A gazdasági világválság időszakában Magyarország büszke lehetett arra, hogy míg a nálunk sokkal fejlettebb országokban - az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában - számos bank jutott a felszámolás, illetve a végelszámolás sorsára, addig nálunk a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott pénzekből ilyen célokra gyakorlatilag nem kellett fordítani. A szakemberek jogosan jelenthették ki: a hazai bankrendszer szilárd, ezt bizonyította a stresszteszteken rendszeresen áteső OTP bankcsoport likviditása, amely kontinensünk legjobbjai közé tartozik.
Idén mégis olyan pénzintézeti csődhullám ért el néhány takarékszövetkezetet, egy hitelszövetkezetet és egy kis bankot, amelyre még nem volt példa a rendszerváltás óta. Az OBA által nyújtott kártalanítás összege - mint ahogy ez Tóth István kommunikációs vezető minapi nyilatkozatából is kiderült - minden korábbit meghaladta. Egyedül az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek mintegy 54 milliárd forintot fizetett ki az OBA, 30 ezer károsultnak. (Sokan emlékezhetnek rá, hogy 2000-ben - a nagy vihart kavart - Reálbank-csődnél 5 milliárd forinttal kártalanították a betéteseket.) A teljes idei kártalanítási összeg elérte a 123 milliárd forintot.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi vezetett Orgoványban, Körmenden vagy éppen Székesfehérváron (ALBA Takarékszövetkezet), a bankcsődhullámhoz? Mi változott? A gazdasági környezet aligha, sőt 2014-ben az ügyfelek fizetőképessége javult, annak ellenére, hogy a bankoknál a késedelmes devizahiteladós-állomány növekedett. Viszont a takarékszövetkezetekre éppen az volt a jellemző, hogy vagy teljesen kimaradtak a deviza alapú hitelek nyújtásából, vagy a hitelállományukban csak csekély részesedést képeztek a nem forinthitelek.
A kis pénzintézeteknél hirtelen megnőtt bedőlések számát a szakértők a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) ténykedésének tudják be, noha az intézmény létrejöttének törvényességére a különböző bírói fórumok is rábólintottak. A hozzáértők mégis azt állítják, hogy a fizetésképtelennek minősített takarékszövetkezetek közül több megmenthető lett volna, hiszen megfelelő működésüket a Magyar Nemzeti Bankba beolvasztott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan ellenőrizte. Ha voltak is fizetési nehézségek annak megoldására az SZHISZ által generált takarékszövetkezetek garanciaközössége alkalmas lett volna. Egy SZHISZ-közleményből azonban kiderült: "a Tisza Takarékszövetkezet kizárásával lezárult a takarékszövetkezeti szektor megtisztulása, az elmúlt évtizedekből örökölt problémák feltárása és orvoslása. A Takarékbank Igazgatóságának döntése nyomán december 5-én újabb 39 szövetkezeti hitelintézettel bővült, ezzel 117 tagra nőtt és teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek garanciaközössége." Ebben azonban például az ALBA sem vehetett részt, mert azonnali hatállyal kizárták az SZHISZ-ből, amire jogszabályi alapot is találtak.
Az OBA-nál is abban bíznak, hogy a következő időszakban nem lesznek az ideihez hasonló kártalanítási esetek és nem aggódnak, hogy viszonylag lassan töltődik majd fel újra az alap. (A befizetésekből 2015-re 12-15 milliárd forinttal kalkulál az alap.) Ha mégsem lenne elegendő pénze az OBA-nak a kártalanításra, akkor lehetőségük van hitelt felvenni vagy kötvényt kibocsátani - nyilatkozta Tóth István. Egy új jogszabály szerint esetenként a jelenlegi 100 ezer eurós kártalanítási értékhatárnál nagyobb összegig, legfeljebb 150 ezer euróig lehet kártalanítást fizetni akkor, ha a károsultnak a megelőző három hónapban például ingatlaneladásból vagy munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatásból származó, külön számlán elhelyezett rendkívüli bevétele volt. Emellett egy uniós irányelv magyar jogba való átültetésével a kártalanítási idő is gyorsulni fog: a jelenlegi 20 munkanapos határidő 2024-ig több lépcsőben csökken 7 munkanapra, első lépésként 2019. január 1-jén rövidül 15 munkanapra a kártalanítás határideje.