Május 2., Afganisztán
Egyetlen nap alatt két sárlavina is végigsöpört az északkelet-afganisztáni Badahsán hegyvidéki tartományban a heves esőzések következtében: az első egy kisebb volt, amely csak néhány házat temetett be. A második, egy jóval nagyobb éppen akkor zúdult le, amikor az emberek segíteni próbáltak a bajba jutottaknak. Ez maga alá temette a segítséget nyújtókat és jóval több lakóházat. A katasztrófa másnapján a híradások arról tudósítottak, hogy Ab Barak falu térségében háromszáz családból több mint 2 100 ember vesztette életét.
A falusiak és néhány tucat rendőr ásóeszközökkel felszerelkezve folytatta a kutatást napfelkelte után, de hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy nincs remény túlélők felkutatására. Három nappal később a hatóságok már nem kerestek túlélőket a faluban, Waliullah Adib Sah, a provincia kormányzója a BBC-nek úgy nyilatkozott: a házak többméternyi sár alatt vannak, ezért nem tudják folytatni a kutatást. "Imádkozunk az áldozatokért és a területet tömegsírnak nyilvánítjuk" - mondta.
Július 19-24., Délkelet-Ázsia
Több száz halottat hagyott maga után az elmúlt négy évtized legerősebb szupertájfunja Kínában, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken. A trópusi ciklon a tengeren hatalmas hullámokat verve, felhőszakadásokkal kísérve, árvizeket és földcsuszamlásokat idézett elő. Kínában több mint 11 millióan szenvedtek kárt, 62-en életüket vesztették, 21-en pedig eltűntek. A Rammasun a szomszédos Vietnamban is folyókat léptetett ki a medrükből, házakat, veteményeket rombolt, villanyvezetékeket szakított le, utakat tett járhatatlanná. Akkori helyi jelentések szerint mintegy harminc ember meghalt, ennél jóval több embert nyilvánítottak eltűnt személynek. A legsúlyosabb veszteséget a Fülöp-szigeteken szenvedték el, ahol több mint százan haltak meg, csaknem 440-en megsérültek. A tájfun hétezer házat elpusztított, további 19 ezret megrongált, és a szántóföldeken is jelentős anyagi kárt okozott a hatóságok közlése szerint.
Július 30., India
A heves esőzések miatt egy egész falut vitt el a földcsuszamlás Indiában július végén, Mahárástra szövetségi állam Putne körzetében. A Malin nevezetű falu sodorta el az ár, az áldozatok és a túlélők keresése napokon át zajlott. A hatóságok - akik csak több órával a katasztrófa után tudtak a helyszínre érni a rossz időjárási és infrastrukturális körülmények miatt - már a kutatás megkezdésekor több százra becsülték az elhunytak számát.
Bár a térségben a júniustól szeptemberig tartó monszun idején gyakoriak a földcsuszamlások, szakértők tájékoztatása szerint a több száz emberéletet követelő katasztrófához az is hozzájárult, hogy a település környékén jelentős mértékű volt a fakivágás.
Augusztus 2., Nepál
A földcsuszamlás Szindhupalcsovk körzetben történt, a sártenger nyolc falut és öt kisebb vízerőművet árasztott el, valamint elzárta egy hegyi folyó útját, amely így mintegy három kilométeres szakaszon hatalmasra duzzadt. A földcsuszamlás által létrejött, mintegy 90 méter magas, gyakorlatilag az egész folyóvölgyet beterítő természetes gát miatt felduzzadt Szun-koszi folyó a Katmandut Tibettel összekötő autópálya egy részét is elöntötte.
A romok közül eddig 16 embert mentettek ki élve, további 40 sebesültet kórházban kezeltek. Négy nappal a katasztrófa után a nepáli kormány leállította a túlélők keresését, addig a pontig csupán 34 holttestet sikerült megtalálniuk. A körzet kormányzója ez után további 156 eltűnt személyt nyilvánított halottá.
Augusztus 3., Kína
Nyár közepén erős földrengés rázta meg Kína délnyugati Jünnan tartományát. Az amerikai geofizikai intézet szerint a földmozgás ereje a 6,1 fokot, kínai források szerint a 6,5 fokot érte el a Richter-skálán. A rengés központja nagyjából Venping város alatt, tíz kilométeres mélységben volt. Ott és Csaotungban több ezer épület összedőlt, az emberek az utcákra menekültek. A távközlési vonalak megszakadtak, az áramszolgáltatás megszűnt.
A kínai CCTV televízió szerint Jünnanban 14 éve ez volt a legerősebb földrengés, amelyet még a szomszédos tartományokban is éreztek. A katasztrófában 398 ember életét vesztette, 1891-en megsérültek.
Szeptember 9., Pakisztán, India
Az elmúlt 22 év egyik legsúlyosabb áradásának tekintik az ősz eleji özönvizet, Pakisztánban legalább 270-en, a szomszédos India északi részén 215-en vesztették életüket. A legtöbb haláleset tetőbeomlások, áramütések és fulladás miatt történt, épületek ezrei rongálódtak meg. A rendkívüli helyzet miatt mindkét országban a hadsereget is mozgósították, amely helikopterekkel, repülőgépekkel és hajókkal vett részt az áradások által a külvilágtól elzárt települések lakosságának kimentésében.
Szrinagarban, az északi Dzsammu és Kasmír állam 900 ezer lakosú nyári fővárosában megszakadt a telefonösszeköttetés, számos térséget sokáig meg sem tudnak közelíteni. A helyi rendőrség egy tisztségviselője katasztrofálisnak, Narendra Modi indiai miniszterelnök nemzeti szerencsétlenségnek nevezte a történteket.
Október 29., Srí Lanka
Újabb földcsuszamlás: a Srí Lanka-i katasztrófavédelmi központ legutóbbi tájékoztatása szerint 190-en vesztek oda. A híradások szerint a hosszan tartó kiadós esőzések miatt omlott le egy hegyoldal a fővárostól 200 kilométerre, a sziget középső részén fekvő Haldummulla falu határában, egy teaültetvény fölött. Körülbelül 150 házat - leginkább a teaföldeken dolgozó munkások és családjaik otthonát - temetett maga alá a sárlavina, emellett egy bevásárlóközpontot, egy játszóteret és egy hindu templomot is. A lakóknak a heves esőzések miatt korábban is tanácsolták, hogy hagyják el otthonaikat, ám sokan nem tettek eleget a felszólításnak.
A katasztrófa másnapján egyrészt a rossz idő miatt felfüggesztették a túlélők keresését, másrészt a hatóságok ekkor már esélytelennek tartották, hogy valaki még élne a romok alatt. A katasztrófa után a Srí Lanka-i elnök is a helyszínre látogatott; segélycsomagokat és matracokat vitt az átmeneti szálláson élő falusiaknak.