, akikre hallgat inkább csak rosszabbik énjét mutatják fel neki.

Olcsó pszichologizálásnak tűnik, de ezek a jegyek valóban a magányosság, a környezetében is ellenségeket kereső és találó vezérek szimptómái. Ezért aztán nincsenek a kormányzati döntések megvitatva, váratlan ötletek mentén dolgoznak a miniszterek és az apparátus, ám ezek az ötletek sem mutatnak semmiféle koncepciót, koherenciát. Ráadásul az is előfordul - mint azt láthattuk -, hogy Orbán véleménye is változik, méghozzá egyik napról a másikra, és ennek megfelelően rángatja kommunikációs és cselekvési szinten is a beosztottjait. Ez a magyarázata annak is, hogy többen a kiszolgálói közül nevetségessé válnak - mint például Németh Szilárd a netadó esetében, a fideszes rezsibiztos ugyanis a kormányfő aktuális álláspontját követni képtelen módon védelmezte az ötletet még akkor is, amikor Orbán már kiállt belőle - és erre a szerepre egyre kevesebben vágynak. Akadnak persze olyanok is, akiket mindez nem zavar, számukra a megfelelni vágyás a legfőbb szempont - fogalmazott egyik forrásunk.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy Orbán, aki eddig azért jó érzékkel kezelte a nyilvánosságot és azt is nagyjából tudta, hol húzódnak a jó és rossz, illetve végletesen népszerűtlen és még átvihető döntések határai, miért veszítette el ezt a képességét. Merthogy elveszítette - állítják az őt jól ismerő körökből. A választ, illetve a megoldást többen az úgynevezett "amerikai ügyben" vélik felfedezni, vagyis abban a csatában, amelyet a legtöbben megnyerhetetlennek tartanak, de nem is feltétlenül Vida Ildikó adóhatósági elnök szempontjából.

A gondok ráadásul jóval korábban kezdődtek, az orbáni rendszer szétesése - bármily furcsa - már az áprilisi választások előtt jóval megindult. Egészen pontosan attól a pillanattól, amikor Orbán felrúgta a Fidesz gazdasági-politikai irányításának rendszerét és a gazdasági döntéseket is saját hatáskörébe vonta. Feltehetően, mondják az elemzők, megelégelte azt a duális rendszert, amelyben Simicska Lajossal párban irányították a Fideszt, majd a kormányzati döntéseket, világos határvonalat húzva kettejük kompetenciái közé. Orbán általános úzussá tette azt, ami persze korábban is előfordult, de olykor azért akadtak morális megfontolások, akadályok is, hogy minden elképzelés elérhető, minden akarat törvénnyel megvalósítható. A folyamat már az első, 2010-es választási győzelem után elindult, Orbán pedig az újabb kétharmados siker - amihez persze köztudottan hozzájárultak a célhoz rendelt törvény-buherálások - nyomán végképp kontrollját veszítette. Így kerülhetett zsarolási helyzetbe a KDNP is; a párt számára elérkezett az idő, amikor karakteresebbé teheti önmagát a nyilvánosság előtt, ezért is nyúlt vissza például a három éve már elutált vasárnapi zárva tartás, akkor Orbánnal szemben simán elvesztett ügyéhez. A kereszténydemokraták, hallva az egyre többet elégedetlenkedő, zúgolódó Fideszes képviselőket, felismerték, most többet kérhetnek és kérnek is saját parlamenti szavazataikért, mint az első ciklusban.

Éppen ezért, amit ma látunk már nem egy rendszer, mint korábban volt, hanem egy napról napra élő folyamat, amely - a józanabbak szerint - semmiképp sem tartható fenn, de mert önkorrekcióra képtelen, feltétlen bukásra van ítélve. És ez már nem pusztán suttogó propaganda; egyre szélesebb körben terjed a Fidesz háza táján. Ez a magyarázata az egyre többet és többeknél fölbukkanó puccselméleteknek is; ezek is többnyire Orbánból és Orbántól indulnak ki; sem Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, sem Pintér Sándor belügyminiszter nem saját ötletként dobta a nyilvánosság elé a maga fantázia-puccsát, a megszokott forgatókönyvet követve: külföldről érkező aknamunkát vizionálva. Utóbbi ebben a formában badarság, mint ahogy azt maga Orbán is pontosan tudja.

Fotó: Europress/Getty Images/Sean Gallup

Fotó: Europress/Getty Images/Sean Gallup

Az azonban nem feltétlenül az, és ennyiben van alapja a puccstól való félelemnek, hogy éppen a Fideszen belülről, vagy a kormánypárt környékén szerveződnek csoportok, ma még nem látható, nem ismert figurák, akik nem pusztán előkészítik a hatalom átvételét, hanem - egyesek szerint - alkalmasok is arra, hogy a politikai irányvonal megváltoztatása nélkül átvegyék az ország irányítását. E folyamat egyik fontos állomása lehet Angela Merkel német kancellár villámlátogatása, akinek egyre nagyobb tehertétel a magyar miniszterelnök; sem az Európai Néppárt, sem az Európai Unió demokrácia felfogásával nem összeegyeztethető ugyanis hatalomgyakorlás, illetve a szövetségi rendszerből való folyamatos kikandikálás. Többen emlékeztettek ráadásul arra is, hogy Merkel tett már néhány ilyen látogatást európai vezetőknél, amelyek után a fogadó ország vezetője villámgyorsan távozott a hatalomból.

Nyilván a partnereknek sem mindegy, hogy megérett-e a helyzet Magyarországon egy Orbán utáni időkre, vagy a miniszterelnök még most is ki tudja vinni békemenetes híveit az utcára. Hogy pedig van-e olyan utód a magyar jobboldalon, aki uralni tudja majd a helyzetet és helyes irányba fordítani az ország szekerét? Egyelőre nem tudni. Vagyis, mondják forrásaink, az már nem kérdés, hogy Orbán megbukott-e, csak az, hogy mennyi idő kell a mögötte épülő új rendszer stabilizálásához.

Szerző
2014.12.28 20:00

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00