Országvédelmi akcióterv

Istenem, be szép szó ez: "országvédelmi akcióterv"! Ha Kosztolányi élne, hát biztosan besorolná az általa kiválasztott legszebb magyar szavak közé. A csengésében van valami férfias ügybuzgalom. Az ember szinte látja az ország védelmére esküdött vezetőinket, ahogy éber, acélos tekintettel kémlelik a nemzet horizontját, nem marad rejtve előttük sem külső, sem belső ármány, s a legkisebb jelre rögvest jön az akció. Hogy mi, azt még nem tudni pontosan, de Rogán Antal megígérte, hogy a Fidesz nekilát a terv elkészítésének mindjárt az évnyitó frakcióülésen. Nincs is itt helye semmi patópálos halogatásnak, nyámmogásnak, hiszen - mint nyilatkozta - "a kormány és a parlament jelenleg védtelen a külső támadásokkal szemben". Rossz rágondolni! Ráadásul, mint tudjuk, a külső ellenség már belülről is támad. Kiépítette a maga ötödik hadoszlopát, ellenzékiekből, mindenféle hőzöngő tüntetőkből, civilekből. Utóbbiakat a házelnök interjúja leplezte le, rávilágítva, miféle kapcsolataik vannak, miközben "folyamatosan ott zümmögnek a háttérben".

Ez a zümmögés, ez különösen veszélyesnek látszik, a nemzet vezetőinek az idegei már tropára mentek. Gondold csak el, milyen dühítő az is, amikor a szobába berepül egy légy, és sehogy sem tudod kikergetni. Nem csoda, hogy Kövér már egyenesen arról beszél: a két világháborút követő hidegháborús korszak után most voltaképpen "a negyedik világháború zajlik". Nekem már ez is szörnyűnek tűnt, de Kövér tudta fokozni: "A helyzet rosszabb, mint amilyennek látszik". Bele sem merek gondolni, mi az, ami még a negyedik világháborúnál is rosszabb. Tűzeső, földindulás, ufók, Jurassic Park?

Országvédelmi akcióterv tehát kell, nem vitás. Mert a pokol ördögei pont minket, Magyarországot pécézték ki, hogy ránk zúdítsák ezt a sok szörnyűséget. Tán irigykedtek, hogy jobban teljesítünk, vagy mi. Uj Péter meg is írta: "Nehéz dolog a világ közepének lenni". Jó vicc, csak most jön rá, pedig a miniszterelnök már karácsony előtt világossá tette a köztévének adott interjújában, hogy hazánk az amerikai titkosszolgálati akciók terepe. Szerintem megint reménybeli Nobel-díjasokat akarnak rabolni a fasori gimnáziumból. Egyszer már bejött nekik. Vagy erőszakkal visszahurcolják Vajnát, aki pedig minket, azaz a szabad világot választotta. A házelnök és a kormányfő ezúttal azonos hullámhosszon vannak: Kövér úgy véli, már nemcsak a kormányt akarják megbuktatni, hanem az egész politikai elitet is eltüntetnék. Értem. Vinnék Vonát is, ha országvédelem nélkül maradnánk. Gyurcsányt talán mégsem, többet érnek vele, ha itthon hagyják bomlasztani. Ha esetleg nem volna világos, miért bajlódnának az egész magyar elit likvidálásával, hát a házelnök előáll a farbával: azért, mert a helyükön egy újabb SZDSZ-t akarnak létrehozni. Tiszta sor.

Jó, lehet, hogy ez első olvasásra bonyolult, egyelőre a Fidesz-frakciónak is kicsit magas, mert a hírek szerint az országvédelmi akcióterv lényegét még csak a "Nagy Ötös" ismeri: Orbán, Lázár, Rogán, Szijjártó, Habony. Az aranycsapat. Ők már be is spájzoltak a háborús időkre.

