Így élünk 2015-ben

Ahogy egyik év követi a másikat, a gazdaság szereplői - az állam, a cégek és a háztartások - kíváncsian várják: mit is hoz a következő esztendő. Ebből a szempontból 2015-re tekintve fordulatról számolhatunk be: a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a gazdaságkutatók és a hazai és a külföldi banki elemzők prognózisai között alig-alig lelhető fel érdemi különbség. A tavalyi, tehát 2014-es 3,2 százalék körüli gazdasági növekedés idén 2,2-2,5 százalék körül alakulhat. A beruházások minden bizonnyal kissé visszafogottabbak lesznek, a jelenlegi gyakorlatilag nem létező infláció 2015 végére 2,5 százalékosra emelkedhet.

A mögöttünk hagyott év legfontosabb eredménye, hogy a recessziót Magyarország maga mögött hagyta, így nem kell különösebb bátorság azt megjósolni, hogy 2015-ben is növekedni fog a gazdaság, annak ellenére, hogy az euró-zóna előzetes várakozásai továbbra sem biztatóak, bár legfontosabb gazdasági partnereinknél véget ért a költségvetési kiigazítások korszaka, így minden erejükkel a gazdasági növekedést fogják ösztönözni. Az idei gazdasági növekedés alacsonyabb lesz, mint amilyen a 2014. évi volt. A várható 2,5 százalék körüli bővülés a potenciális lehetőségeinkhez közeli. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy tavaly - előzetes számítások szerint - a mezőgazdaság ismét kiemelkedő évet zárt, amit nem lesz könnyű megismételni. A 3 százalék alatti GDP arányos államháztartási hiány tartható lesz.

Abban minden gazdasági szereplő egyetért, hogy Magyarországon a 2014. évi gazdaságpolitika folytatását jósolják a szakemberek, egy lényeges - el nem hanyagolható - különbséggel. Az elmúlt évben Magyarországon három választást tartottak, ami az állami szerepvállalás általános megerősödésével járt. Folytatódott - még ha a korábbiaknál kissé mérsékeltebb ütemben is - a rezsicsökkentések folyamata, amelynek 2015-ös kilátásai ma még homályosak. A központosított, állami közműcég működése önmagában még nem eredményez majd rezsicsökkentést, ezért a kormány feltehetően új vizekre evez, és megszüntetnek vagy mérsékelnek néhány illetéket. A választások hatása megmutatkozott az építőipar teljesítményének látványos növekedésében, az uniós pénzekből megvalósuló infrastrukturális beruházások számának szaporodásában. Ez a növekedési ütem idén már nem ismételhető meg. Amíg 2014-ben hozzávetőleg 16 százalékkal növekedett az építőipar teljesítménye, addig idén 5-10 százalékos bővülésnek is örülni fogunk. A legnagyobb bizonytalansági tényező a lakásépítések alakulása. Szinte kiszámíthatatlan, hogy a családok hogyan fognak reagálni arra, hogy a bankok a lakossági jelzáloghitelesekkel elszámolnak.

Miután a 2014-ben átadott beruházások nagy része elkerülte az érdemleges növekedést produkáló cégeket, így az ipari teljesítmény növekedésének lelassulására lehet számítani. Ezt már jelezte az is, hogy októberben az ipar kibocsátása nem érte el a megelőző esztendeit. Így a tavalyi 7,5 százalékos ipari növekedés 5,0 százalékra mérséklődhet. A Növekedési Hitelprogram (NHP) felfrissítésétől érdemi változást nem várnak az elemzők, mint ahogy azt előzetesen várni is lehetett, főként azok a vállalkozások veszik fel az olcsó hitelt, amelyek eddig is aktívak voltak, vagyis szám szerint nem várható több beruházás, korszerűsítés az NHP révén, csak azok valósulnak meg, amelyeket korábban amúgy is beterveztek, igaz hogy most a korábbiaknál alacsonyabb járulékos költségből.

A hazai gazdaság egyetlen hónapról hónapra töretlen ütemben növekvő szegmense a kiskereskedelem. Mivel a családoknak az alacsony kamatkörnyezet és a magas banki járulékos költségek miatt egyre kevésbé érdemes megtakarítaniuk, ezért folyamatosan költenek. Mivel gyakorlatilag megszűnt az infláció, sőt 2014 utolsó hónapjait már a defláció veszélyeztette, így a lakosság jobban meg tudja tervezni a költéseit, ezért 2015-ben továbbfolytatódhat a nagy értékű fogyasztási cikkek szükségessé vált cseréje. Növekvő mértékű használtautó forgalomra lehet számítani, és - akárcsak 2014-ben - már az újautó-piac is életjeleket fog adni magáról, de a válság előtti szint elérése - a lízingelés szigorúbbá válása miatt - még hosszú évekig illúziónak látszik.

Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a többet költők a háztartások egyre kisebb hányadát képviselik, vagyis kevesebb család költ többet, sőt - a statisztikai adatok tanúsága szerint - sokkal többet. A számokon sokat javított az üzemanyagok látványos, 40 százalékot meghaladó áresése, azonban már 2015 első napjaiban érzékelhető, hogy a trend - ha kis mértékben is - megfordulni látszik. A kiskereskedelmet sújtó szép számú korlátozó intézkedés (plazastop, a különadók megmaradása, élelmiszerfelügyeleti díj, a veszteséges üzletek élelmiszerkereskedelmi jogának felfüggesztése, vasárnapi zárva tartás, de még a kiterjesztett útdíj is) ellenére, még ha jelentős áldozatok árán dacol a kormányzat értelmetlen intézkedéseivel, és kihasználva a növekvő keresletet képes talpon maradni, ezen csak az változtathat érdemben, ha a kormány a Nemzeti Dohányboltok mintájára a szeszes italok vagy az üzemanyagok forgalmazását - közvetve vagy közvetlenül - államilag meghatározott korlátok közé szorítja.

Az inflációra visszatérve: 2014 mindenképpen rendhagyó év volt, az elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy az éves pénzjavulás mértéke eléri 0,2 százalékot. Idén ez a "teljesítmény" már nem ismételhető meg, a már ismert bázishatások miatt, de így is várhatóan átlagosan az 1 százalékos szint alatt marad a fogyasztói árindex növekedési üteme, bár 2015. decemberére 2,5 százalékos - 12 hónapra visszatekintő - pénzromlási ütem várható. A már említett üzemanyagárak mellett az energiaköltségek növekedése sem várható, és a nemzetközi inflációs környezet is kedvezően alakulhat.

A GDP arányos államadósság csökkentése évről évre csak trükkökkel valósítható meg, feltehetően a kormány azért vetett szemet a magánpénztárak még megmaradt vagyonában fellelhető 205 milliárd forintra, mert 2015-ben ezzel akarja majd kozmetikázni a folyamatos államosítások miatti adósság bizonyítványát.

BÉT: sanyarú kilátások

A Budapesti Értéktőzsde kilátásai nem túl fényesek, a BUX 16 634 ponton zárta a 2014-es évet szemben a megelőző esztendő 18 564,08 pontos értékével, vagyis 10,4 százalékot veszített értékéből, egy olyan időszakban, amikor az amerikai tőzsdeindexek sorban megdöntik korábbi csúcsaikat.