Felemás mérleg

Ünnepélyes keretek között búcsúzott a NATO Afganisztántól, ahol az ISAF-erők 13 év után fejezték be tevékenységüket. A nyugatiak szerint sikeresen, de a tálibok ezt másképpen látják. ENSZ-adatok szerint is 2014-ben növekedett a civil áldozatok száma.

Kabulban tegnap bevonták a NATO-vezette nemzetközi biztonsági erők , az ISAF zászlaját, 13 év után kivonul a szövetség Afganisztánból, anélkül, hogy a tálibok letették volna a fegyvert. John Campbell amerikai tábornok, az ISAF főparancsnoka pozitív mérleget vont a külföldi nemzetközi alakulatok tevékenységéről, s hasonló álláspontra helyezkedett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is a misszió befejezése alkalmából tegnap kiadott közleményében.

"Együtt (...) kiemeltük az afgánokat a homályból és reményvesztettségből, s reményt adtunk nekik a jövőre nézve" – fogalmazott Campbell a kabuli rendezvényen. A katonákhoz szólva azt emelte ki, hogy erősebbé tették Afganisztánt és biztonságosabbá saját országaikat. "Remélem, büszkék arra a pozitív hatásra, amelyet gyakorolhattak és továbbra is gyakorolhatnak az afgánokra és jövőjükre - folytatta. - A bejárandó út továbbra is nehéz lesz, de győzni fogunk. Az Eltökélt Támogatás misszióval tovább támogatjuk őket." – mondta. A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás után az Egyesült Államok indította az afganisztáni hadműveletet a nemzetközi terrorizmust támogató, a terroristáknak menedéket nyújtó tálib szélsőségesek vezette afgán kormány elmozdítására. A kormányváltás ugyan megvalósult, de a szélsőségesek nem tették le a fegyvert. Az Egyesült Államok és a NATO december 8-án vetett véget az afganisztáni harci küldetésnek, ám a nyugat ezután sem hagyja magára az afgán kormányzatot. Jövőre indul az Eltökélt Támogatás misszió, amelyben 20 ország vesz részt 12 500 katonával. Ezek a katonák harci cselekményekben már nem vesznek részt, ők képezik ki és látják majd el tanácsokkal az afgán biztonsági erőket. Amerikai katonák is maradnak a távol-keleti országban, Barack Obama elnök nemrég kiszélesítette a helyben maradó amerikai haderő küldetését, engedélyezte, hogy hadműveleteket indítsanak a tálibok és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat fegyveresei ellen.

A 2001 őszén kezdődött misszió csúcspontján 140 ezer külföldi katona állomásozott az országban, s 2001 óta az ISAF vesztesége 3485 fő volt. Az utóbbi időben a nyugati katonák fokozatos kivonulásával arányosan növekedett a tálib támadások száma is. A NATO erők fokozatosan adták át a tartományokat az afgán biztonsági erőknek, amelyek képtelennek bizonyultak a szélsőségesek visszaszorítására. Az ENSZ adatai szerint 2014-ben 19 százalékkal emelkedett a merényletek halálos áldozatainak száma.

A terrorizmus a brit monarchia hagyományait is felforgatta

Terrortámadás veszélye miatt visszavonták, egyes helyszíneken biztonságosabb őrhelyekre telepítették át a brit monarchia intézményei előtt posztoló díszőrségek tagjait, jelentette az MTI. A legfőbb londoni turistalátványosságok közé tartozó díszőrségeket a brit hadsereg reguláris alakulatainak katonái adják, ám a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lap forrásai szerint a hatóságok megtiltották, hogy a katonák egyedül lássanak el ilyen őrszolgálatot, és a díszőrség tagjaira fegyveres rendőrök vigyáznak.

A brit elhárítás elsősorban attól tart, hogy egy "magányos farkas", a biztonsági szolgálatok által nem ismert, egyedül cselekvő terrorista támadhat a nyilvános helyeken védtelenül - legtöbbször lőfegyver nélkül, csak karddal felszerelkezve - álló, díszőrséget adó katonákra. A trónörökös, Károly herceg hivatalos londoni rezidenciájául szolgáló Clarence House díszőrségét, amely eddig az épület rácsán kívül, a járdán látta el őrszolgálatát, máris a rácson belülre telepítették át. Eltűntek a díszes őrbódék a St. James-palota elől is, amely a királyi család több tagjának, köztük Anna hercegnőnek, II. Erzsébet királynő leányának a hivatalos londoni rezidenciája. A brit kormány nemrég a második legmagasabb fokozatra emelte a terrorkészültségi szintet.