Az Obama-kormányzat elvben ellenzi további szankciók bevezetését, azt azonban világossá tették, hogy mindent megtesznek, hogy a jelenleg érvényben lévő tiltó rendelkezések betartását kikényszerítsék. Az új intézkedések olyan személyeket és vállalkozásokat érintenek, amelyek segítették Teheránt a szankciók kijátszásában, megkerülésében.
Washington közzétette azt is, hogy mit kifogásolnak. Egy volt iráni állampolgár, Hosszein Zeidi, illetve egy másik iráni, Szejed Kamal Jaszini valutaátváltásokban nyújtott segítséget, s az így szerzett dollárösszegeket egy afgán illető, Azizullah Aszadullah Kalandri segítségével juttatták vissza az iráni kormánynak. Egy dubai székhelyű cég, a Belfast General Trading hasonló műveleteket hajtott végre az amerikai pénzügyminisztérium szerint. Az Asia Bank egy iráni tisztviselője, Anahita Naszirbeik ugyancsak dollárátutalásokban működött közre. Két iráni céget emberi jogsértésekben való közreműködés miatt tettek feketelistára.
Bonyolíthatja a megegyezést, hogy a washingtoni szenátus további szankciók megszavazását tervezi Iránnal szemben. A szenátusban januártól a republikánusok átveszik a többséget és már jelezték, hogy napirendre tűzik azt a még 2013-ban a képviselőházban elfogadott törvényjavaslatot, amelyről a demokrata többség eddig nem is volt hajlandó tárgyalni. Josh Ernest fehérházi szóvivő korábban úgy nyilatkozott, az új büntetőintézkedések elfogadása „kontraproduktív” lehet.
A Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja, plusz Németország) és Irán között január 15-én folytatódnak a 2014 decemberében elnapolt tárgyalások. Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter továbbra is hangsúlyozza, hogy Teherán atomprogramja békés jellegű, s a Nyugatnak nem kellene „irreális” követeléseket támasztania, akkor véget lehetne vetni a 12 éve tartó szembenállásnak. A végső megállapodás határidejét 2015 június 30-ig tolták ki.