Mi lesz a vége? - Csak a felénél tart a külpolitika átalakítása

A felénél tart a magyar külpolitika átalakítása; a fő feladat a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesítése - ezt a külgazdasági és külügyminiszter mondta az MTI-nek adott interjúban. A nemzetközi közvélemény értetlenül áll a magyar külpolitika 180 fokos fordulata előtt – ezt pedig Kovács László, az MSZP külügyi kabinetjének vezetője mondta novemberben sajtótájékoztatón. A volt külügyminiszter  hangsúlyozta:  2010 óta drámaian kedvezőtlen irányváltás következett be.

Szijjártó Péter szerint miután a világ alapvetően megváltozott, a külpolitikának is más a funkciója, mint korábban, a magyar külpolitikát alapjaiban kellett megváltoztatni intézményileg és hozzáállásban. Értékelés szerint a legfontosabb változtatást a kormány már elvégezte azzal, hogy a külgazdaságot és a kultúrdiplomáciát összekapcsolta a külüggyel. 

Szijjártó célkitűzése, hogy az új, "pragmatikus" magyar külpolitika a nemzetgazdasági érdekek képviseletére összpontosítson. Továbbra is a legjobb színvonalon el kell végezni a klasszikus diplomáciai feladatokat, de ez a továbbiakban már nem cél, hanem eszköz a gazdasági érdekek érvényesítésének megalapozásához. A miniszter szerint ezt szolgálja, hogy az export növelését segítő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., a nemzetközi gazdasági együttműködés finanszírozását támogató Eximbank és a külföldi tőke vonzásáért felelős Nemzeti Befektetési Ügynökség is a tárcához tartozik. Így oda került minden intézmény, amely szükséges a meghatározott célok eléréséhez: Magyarországon legyen a legnagyobb az EU-ban az ipar hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez és az export GDP-hez mért aránya, valamint Közép-Európában itt legyen a legnagyobb az egy főre jutó közvetlen külföldi működőtőke- vázolta a nagyralátó célokat Szijjártó Péter az interjúban.

Az Egyesült Államokkal való kapcsolatról szólva azt megismételte, hogy Magyarországnak "pragmatikus" külpolitikát kell folytatnia, hiszen senki nem kéri számon az Egyesült Államokon, hogy Kínával szoros a gazdasági együttműködése, vagy bármely nyugat-európai országon a távol-keleti országokkal ápolt jó kapcsolatokat, és annak ellenére kritizálják a Kína és Közép-Európa együttműködését, hogy a 16 közép-európai ország Kínával folytatott kereskedelmi forgalma nem éri el az olasz-kínai forgalmat. A nemzetgazdasági érdekeket kell szem előtt tartani, de nem szabad elfelejteni, hogy "honnan jövünk, milyen értékrendet képviselünk, ezekhez az értékekhez ragaszkodnunk is kell"- nyugtatta meg az aggódókat. A magyar-amerikai viszony gazdasági és biztonságpolitikai szempontból kiváló, a politikai kapcsolatokban vannak nyitott kérdések, ezek megoldása a két ország közös érdeke, a rendezéshez közös erőfeszítés kell - hangsúlyozta a miniszter. 

A keleti nyitásról szólva Szijjártó Péter azt mondta, nem lehet elvárni, hogy az egyik napról a másikra sikereket hozzon, a kapcsolatépítés időigényes, de eredményekkel kecsegtet. A szomszédos országok közül Ukrajnában a legnehezebb a helyzet - mondta. Magyarország érdeke, hogy mielőbb, tárgyalásokkal lezárják a konfliktust. A gyors, tárgyalásos megoldás egész Európa érdeke, mert hosszú távon szüksége van "korrekt, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló" együttműködésre Oroszországgal - mutatott rá.

Moszkva, Vörös tér, Kreml/Getty images

Moszkva, Vörös tér, Kreml/Getty images

A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy minden változást aggodalmak kísérnek, számított a támadásokra is, de ezek nem tántorítják el.

A Fidesz-kormány a demokrácia, a jogállam lebontásával, az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikával nem csupán a magyar állampolgárok többségét kényszerítette nehéz helyzetbe, de az euroatlanti közösség értékrendjének, normáinak megsértésével rendkívüli károkat okozott - jelentette ki a már említett novemberi sajtótájékoztatón Kovács László. A volt EU-biztos, korábbi külügyminiszter szerint  az Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédében meghirdett „centrális politikai erőtér” létrehozásának útjában álltak az európai értékek, ezért hirdetett a miniszterelnök szabadságharcot az unióval szemben. Idén pedig minderre ráerősített az illiberális államot dicsőítő tusnádfürdői beszédével.