De egyből abbahagytam a kacarászást, amikor elolvastam a törvényalkotási szuperbizottság fideszes elnökének interjúját a gyülekezési törvény tervezett szigorításáról. Pedig kapásból cáfolta a gyanút: "Nem a demonstrációk miatt kell változtatni." Á, dehogy! Rossz az, aki rosszra gondol. Hanem: "az elmúlt 25 év tapasztalata és szakmai vitái mutatják azt, hogy van sok olyan kérdés, amelyet tisztázni kellene". Folytak, folydogáltak a szakmai viták, mígnem éppen mostanra kiderült, hogy "a Parlament előtt hónapokon át tartó sátortáborozás visszaélésszerű gyakorlása a gyülekezési jognak". Nagy pech, hogy nem 2006-ra derült ki, így aztán a Fidesz szónokai tudatlan jóhiszeműségükben egy visszaélés tüzére locsolgatták naponta az olajat.

A csúcsbizottsági elnöktől erre föl azt is megkérdezték, ha olyan fenyegető a külső-belső hidegháborús helyzet, vajon felfüggeszthetnek-e alkotmányos rendelkezéseket? A válasz nem az: "Ugyan már! Mit képzel?". Hanem csak annyi: "Ha rendkívüli helyzet állna elő, a magyar alkotmány pontosan tartalmazza a szükséges rendelkezéseket". És tényleg tartalmazza. A "törvényes rend megdöntésére irányuló", vagy "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető", erőszakos, fegyverhasználattal is járó cselekmények esetén a kétharmad (amíg megvan) "szükségállapotot", "különleges jogrendet" vezethet be az új alaptörvény szerint. Több szabadságjog felfüggesztésével, mint amennyit a korábbi alkotmány szellemében ilyen helyzetben lehetett volna. És tessék mondani, az elkötött tank - láttunk már ilyet - fegyver? Egy őrült vagy provokátor akármilyen tárgya fegyver? De nem az ördögöt akarom a falra festeni. Nem hiszem, hogy ilyet terveznek. Ha muszáj, majd inkább fenyegetésként lehet lebegtetni, szoktatni minket a gondolathoz. Lám, a gyülekezési törvényt is kellő időre mennyire kiérlelte a sok szakmai vita! Hiába, mindenki más tempóban érik, fejlődik. Például a gyerekek is nagyon különböző életkorban kezdenek fogzani. A Fidesz most fogzik. Harapni készül. Akciótervvel védi az országot. Az országlását. Ellenünk.

Szerző
2015.01.03 07:09

Tiszteletkör

Alighanem tét nélküli kört futnak ellenzéki képviselők azzal, hogy a Jobbiktól a DK-ig egységesen a rabszolgatörvény megsemmisítését várják az Alkotmánybíróságtól (Ab). A felvetés jogos és ésszerű, a módszer kevésbé.
Pedig érvek bőven vannak amellett, hogy miért kellett az Ab-hez fordulni, miután a parlament emlékezetes, december közepi ülésnapján önmaga paródiájába fordult át a törvénygyár. Latorcai János nem a pulpitusról, hanem a képviselői padsorokból vezette az ülést, a folyamatot Orbán Viktor és más fideszesek testükkel „biztosították”, és szavazókártyák nélkül is lehetett voksolni, így csak az nem nyomott más helyett gombot, aki nem akart. A törvényszöveg kapcsán is lehetne sorolni az alapjogok, például a pihenéshez való jog sérelmét, azt, hogy a munkavállalókat  kizsákmányolhatják – persze tudjuk, szigorúan „önkéntes” alapon.
Több mint 50-en (ennyi képviselő kell az utólagos normakontrollhoz) attól a testülettől várnak mielőbb választ, amelyik mindent tesz, csak gyorsan nem reagál. Majdnem két éve, hogy a tüntetéseket és felháborodást kiváltó lex CEU az Ab elé került. Döntés nincs, az egyetem nagy része költözik, az Ab meg felfüggesztette az eljárást az Európai Bíróságon indult kötelezettségszegési eljárások lezárásáig. Pontosan ugyanez a helyzet a civiltörvénnyel. A plakáttörvénynél „csak” másfél évet kellett várni, amíg elhajtották az ellenzékieket a beadványukkal együtt.
A politikailag kényes kérdésekben rendre előkerül a nagy trükk: az Ab-t utólagos normakontrollnál nem köti semmilyen határidő, szemben azzal, ha az államfő kér előzetes kontrollt (akkor 30 napon belül dönteni kell). Áder János hozta a formáját, aláírta a túlóratörvényt. Most az Ab-n a sor. A túlóratörvény pedig – az ellenzékiek beadványával együtt – feliratkozhat a várakozók hosszú listájára.
2019.01.16 09:16

