Az utóbbi 25 év politikai elitjének általános - bár nem egyöntetű - kritikája jellemezte a múlt pénteken – az önkéntes alkotmányozás elleni demonstráció harmadik évfordulóján – az Operaház előtt, az Andrássy úton a MostMi! által megtartott több ezres (némely források szerint több mint tízezres) tüntetést. A szervezők ugyanakkor kifejezetten kérték, hogy a pártok jelképei maradjanak távol. Bár az előzetes nyilatkozatok szerint a DK pártlogókkal, az MSZP-szimpatizánsok pedig piros sállal érkeztek volna, a DK az őket ért "fenyegetésekre" hivatkozva lemondott a pártzászlók használatáról, s az MSZP is visszavonulót fújt.
Maradtak a civilek és a tüntetés utáni fanyalgó hangok. Jellemzően azok fanyalogtak leginkább, akik korábban a magyar népet ostorozták, mondván azért nem vonulnak tiltakozni az utcákra, mert etatisták és a tekintélyelvű rendszer hívei (lásd: Ferenc József, Horthy Miklós, Kádár János vezérelvű országlását). A tüntetés „értékelésében” rendre visszatérnek a „reménytelen, halvány, béna, erőtlen” jelzők, még azokban a médiumokban is, amelyek óriástüntetésként harangozták be a rendezvényt. Azt is megállapították, hogy jóval kevesebben voltak most, mint a három évvel ezelőtti kormányellenes tüntetésen, s azonnal hajba is kaptak: ki tehet erről.
Az Operánál a felszólalók – bár eltérő mértékben - az elmúlt 25 év teljes politikai elitjét kritizálták, mert nem tettek valós és hatékony lépéseket, hogy a társadalom igazi részévé váljon a rendszernek és a közügyek formálásának. Ez most a civil szerveződésekre vár. A demonstráció elején Orbán Viktor korábbi megszólalásai mellett Gyurcsány őszödi beszédéből is bejátszottak néhány részletet a hallgatóság feltüzelésére, ám míg Orbánt füttykoncert fogadta, addig Gyurcsány „szereplését” néma csend övezte. Az aktus üzenete egyértelmű volt: egyik sem jobb a másiknál.
A tömegben több ellenzéki politikus is ott volt, s fel is háborodtak azon, amit hallottak. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes a közösségi oldalon például azt írta: "Mereven szemben állok mindazokkal, akik elkeseredetten azt kiáltják, hogy nem jutottunk sehová az elmúlt 25 évben."
Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője is hosszas blogbejegyzésben reagált a bírálatokra: „kezd nagyon furcsa irányt venni a „civil” szerveződések tüntetéssorozata, illetve pontosabban a tegnapi tüntetést szervezők elképzelése.” Szabó szerint ellentmondásos, hogy a tüntetés szervezői a három évvel ezelőtti tüntetés évfordulóján még csak szóba sem hajlandók állni a 2012-es demonstráció szervezőivel, „magukat tartva ügyeletes rendszerváltó forradalmároknak, elővezetnek néhány finoman szólva is eklektikus beszédet, majd elvonulnak romkocsmákba megváltani az országot. Hát izé, gratulálok. Ez a belvárosban talán működik, de már a főváros peremkerületeiben sem. A vidéki településekről meg nem is beszélve... Ami a legérdekesebb, hogy minden képviselőt kineveznek a rendszer kollaboránsának.” Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja is reagált: „Tisztában vagyok vele, hogy a pártok népszerűsége és társadalmi megbecsülése a bányász béka segge alatt van, de a tüntetésekre járó fogyatkozó tömegeket elnézve jelzem tisztelettel, hogy ideje lenne mielőbb leszállni a magas lóról és minden értelmes, hiteles, becsületes, hazájáért tenni akaró embert – akár pártlogót nem erőltető politikust is – engedni bekapcsolódni a civilek által indított folyamatokba.” Egyrészt azért, írja Berkecz, mert ez a hőn áhított részvételi demokrácia része, másrészt azért, mert ha ez a fellángolás lassan kihuny a „párt-pártmentes” illetve a „melyik csapat melyik tüntit szervezi” ellenségeskedésen, akkor újra mindnyájan a Fidesz kottájából játszanak.
Másnap fanyalgó hozzászólások lepték el az esemény szervezőinek közösségi oldalait is: ”Ez olyan kevés volt, mint mackósajtban a brummogás” – a tüntetők többsége elégedetlen volt. Az egyik hozzászóló azt írta: a szervezők helyében nagyon szégyellné magát, mert többet ártottak, mint használtak. Volt, aki azt írta: nem történt semmi, nem is fog.... lagymatag volt az egész! Egy férfi azt kérte a szervezőktől: ne szervezzenek több tüntetést, mert nagyon rosszak voltak a beszédek. Egy nő azt kifogásolta, hogy nem derült ki: mi is a szervezők célja, így el fognak kopni a tüntetők.