Együtt: Elég a "külpolitikai ámokfutásból"!
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja azt kéri a kormánytól, hogy fejezze be az elmúlt hónapokban tapasztalt "külpolitikai ámokfutást", és szabjon új irányt a magyar külpolitikának. Hajdu Nóra szerint ez a megfelelő pillanat arra, hogy fejezzék be az átalakítást, és "ne idézzenek elő újabb kudarcokat" a magyar külpolitikában, mert azzal tovább csökkentené az ország külpolitikai mozgásterét.
Az elmúlt hónapok külpolitikai eseményeit vesszőfutásnak minősítette, majd hozzátette: a nyilatkozat azt mutatja, hogy ezeken a kudarcokon nem kíván változtatni a külgazdasági és külügyminiszter, és nem is alkalmas arra, hogy változtasson, ezért az Együtt szerint alkalmatlan a tárca vezetésére, le kellene mondania.

Kovács László emlékeztetett arra, hogy a jobboldali többségű Európai Parlament többször is elmarasztalta Magyarországot az uniós normák megsértése miatt, akárcsak az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az EBESZ. Az Oroszország elleni szankciók bírálata, az ukrajnai gázszállítás időleges leállítása, a Paks 2 program továbbvitele volt az a pont, ahol már az Egyesült Államok türelme is elfogyott. A kitiltási ügy „szerencsétlen kezelése”, a bújócska, az időhúzás, nevetséges ellentámadások tovább rontották a helyzetet.

A Nyugattal szembeni, időnként kifejezetten arrogáns, pökhendi magatartás Magyarország számára semmiféle hasznot nem hozott, viszont súlyos károkat okozott, s ellentétes tényleges nemzeti érdekeinkkel – mutatott rá az MSZP külügyi kabinetvezetője.

Szerző
Frissítve: 2014.12.30. 15:58

Valaki már észrevehetné!

Valaki már észrevehetné, mi folyik itt! Sokan azt mondják, a jelenlegi helyzet megváltoztathatatlan, mert minden a törvényes kétharmaddal "le van papírozva”. Éhező gyerekek ezrei élnek az országban, mert nincs pénze, nincs munkája a szülőknek. Az iskolai szegregáció soha nem látott méreteket öltött, ilyen iskolákból kikerülve mi lehetne egy cigánygyerekből? Minden törvényes - mondják. Ilyen törvényes lesz hamarosan a szociális temetés is. Készített már valaki statisztikát, hány halott embert hagynak sorsára? „Mi legyen az elhunyttal?" - kérdik a kórházban a hozzátartozókat. "Azt csinálnak vele, amit akarnak, nekünk nincs pénzünk a temetésre" - felelik a rokonok. Vagy beszéljünk az országot elhagyó fiatalokról? Majd visszajönnek szülni - érvel a kormányzat. Hát persze! Aki ezt gondolja, még nem látott egyetlen szabolcsi falvat sem "'belülről", de nem kell ezért olyan messzire menni, az ország teli van nyomorgó községekkel, falvakkal, sártengerbe fulladó cigánysorokkal. Az ország elé kellene tárni a valóságot, ebben a formában, amíg még tudnak az emberek gondolkozni!

Szerző

Valaki már észrevehetné!

Valaki már észrevehetné, mi folyik itt! Sokan azt mondják, a jelenlegi helyzet megváltoztathatatlan, mert minden a törvényes kétharmaddal "le van papírozva”. Éhező gyerekek ezrei élnek az országban, mert nincs pénze, nincs munkája a szülőknek. Az iskolai szegregáció soha nem látott méreteket öltött, ilyen iskolákból kikerülve mi lehetne egy cigánygyerekből? Minden törvényes - mondják. Ilyen törvényes lesz hamarosan a szociális temetés is. Készített már valaki statisztikát, hány halott embert hagynak sorsára? „Mi legyen az elhunyttal?" - kérdik a kórházban a hozzátartozókat. "Azt csinálnak vele, amit akarnak, nekünk nincs pénzünk a temetésre" - felelik a rokonok. Vagy beszéljünk az országot elhagyó fiatalokról? Majd visszajönnek szülni - érvel a kormányzat. Hát persze! Aki ezt gondolja, még nem látott egyetlen szabolcsi falvat sem "'belülről", de nem kell ezért olyan messzire menni, az ország teli van nyomorgó községekkel, falvakkal, sártengerbe fulladó cigánysorokkal. Az ország elé kellene tárni a valóságot, ebben a formában, amíg még tudnak az emberek gondolkozni!

Szerző