Fejlesztik az orosz haderőt

Publikálás dátuma
2015.01.06. 06:31
Az orosz kormányzat egyik legfontosabb célkitűzése a hadsereg további fejlesztése FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DMITRY KOROTAYEV
Oroszország fenyegetve érzi magát. Ezért rohamtempóban fegyverkezik, és megújított katonai doktrínájával azt üzeni a világnak: vele szemben nem kifizetődő hidegháborút folytatni, mert a fegyveres konfliktusra is felkészült. A fegyverkezéssel kapcsolatos elképzeléseket a gyengülő rubel is befolyásolja.

Vlagyimir Putyin orosz elnök legfelsőbb főparancsnokként december végén hagyta jóvá a megújított katonai doktrínát, amelynek lényegét a RIANovosztyi orosz hírügynökség a nukleáris háború megakadályozásának a törekvésében látja. Magától értetődik, hogy Washingtonban vagy Londonban nem éppen ezt olvassák ki az új szerkesztésű „katonai alkotmányból”.

A doktrína átdolgozásának szükségességét Moszkvában a NATO növekvő erejével és az Oroszországot veszélyeztető destabilizációs törekvésekkel magyarázzák. Nyilvánvalóan elsősorban Ukrajnáról van szó. A doktrína a megváltozott világhelyzetre való válaszként értelmezhető.

Szövege annyiban nem változott a 2010-eshez képest, hogy védelmi jellegét megtartotta. Oroszország viszont fenntartja magának azt a jogot, hogy nukleáris fegyvert vessen be abban az esetben, ha tömegpusztító fegyverrel támadnának rá, vagy szövetségeseire. Ha hagyományos fegyverekkel támadnák meg, csak akkor ad nukleáris választ, amennyiben az állam létét látja veszélyben. Nem szerepel az új doktrínában ugyanakkor a megelőző nukleáris csapás alkalmazása, pedig több lap éppen ezt sugallta az elmúlt hetekben.

Egy Oroszország elleni átfogó hadművelet valószínűségével a doktrína nem számol, több területen azonban a katonai veszélyek megerősödésére hívja fel a figyelmet. Ilyen terület például az információs térség és az ország belső helyzete. Az egyik legnagyobb fenyegetésnek a terrorizmust és az ország szuverenitásának, egységének aláásására törekvő szerveződések és személyek tevékenységét nevezi meg. Ha jól értjük, ezzel a katonai doktrína hatáskörét a belpolitikára is kiterjeszti, ami azt jelentheti, hogy a katonaság az országon belül is bevethető.

A fenyegető veszélyek közé sorolja a doktrína a NATO fegyvereinek telepítését az orosz határhoz közel eső területekre, továbbá az amerikai rakétavédelmi rendszert és azt a tervet, hogy fegyvert telepítsenek a világűrbe. Most először jelent meg a doktrínában az orosz nemzeti érdekek védelmi kötelezettsége az Északi-sarkvidéken, amely gazdag ásványkincsekben és energiahordozókban.

A katonai konfliktusok megelőzésének eszközei közé sorolja a dokumentum a különböző nemzetközi szervezetekkel és tömörülésekkel a kapcsolatok kiszélesítését, és a Grúziáról leszakított Abháziával és Dél-Oszétiával való együttműködést. Ami nem kevesebbet jelent, mint hogy ott nem következhet be egy ukrajnaihoz hasonló helyzet.

Az orosz vezetés nemcsak módosított doktrínájával üzen a világnak, hanem egyre gyakrabban azzal is, hogy igen jelentős haderőfejlesztésről és fegyverkezésről ad hírt. Ezek között az egyik legfigyelemreméltóbb az a bejelentés, miszerint 2014-ben 38 új interkontinentális ballisztikus rakétát kapott az orosz hadsereg, a stratégiai nukleáris erők elavult fegyverzetének több mint a felét lecserélték. A másik felét 2020-ig cserélik le.