Schiffer András, az LMP társelnöke ott volt pénteki tüntetésen, és mint blogbejegyzéséből kiderül, egy dologgal biztosan nem ért egyet: az egészségügy több szereplőssé tételével, amiről az egyik felszólaló beszélt. „Most értem haza a tüntetésről bőrig ázva, tisztelettel jelentem, én aki, annak idején – 2007-ben – a tb-mentők keretében az egészségügyi privatizáció megállítására gyűjtöttem népszavazási aláírásokat, soha és semmikor nem akarok azért tüntetni, hogy az egészségügyi piacon úgymond több szereplő versengjen. Ellenben nem lepne meg, ha hamarosan épp az egészségügy piacosítása ellen is újra utcára kellene mennünk.”
A kifulladás veszélyére figyelmeztetett Krekó Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A jelenlegi kormánnyal szemben van egy növekvő elégedetlenség, de a tüntetések könnyen ki is fulladhatnak, mondta a Political Capital igazgatója, aki szerint, ha nem tud valamilyen konkrét célt megfogalmazni az a heterogén konglomerátum, amely a tüntetések mögött áll, akkor könnyen ez történhet. Krekó úgy véli, komoly hiba volt a szervezők részéről, hogy nem engedték felszólalni Kész Zoltánt (ő utólag tette közzé tervezett felszólalásának szövegét az interneten – a szerk.), pedig neki kulcsszerepe lehet abban, hogy elfogyjon a kormány kétharmados ereje, hiszen ő az egyik induló a veszprémi időközi választáson. A szervezők azt mondták, hogy mivel Kész Zoltánt az elmúlt 25 évben leszerepelt politikai pártok támogatják, ezért ők nem állnak mögé. A baloldali politizálás megfáradt, a mostani tüntetések pedig egyfajta laboratóriumként szolgálnak, de nem törvényszerű, hogy ebből bármi ki fog jönni, mondta Krekó, és hangsúlyozta: a politikát egy idő után politikusoknak kell csinálni, politikai eszközökkel, ezt meg kell érteniük a szervezeteknek. A PC igazgatója szerint a civil szervezeteknek politikai pártokká kell alakulniuk egy idő után.
Közben újabb tüntetést szerveznek a Facebookon: most a Demokraták a gyülekezés jogának korlátozása ellen nevű csoport kívánja mozgósítani az elégedetlenkedőket, hogy január 10-én a Kossuth téren tiltakozzanak a korábban Gulyás Gergely által belebegtetett, a gyülekezési jogokat szabályzó törvény esetleges megváltoztatása ellen. (Ennek a formációnak állnak a sátrai 148 napja a Kossuth téren, óa Fidesz reményei szerint az újraírt gyülekezési törvény tiltja majd a folyamatos, „sátrazós” demonstrációkat.) „Orbán, és rezsimjének mielőbbi eltávolítása, a demokratikus jogállam visszaállítása és európai kötődésünk megerősítése lesz a fő motívum” – írják a szervezők, akik a Jobbik és a Fidesz kivételével bármilyen szervezet szimpatizánsai saját jelképeik használatával várnak a tiltakozásra. A demonstrációról egyelőre azt tudni, hogy a közösségi oldalon több ezren jelezték részvételi szándékukat, illetve, hogy a csoportot az Ország Gyűlése Mozgalom hozta létre.
A következő tüntetést Angela Merkel német kancellár tervezett budapesti látogatásához igazítják. A netadó-ellenes és a magánynyugdíj-tüntetésről ismert Százezren az internetadó ellen valamint a 60 ezren a Magánnyugdíjukért Facebook-csoport február 1-jén délutánra, a Kossuth térre szervez demonstrációt, „A tavasz jön, Orbán megy“ jelszóval. (A MostMi csoport február 2-ra, Merkel látogatásának napjára szervez tüntetést a Pollák Mihály térre.)
Sajátságos módon a február 1-jei tüntetésen is a parlamenti pártok vitatkoztak össze. „Ne Merkelnek pózoljatok, hanem ellene tüntessetek! Ez a kancellár töredékét se hálálta meg annak, amit Németh és Horn tettek Magyarországért, Németországért, Európáért!” – üzente a szervezőknek Facebook-oldalán még múlt pénteken Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője. Erre reagált a DK a hét végén: sajtóközleményében azt szeretné megtudni az MSZP-től, hogy Szanyi szavai tekinthetőek-e a párt hivatalos álláspontjának. A DK szerint Szanyi kirohanása idején megfeledkezhetett arról, hogy Merkel nem csak az EU-nak, hanem annak a német kormánykoalíciónak is az egyik legbefolyásosabb politikusa, melynek minden tagja - a német szociáldemokrata párt is - egyformán érdekelt az európai integrációban és az európai értékek közös képviseletében. Szanyi nyilatkozatának szavai alapján úgy tűnhet, mintha nem is értené az Európai Unió szellemiségét és működését - ami egy EP-képviselőtől aggasztó jelenség, főleg, hogy ő az MSZP Európai Parlamenti képviselője.
A pénteki tüntetéssel egyébként tele volt a nemzetközi sajtó: az eseményről beszámolt egyebek mellett a Die Zeit, a Deutsche Welle, a Bloomberg, az International Business Time, a Reuters és az AFP francia hírügynökség is. Immár egyik sem talált semmi meglepőt abban, hogy 2015 is tömegdemonstrációval kezdődött Magyarországon.