Drága hazánk

Nekünk olyan ügyes kormányunk van, amely hajszálpontosan megsaccolta, hogy a tavalyi infláció 2,7 százalékos lesz - és lám, jóslata be is vált. Éppen ennyit romlott a forint 2018-ban, és a nyugdíjasok közül azok a szerencsések, akik a Magyar Államkincstár rakoncátlankodó informatikai rendszere dacára már hozzájutottak januári járadékukhoz, tapasztalhatták, hogy pontosan ennyivel több pénz jelent meg a számlájukon az előző hónaphoz képest. 
Az persze merőben talányos, hogy milyen képességek szükségeltetnek ehhez a fantasztikus telitalálathoz, de ha a mindennapi tapasztalatainkat összehasonlítjuk a KSH keddi inflációs adataival, akkor sajnos nemigen találunk közös pontokat. Mint tudjuk, a fogyasztói árindex alakulásának kiszámíthatónak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Látszólag a hazai pénzromlás ütemének alakulása mindenben megfelel ennek a kritériumnak. De csak látszólag!
A hazai infláció rejtelmeiben kutakodók felfigyeltek például egy érdekes jelenségre. Hosszú évek óta látjuk, hogy a magyarok öltözködésének alapelemévé váltak a Távol-Keletről származó ruházati termékek, kevésbé szépségük, mint inkább alacsony áruk miatt. De mivel az úgynevezett kínai piacok, áruházak, boltok valódi forgalmáról csak közelítő becsléseink voltak, így tényleges árszínvonalukat alig-alig lehetett nyomon követni. Az online pénztárgépek megjelenése némi rendet teremtett ebben a kusza világban, viszont mintha az árakat meghatározó néhány nagykereskedő a vevőkön kívánt volna bosszút állni az adófegyelem megjelenéséért: drasztikus áremelést hajtottak végre. Ez azonban nem, vagy csak részben jelent meg az inflációs statisztikában. Mondanunk sem kell, hogy erre is lehet szakmainak tűnő magyarázatot adni, miként a létminimumszámítás elhagyására is.
Ennél azonban keményebb dió, hogy miért vezetnek be újabb és újabb fogalmakat a jegybank háza táján - annak érdekében, hogy a lassan három esztendeje szunnyadó, 0,9 százalékos, ma már nevetségesnek mondható alapkamaton a világért ne kelljen emelni. Először a kőbe vésettnek tekintett 3 százalékos inflációs küszöböt - azt az értéket, ahol már emelni kellett volna - tolták ki négy százalékosra. Ezt követte a maginfláció figyelembe vételének havi bevezetése. (Ennél a mutatónál az üzemanyagok, az energia és a gyógyszerárak változását figyelmen kívül hagyják.) Most pedig feltűnt egy - jegyezzük meg: szintúgy követhetetlen - újabb mutató: a volatilis (változékony) áralakulásoktól megtisztított.
A statisztikai adatokkal is az történik, mint Arany János balladájának Ágnes asszonyával, aki a patakban "régi rongyát" igyekszik fehérre mosni, de sikertelenül. A fogyasztó azt tapasztalja, hogy az emelkedő bérekre tekintettel a termelők és szolgáltatók már nem elégedettek az elmúlt öt esztendőben alig-alig növekvő áraikkal. Ezért egyre többet hárítanak át megnövekedett költségeikből a fogyasztókra. Jól érzékelhető például, hogy az alapvető élelmiszerekért egyre többet és többet kell fizetni. És ezt a maszatot még Ágnes asszony sem tudja rólunk lesikálni.
2019.01.16 09:00
Frissítve: 2019.01.16 09:05