Több mint egy évtizedes fejlesztés előzte meg az új generációs Angara-A5 hordozórakéta decemberi sikeres tesztelését. Nagy súlyú katonai műholdakat is fellőhetnek vele a világűrbe. A 3,5 milliárd euróba került rakétát Putyin nagyon fontos eseménynek nevezte. Amint ahogy azt is sikerként könyvelhetik el, hogy 2014-ben 16 ballisztikus rakéta és több mint 30 kozmikus eszköz fellövésére került sor.

Több mint 250 páncélozott járművel gazdagodott 2014-ben a hadsereg. A T-90-es legújabb tankból már 1700 darabot gyártottak. Három Borej osztályú stratégiai tengeralattjárót adtak át. Több új rakétatípus született vagy születik, sőt vonatra telepítendő kilövőállásokat is hadrendbe akarnak állítani. Oroszország állítólag 5000 taktikai atomfegyverrel és 489 több robbanófejes stratégiai rakétával rendelkezik.

Már 2014 elején beszámoltunk arról, hogy a 2020-ig jóváhagyott program mintegy 680 milliárd dollárt fordít a lepusztult haderő feltámasztására. 8 stratégiai rendeltetésű tengeralattjáró, 100 hadihajó, 600 vadászrepülőgép és 1000 helikopter szerepelt a tervekben. A stratégiai tengeralattjáró 16-20 olyan ballisztikus rakétát szállít, amely képes csapást mérni a 9000 kilométer távolságban lévő célra. Minden rakéta 10 atomtöltetet szállíthat.

A légierőt az ötödik generációs Szuhoj T-50-es vadászgéppel erősítik meg, amely kiöregedett elődeitől eltérően gyakorlatilag észrevétlen marad a radarok számára. Az ellenség repülőgépeit már 300 kilométeres távolságból felfedezi és egyszerre több cél megsemmisítésére képes. Sebessége meghaladja az óránkénti kétezer kilométert. Új rakétavédelmi rendszerekről szóltak a hírek és arról, hogy az Iszkander rakétakomplexumot az újjászülető rakétagyártás szimbólumának tekintik.

Szárnyasrakéták felbocsátására éppen úgy alkalmas, mint ballisztikus rakéták kilövésére. A nukleáris robbanófejjel is felszerelhető 400 kilométer hatótávolságú Iszkandert rakétabázisok, tüzérségi egységek, repülőterek, parancsnoki pontok megsemmisítésére hozták létre. Két rakétaegységet 2014-ben Iszkander-M rakétakomplexummal szereltek fel. Még az ukrán konfliktus előtt megszellőztették: válaszul az amerikai rakétatelepítésre esetleg ezt a rakétatípust fogják elhelyezni a kalinyingrádi körzetben.

A 2014-es adatok arról tanúskodnak, hogy az ukrán válság nem vetette vissza az orosz haderőfejlesztést. Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök december végén az orosz televízióban jelentős haderőfejlesztésről számolt be. 2015 fő prioritásának pedig a stratégiai nukleáris erők fejlesztését jelölte meg. Az Északi-sarkvidéken légierőt hoznak létre és megszervezik a légvédelmet.

Az Északi flottára bízzák az egyesített stratégiai parancsnokságot a sarkvidék biztonságának szavatolására. A szerződéses katonák számát majdnem 20 százalékkal emelik, az eléri a 352 ezret. Békeidőben az orosz hadsereg egymillió főből áll. A vezérkar azt tervezi, hogy a jövőben évente 70-100 repülőgépet, több mint 120 helikoptert, 30 hadihajót, tengeralattjárót, mintegy 600 harckocsit vásárol.

A Moszkvából érkező optimista híradások sem feledtethetik azonban azokat a gondokat, amelyeket az ukrán válság és a nyugati szankciók okoznak. Jurij Boriszov védelmi miniszterhelyettes december végi interjújában, amelyet az Izvesztyija című lapnak adott, ezt nem cáfolta, sőt tényekkel alá is támasztotta.

Oroszország rákényszerült arra, hogy megszervezze azoknak a hajtóműveknek a gyártását, amelyeket korábban az ukránok szállítottak. Még nagyobb hiányt idézett elő az, hogy a hadiflottának is nélkülöznie kellett az ukrán energetikai berendezéseket. Most ezek hazai gyártására is erőfeszítéseket tesznek. Mindez néhány jelentős területen az eredeti tervek módosítását követeli meg. Néhány program megvalósítását el kell halasztani.

