Túlélné az euróövezet Athén kilépését

Az Európai Unióban egyre erőteljesebb az az álláspont, amely szerint nem rázná meg drámaian az euróövezetet, amennyiben bekövetkezne a „grexit”, s Görögország kilépne az eurózónából.

Berlin szerint például egyenesen elkerülhetetlen ez a forgatókönyv, amennyiben a január 25-én megrendezendő előrehozott görög választást a hitelmegállapodást elutasító radikális baloldali Sziriza, Alekszisz Tsziprasz pártja nyerné meg – írta a Spiegel.

Angela Merkel kancellár számára sem tabu ez a kérdés méghozzá azért, mert az euróövezet van annyira stabil, hogy más országokat nem rázná meg különösebben a görögök esetleges távozása, vagyis a legsérülékenyebbként emlegetett francia és olasz gazdaság sem kerülne veszélybe. A Görögországhoz hasonlóan szintén nemzetközi hitellel megsegített Írország és Portugália pedig már túlvan a nehezén.

Az euróövezet stabilitásáról egyrészt a 2012 októberében életbe lépett Európai Stabilitási Mechanizmus gondoskodik, másrészt pedig az Európai Központi Bank, amely a bankunió keretében átvette az EU legfontosabb bankjainak felügyeletét. A görögök esetleges távozása mindenesetre jogi aggályokat vethet fel, hiszen még nincs tisztázva, hogy egy euróövezeti tagország miként inthetne búcsút a közös európai valutának.

A berlini álláspont mindenesetre jelentősen megváltozott 2010-hez vagy 2011-hez viszonyítva, amikor a német kormány még mindenképpen az euróövezetben akarta tartani Athént – állítja a Spiegel. Kérdés viszont, hogy amennyiben a Sziriza alakítana kormányt, s ígéretének megfelelően felmondaná a hitelmegállapodást, az milyen hatással lenne a görög gazdaságra, egyáltalán túlélne-e Athén egy ilyen bejelentést.

A görög tőzsde ugyanis 13 százalékot zuhant már akkor, amikor Antonisz Szamarasz miniszterelnök bejelentette az elnökválasztási procedúra előrehozatalát júliusra, s a börze további majdnem tíz százalékot esett, amikor a parlament harmadik nekifutásra sem tudta megválasztani államfőnek a volt uniós biztos Sztavrosz Dimaszt.

Görögország összesen 240 milliárd eurónyi segítséget kapott a hitelező trojkától, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasától. Az IMF már december végén bejelentette, felfüggeszti az újabb hitelrészlet kifizetését, amíg Athénban a választást követően nem alakul egy a trojkával együttműködni kész új kormány.