Újabb tragédia a maláj repülés fekete évében

Tragikus éve van a maláj repülésnek, idén két "balesete" volt az állami légitársaságnak, a Malaysia Airlines-nak. Márciusban nyomtalanul eltűnt, vélhetően az Indiai-óceánba zuhant egy malajziai utasszállító, júliusban az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata zuhant le.

A vasárnap reggelre eltűnt újabb maláj repülőgépnek nyoma sem volt sötétedésig, a hatóságok hétfő reggelig kénytelenek voltak felfüggeszteni a keresést. Az Air Asia malajziai székhelyű indonéz fapados légitársaság személyszállító gépe Szingapúrba tartott, a felszállás után 42 perccel veszítette szem elől a jakartai légi irányítás.

Bár egyelőre semmi sem támasztja alá, szakértők arra gyanakodnak, hogy az Air Asia gépe az óceánba zuhant. Elemezők szerint a repülőgép vélhetően az óceánba zuhant, azt viszont nem tudni, mi okozta a tragédiát. Az indonéz közlekedési minisztérium közleménye szerint az eltűnt Airbus eddig 23 ezer órát repült, 13 600 út alkalmával, tapasztalt pilóta vezette és a szükséges üzemanyag majdhogy nem kétszeresével szállt fel. Az időjárás miatt kért engedélyt az útvonal módosításra. A fedélzeten 156 indonéziai, 3 dél-koreai, egy francia, egy maláj és egy szingapúri állampolgár tartózkodott, 138 felnőtt, 16 gyerek és egy csecsemő, a francia az egyik segédpilóta volt.

Az eredeti utas lista szerint 23 személy, eddig ismeretlen okból nem szállt fel a gépre, ők vélhetően lekésték a járatot, írta a Strait Times. A szerencsés lemaradók között 11 férfi, 8 nő és 4 gyerek van. Az eltűnt gép a malajziai székhelyű Air Asia Indonézia, amely Dél-Kelet-Ázsia legnagyobb fapados légitársasága, 49 százalékban a malajziai AirAsia csoport tulajdona, a többi részvény kisebb helyi befektetők között oszlik meg. A társaság 2002-ben indult és mindmáig egyetlen gépét sem érte szerencsétlenség. A tegnapi tragédia ellenére az AirAsia ázsiai járatai menetrend szerint közlekednek.

Az Airbus A320-200 típusú gép Surabayából Szingapúrba tartott, amikor eltűnt a jakartai légi irányítás műszerei elől, helyi idő szerint 6 óra 17 perckor (közép-európai idő szerint 0.17-kor), felszállás után 42 perccel. Viszonylag rövid, három órás útra indult, közép-európai idő szerint 1.30-kor kellett volna megérkeznie.

Hogy mi történt, egyelőre nem lehet tudni, csak annyit, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a pilóta engedélyt kért arra, hogy eltérjen az elsődleges útvonaltól. Ebben viszont semmi rendkívüli nincs, szokványos eljárás rossz időjárási viszonyok közepette.

Djoko Murjatmodjo, az indonéz közlekedési minisztérium légiközlekedési vezetője sajtótájékoztatón számolt be a történtekről és hangsúlyozta, hogy a gép nem küldött vészjelzést. A gép 9750 méter magasan repült, amikor engedélyt kért, hogy 11500 méterre emelkedjen a sűrű felhők miatt. Ekkor még Indonézia légterében volt, Borneó szigetéhez közeledve. A kapcsolat ezt követően szakadt meg és tűnt el a járat a légi irányítás szeme elől.

A szomszédos Szingapúr és Malajzia azonnal felajánlotta segítségét, nagy erőkkel megkezdődött a keresés, amelybe a légierő mellett a haditengerészet is bekapcsolódott, de sötétedésig egyetlen nyomot sem találtak. Az éjszaka beálltával felfüggesztették a kutatást, hétfő reggel újrakezdik.

Mint ismert, idén márciusban nyomtalanul eltűnt, vélhetően az Indiai-óceánba zuhant egy malajziai utasszállító. A Malaysia Airlines Kuala Lumpurból Pekingbe tartó MH370-es járatával március 8-án a Dél-kínai-tenger felett szakadt meg a kapcsolat. A fedélzetén 227 utassal és 12 fős személyzettel repülő Boeing 777-200-as típusú repülőgép műholdadatokon alapuló számítások alapján ezt követően visszafordult, az Indiai-óceán felé vette útját, és ott végleg eltűnt. Az eset a polgári repülés történetének egyik legnagyobb rejtélye.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata a Donyeck megyei Hrabove településnél, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területen zuhant le július 17-én. A tragédiában 298-an vesztették életüket, köztük 196 holland állampolgár. A gép lezuhanását senki nem élte túl. A nyugati hírszerző szolgálatok meggyőződése szerint oroszbarát szakadárok lőtték le a gépet Buk típusú, orosz gyártmányú légvédelmi rakétával, Moszkva viszont az ukrán fegyveres erők felelősségét emlegeti.