A nyugati szankciók a dollár erősödésével együtt arra kényszeríti az orosz katonai vezetést, hogy átdolgozza a békeidőben, erős rubel és magas olajárak mellett kidolgozott elképzeléseket. A miniszterhelyettes nem csinált titkot abból, hogy a kormány vagy kompenzálja a veszteségeket, vagy pedig kénytelenek lesznek visszafogni a fegyverkezést. Ez nem jelentheti azonban a korszerűsítés feladását.

Szerző

Ebola - Stabilizálódott a Londonban kezelt ápolónő állapota

Stabilizálódott az ebolafertőzéssel Londonban kezelt skót ápolónő állapota - közölte hétfőn a brit egészségügyi miniszter.

Jeremy Hunt a londoni parlament alsóházában kijelentette: Pauline Cafferkey továbbra is válságos, "de már stabil" állapotban van.

Az ápolónő december végén tért vissza casablancai és londoni átszállással Glasgowba az ebolajárvány sújtotta nyugat-afrikai Sierra Leonéból, ahol egy brit önkéntes csoport tagjaként segédkezett a járvány leküzdésében. Múlt hétfőn állapították meg, hogy ebolabetegségben szenved, miután a fertőzés kezdeti tüneteivel jelentkezett a hatóságoknál.
Ezután különleges biztonsági intézkedések közepette átszállították Glasgowból a londoni Royal Free kórházba. Nagy-Britanniában ezt a kórházat jelölték ki és szerelték fel az ebolafertőzöttek biztonságos elkülönítésére és kezelésére.
A Royal Free szombaton bejelentette, hogy a beteg állapota válságosra fordult.

Jeremy Hunt egészségügyi miniszter az alsóházi képviselőket tájékoztatva hétfőn közölte: beszélt az ápolónőt kezelő orvoscsoport vezetőjével, aki elmondta neki, hogy bár Pauline Cafferkey állapota még mindig válságos, az elmúlt egy napban azonban stabilizálódott.

Hunt hozzátette: megerősítették a brit repülőtereken október óta működő szűrési rendszert, miután kiderült, hogy a nyugat-afrikai járványövezetből hazatérő ápolónő már a londoni Heathrow repülőtéren működő szűrőállomás személyzetének jelezte, hogy nem érzi jól magát, de többszöri lázmérés után továbbengedték a csatlakozó glasgow-i járatra.
A miniszter szerint ezután mindenkit, aki magas kockázati csoportba tartozik, és érkezése után rossz közérzetre panaszkodik, tüzetes kivizsgálásnak vetnek alá, és járványügyi szakértő tanácsát is kérik ilyen esetekben.
Jeremy Hunt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a beteggel egy repülőgépen utazókat nem fenyegette az ebolafertőzés kockázata.

Szerző

Nincs ideje a kormánynak - Már most kell a pénz az italkereskedőktől

Publikálás dátuma
2015.01.05. 18:12
Fotó: Thinkstock
Jövő január 1-je helyett már idén márciusban hatályba léphet az alkoholok jövedéki biztosítékának sávos megállapítása.

Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek az idei költségvetést megalapozó törvénycsomag módosítására vonatkozó indítványát.

A kormánypárti politikus javaslata indoklásában emlékeztetett, hogy novemberben, az adótörvények elfogadásakor a parlament úgy döntött, az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, valamint a köztes alkoholtermékek forgalmazásánál a jövedéki biztosíték összegét 22 millióról 150 millió forintra emeli. Azonban néhány héttel később - folytatta -, a 2015-ös költségvetést megalapozó törvénycsomag megszavazásakor a képviselők módosítottak ezen, és "a kis- és középvállalkozásokat segítendő" úgy határoztak, hogy a nettó árbevétel függvényében sávosan állapítják meg a jövedéki biztosíték mértékét e termékeknél.

Gulyás Gergely most azt kezdeményezte, hogy a jövedéki biztosítékot a nettó árbevétel függvényében megállapító szabályozás 2016. január 1-je helyett már idén március 1-jén lépjen hatályba.

Szerző