Rogán is beállt a csatasorba

Publikálás dátuma
2014.12.29 20:25
A függetlenség napját ünneplik nyáron az amerikai rezidencia kertjében FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Most már az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény terve áll a kitiltási botrány hátterében a Fidesz szerint. Rogán Antal legalábbis ezt sejti a diplomáciai konfliktus okának. Utóbbit ugyanakkor a kormánypárti frakcióvezető is fokozta, hiszen Orbán Viktort, valamint más vezető kormányzati politikusokat követve újfent azzal vádolta az Egyesült Államokat: külső erőként akar beavatkozni a magyar belpolitikába. A kormányoldal összeesküvés-elmélete egyre zavarosabb, s alátámaszthatatlanabb.

Országvédelmi akcióterv megalkotására készül jövő évi évadnyitó ülésén a Fidesz-KDNP-frakció - jelentette be Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek adott interjúban 2014-et értékelve új jelenségnek nevezte, hogy már nemcsak ellenzéki pártok és szervezetek állnak a Fidesszel szemben, hanem "külső erők" is, amelyek jobban szerettek volna egy másik magyar kormányt. Mivel ezt nem sikerült elérniük, most megkísérlik leváltani a kormányt, mégpedig "nem választási módszerekkel". Így vált az elmúlt hónapok tüntetéseinek több szervezője is "nagyhatalmi vagy gazdasági érdekcsoportok játékszerévé", rajtuk keresztül akarnak nyomást gyakorolni a kormányra - állította.

Rogán 2015 egyik fontos feladatának nevezte egy országvédelmi akcióterv kidolgozását, mert "amikor ma Magyarországot külső támadások érik", a kormány és a parlament némileg védtelen ezekkel szemben. Arra a kérdésre, hogy ez az akcióterv tartalmaz-e majd válaszlépést az amerikai kitiltási ügyre, azt felelte: ez is az egyik eleme lehet, de nem a legfontosabb. A frakcióvezető azt is állította, a kabinetet érő külső nyomásgyakorlás mögött az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény terve áll, amelynek előnyeiről és hátrányairól "őszintén kellene beszélni", a megállapodást nem lehet "ráerőltetni" Közép-Európára. Szerinte úgy látszik, az Egyesült Államok nagykövetségei nem akarnak nyílt vitát, "ki akarják erőszakolni" a megállapodás ratifikálását minden európai államban. A magyar parlamentben, az LMP javaslatára, viszont biztosan lesz vitanap februárban az egyezményről - fogalmazott a Fidesz-frakcióvezető.

Noha Rogán a jövő év, illetve a várhatóan jövő hét végére tervezett (a helyszínt és a pontos időpontot még titkolja a kormánypárt - a szerk.) Fidesz-frakcióülés feladatának nevezte az ominózus országvédelmi akcióterv megalkotását, a vs.hu szerint a "kidolgozás" részét már el is végezték. A portál úgy tudja, "egy szűk kör" már ismeri a terv részleteit, de "egyelőre tilos a legcsekélyebb mértékű kiszivárogtatás is". Egy kormányzati forrás "annyit elárult, hogy Lázár János Miniszterelnöksége környékén készülhetett az akcióterv" - fogalmaztak, felidézve: a kabinet lépéseiről régóta egy "ötfős kemény mag" (Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Habony Árpád) dönt, és a Fidesz frakciójának már csak annyi szerepe van, hogy bólint.

FOTÓ: Népszava

FOTÓ: Népszava

A nyilatkozattal mindenesetre Rogán is beállt a kormányfő által kezdett, újabb kommunikációs hadjárat csatasorába. Megírtuk: Orbán október közepe óta bizonyítékokat kér számon az Egyesült Államokon az amerikai kitiltási botrány ügyében, sőt, a miniszterelnök többször is durva diplomáciai sértéseket fogalmazott meg legnagyobb szövetségesünkkel szemben, Vida Ildikót, a korrupciógyanúba keveredett adóhatósági elnököt pedig arra kényszerítette, hogy rágalmazásért perelje be André Goodfriendet, az Egyesült Államok budapesti ügyvivőjét (eközben nem váltotta le, vagy függesztette fel, s az őt érintő gyanút sem vizsgáltatta ki - a szerk.). A múlt héten pedig Orbán már erőteljes összeesküvés-elmélettel ment neki Amerikának. A kitiltási üggyel kapcsolatban ugyanis azt mondta, "minden gondolkodó ember tudja", hogy az Egyesült Államok részéről megfogalmazott korrupciós vád "fedőtörténet". Valójában arról van szó - folytatta -, hogy az Egyesült Államoknak új keletű érdekei lettek ebben a térségben, befolyást akar szerezni, és ehhez használja fedőtörténetként a korrupciót. "Ez egy tipikus titkosszolgálati befolyásszerző akció kísérőjelensége" - fogalmazott. A kormányfővel szinte egy időben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is azzal vádolta meg a budapesti amerikai nagykövetséget: ők szervezik a kormányellenes tüntetéseket, de a napokban Pintér Sándor belügyminiszter is a magyar kormányt, illetve annak tagjait érő külföldi támadásokról beszélt, sőt, Kövér László fideszes házelnök is a nemzeti szuverenitás megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat.

Csakhogy a kormányoldal összeesküvés-elméletét gyengíti, hogy - mint a 444.hu felhívta a figyelmet - a Rogán által konkrét okként említett EU-USA szabadkereskedelmi egyezségről január 31-én Orbán egy budapesti konferencián még azt mondta: "minden óvatosság mellett is azt kell mondanom, hogyha az Európai Unió nem lesz képes arra, hogy az Egyesült Államokkal minél hamarabb befektetési és kereskedelmi partnerségi megállapodást kössön, akkor aligha tudjuk a ma meglévő pozícióinkat a világgazdaságban fönntartani. Úgyhogy mi, magyarok konstruktív és hatékony tárgyalásokat szeretnénk látni az Egyesült Államok és az Európai Unió között." Szeptember végén pedig Tállai András fideszes államtitkár méltatta a megállapodást a parlamentben. A kitiltásokról alig két héttel ezután szólt André Goodfriend a magyar külügynek, így gyakorlatilag kizárt, hogy a korrupciógyanú hátterében az USA és az EU közti szabadkereskedelmi egyezmény állna, amelynek kezdeményezője nem is Amerika, hanem az EU volt. A kormányoldal tehát leginkább "a legjobb védekezés a támadás" stratégiáját követve támadja hetek óta az Egyesült Államokat, miközben a kitiltási botrány hátterében álló, vélhetően példátlan súlyosságú korrupciós gyanú kivizsgálására továbbra sem tett lépéseket.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

2014.12.29 20:25

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00