Afgán kézben a védelem

Az afgán fegyveres erők 2015. január 1-jétől hivatalosan is átvették országuk védelmének irányítását. Az év végével lezárult a nemzetközi stabilizációs erő, az ISAF katonai missziója, s a hatalomátadás két éve tartó folyamata. Kabulban december 28-án levonták az ISAF zászlaját. Újév napjától a Tartós Szabadság hadműveletet felváltotta az Eltökélt Támogatás nevű új misszió, 12500 külföldi katona részvételével.

Asraf Gáni afgán elnök gratulált a 350 ezres afganisztáni biztonsági erőknek, amelybe a katonaság és a rendőrség egységei egyaránt beletartoznak. „Az elmúlt 13 évben az afgán és a nemzetközi erők közös felelősséget viseltek az ország biztonságáért, mostantól a felelősség kizárólag az afgánoké” – hangsúlyozta az államfő. Az ünnepélyes ceremónián jelen volt elődje, a tavaly leköszönt exelnök, Hamid Karzai is. Rahmatullah Nabil, az afgán hírszerzés főnöke szerint a külföldi csapatok távozása fordulópontot jelent az afganisztáni háborúban.

A kivonulás egyelőre nem teljes, húsz országból mintegy 12500 külföldi katona marad továbbra is az ázsiai országban, közülük 11 ezer amerikai. Az amerikai erők létszámát 2015 végre ötezerre csökkentik a tervek szerint. A legtöbben, mintegy 140 ezren a 2010-es amerikai csapaterősítés után szolgáltak Afganisztánban. A továbbra is Afganisztánban állomásozó egységek feladata elsősorban az afgán biztonsági erők tagjainak kiképzése, a helyi katonaság és rendőrség segítése lesz. Az amerikai erők a jövőben is végrehajthatnak légicsapásokat és korlátozott támogatást nyújthatnak afganisztáni hadműveletekhez. Amerikai különleges egységek is maradnak, rájuk hárul a jövőben is a terroristák felkutatásának feladata.

Bár az afgán elnök bizakodó, a vélemények megoszlanak arról, hogy a 350 ezres afgán biztonsági erő képes lesz-e feltartóztatni a tálib lázadók támadásait. John Campbell tábornok, az Afganisztánban állomásozó koalíciós erők parancsnoka szerint az afgán erőknek képeseknek kell lenni a saját lábukra állni. Korábban előfordult, hogy vészhelyzetben rögtön az amerikai F-16-osok bevetését követelték. Campbell jelezte, hogy a misszió jellege megváltozik, kiképző, támogató feladatokra koncentrálnak, s "már nem kísérik el az afgán egységeket minden járőrözésre". Az afgán fegyveres erők már bizonyították professzionalizmusukat és képességeiket - írta Campbell tábornok a Defense News hasábjain.

John McCain szenátor, aki januártól a szenátus fegyveres erők bizottságának élén komoly befolyást gyakorolhat a védelmi kiadásokra, újévi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, Afganisztánban is megtörténhet ugyanaz, ami Irakban, ahol megingott a stabilitás és elszabadult az erőszak. McCain szerint az Obama-kormányzatnak mindent meg kell tennie, hogy az afganisztáni misszió ne maradjon befejezetlen.

A NATO-erők fokozatos kivonásának előrehaladtával ugyanakkor megszaporodtak az erőszakcselekmények, a tálibok egyre szervezettebb akciókat hajtanak végre. ENSZ-források szerint 2014 november végéig 3180 polgári személyt öltek meg, majd 6500-an megsebesültek. A polgári lakosság körében tavaly szedte a legtöbb áldozatot a 13 éve tartó háború. A civilek többsége tálib merényletekben, illetve az afgán hadsereg és a lázadók közötti összecsapásokban vesztette életét. A tálibok a támadásokkal megpróbálják megingatni a polgári lakosság bizalmát az új kormányzatban. Az afgán fegyveres erők csupán 2014-ben több mint 4600 katonát veszítettek.

A hatalomátvétel napján is több incidens történt, Kabulban két volt katonai parancsnok különbözött össze, az összecsapásban életét veszítette Din Muhammad Jurat volt belügyminiszter-helyettes fia. Helmand tartományban rakétacsapás ért egy esküvőt ünneplő tömeget, húszan meghaltak, legalább negyvenen megsebesültek.

A háború ára

A 9/11-es al-Kaida-csapás után a Bush-kormányzat által indított terrorizmus elleni háború az elmúlt 13 évben hatalmas terhet rótt az amerikai adófizetőkre. A pártoktól független Congressional Research Service (CSR) becslései szerint több mint 1,6 ezer milliárd dollárt költöttek (óránként 14 millió dollárt), ennek 95 százaléka az iraki és az afganisztáni háborúra ment el ((51, illetve 43 százalék). A II. világháború után ez volt az Egyesült Államok második legköltségesebb hadművelete. Hat százalékot fordítottak külföldi segélyekre, s csupán 1 százalék jutott a veteránügyekre. Az Egyesült Államok több mint százmilliárd dollárt költött az afganisztáni újjáépítésre.