Jegybanki pénzszórás Matolcsy módra

Amióta Matolcsy György vezeti a Magyar Nemzeti Bankot, érezhetően lazábban viszonyulnak a pénzköltéshez, mint a jegybank korábbi vezetői – akár Simor András, akár még korábban Járai Zsigmond – idején. A tavaly április és november közötti fél évben 812 millió forintot osztottak ki társadalmi felelősségvállalási programjuk keretében - írta a 444.hu internetes portál.

Az erről szóló szerződéseket a portál kikérte, és kiderült: a tavaly április előtti szerződések összege 2,2 milliárd forint volt. Ezek között volt például a Zengafons-féle csodazongorára adott 60 millió, a Szőcs Géza-féle PEN Club 48 milliós támogatása, 150 millió a Budapest Music Centernek, és további milliók megszámlálhatatlan állami intézménynek.

Kerényi Imre újságja, a Magyar Krónika kiadója 4,8 millió forintot kapott azon a címen, hogy hozzájáruljon az iskoláknak és közintézményeknek díjtalanul odaadott példányok célba juttatásához. Ennél több, 60 millió forint jutott a Hitel nevű folyóiratot kiadó alapítványnak, amelynek főszerkesztője Csoóri Sándor, a szerzők között pedig olyan nevek tűnnek fel, mint Csath Magdolna,vagy Tőkéczki László, ismert jobboldali közgazdász, illetve történész. De jutott 33,4 millió a Kortárs folyóiratot kiadó kft-nek. Az osztrák határon lévő, szép Széchenyi-kastélyt is magáénak tudó Nagycenkkel valamiért kivételezik a jegybank. A falu alapítványa kap 25 millió forintot, amit szerződés szerint bármire fordíthatnak. Jut 15 millió forint a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, sokkal több, 93 millió forint a Magyar Közgazdasági Társaságnak. Még néhány kedvezményezett: 3,5 millióban részesül a Nemzeti Alapítvány, 14 millió jutott a Bozsik Yvette Alapítványnak. 17,45 millió a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumnak, miközben Balog Ádám, a jegybank alelnökének egykori szakkollégiuma, a Heller Farkas mindössze egymilliót kap egy táborra. 45 millió megy a Symfonia Alapítványnak, 12,3 millió pedig a Búvópatak Alapítványnak, 15 millió a Példakép Alapítványnak és 72,5 millió jut a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének. Tízmilliót költenek a Ferenczy Múzeumnak egy Czóbel Béla kiállításra, és 28 milliót az Iparművészeti Múzeumnak egy Lechned Ödön emlékkiállításra és -konferenciára.

Az MNB számos karitatív egyesületnek is adott pénzt. A legtöbbet, 60 millió forintot az Alapítvány a legkorszerűbb onkológiai gyógyításért számlájára utalják, de jutott 3 millió a hajléktalanokat segítő Menedékház Alapítványnak, hasonló nagyságrendű pénzek több daganatos és sérült gyerekeket segítő alapítványnak, a Magyar Retinablasztómiások Egyesülete pedig 400 ezer forintból szervezhet csapatépítő hétvégét.

Lejtőre került a forint

Publikálás dátuma
2015.01.06. 06:21
A dollár megerősödése az euróval szemben sokat ártott a forintnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nehéz időszak előtt áll a forint, ugyanis az euróhoz mért árfolyama hétfőn délelőtt közel jutott a 321 forinthoz, amelyet már csak alig 3 forint választott el az éppen 3 évvel ezelőtti eddigi csúcsától. A hazai fizetőeszköz tartós gyengülésének elsősorban nemzetközi okai vannak, azonban közrejátszik a forint közismert közismert sérülékenysége, valamint az is, hogy a jegybanki alapkamat 2,1 százalékos, amely önmagában is magas, a 315 forintos szintet tenné reálissá.

Okkal szoronghattak a jegybankárok az elmúlt év utolsó napjaiban, ugyanis jól emlékezhettek arra, hogy több alkalommal is, a több napos banki szünetet kihasználva a spekulánsok támadást indítanak az amúgy is gyengélkedő forint árfolyama ellen. Ezúttal ez szerencsére elmaradt. Egyes pénzpiaci szakértők úgy vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank óvatosan interveniált (devizát adott el) a forint védelmében, de hogy ez valóban így is történt, az soha nem fog kiderülni. A jegybank ugyanis szeretett volna 2014 végén is hozzájárulni a forint mesterséges megerősítéséhez, miként tették ezt egy esztendeje is, de feltehetően ettől mégis eltekintettek, mert a 2014. évi költségvetési törvényben előírt 296,90 forintos euró árfolyam (ez éppen megegyezett 2013. záróárával) elérése irreálisnak látszott.

Hétfőn viszont egy euróért a nap folyamán 320,96 forintot kellett adni, amely már csak egy hajszálnyira volt a 2012. január 5-én elért 324,27 forintos csúcstól. A hazai fizetőeszköz a tegnapi nap folyamán valamivel 318 fölé erősödött ugyan, de ez korántsem jelent garanciát arra, hogy a korábbi rekord szint ismét "veszélybe kerül".

A jövőt nehéz megjósolni - mondta lapunk érdeklődésére Csajbók Róbert. Az ING Bank devizaüzletkötője arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint most egy olyan árfolyamsáv felé közelít, amelyről jóformán nincsenek tapasztalatok. Így szinte lehetetlen megjósolni, hogy mi történhet majd mondjuk 330 forintos euró-árfolyam közelébe. Ugyanakkor a politikának nem érdeke a nagyon gyenge forint, ezért még kérdéses milyen lépéseket tesz a jegybank a közeljövőben a forint védelmében. Szakértők megítélése szerint a jelenlegi 2,1 százalékos jegybanki alapkamat mellett a 315 forintos euró-árfolyam látszik reálisnak - összegezte véleményét Csajbók Róbert.

Ami a nemzetközi körülményeket illeti: a forintra egyaránt kedvezőtlen hatással van az euró rendkívüli mértékű gyengülése a dollárhoz képest, a rubel vesszőfutása és a görög választások várhatóan kedvezőtlen kimenetele. Az Equilor elemzői ugyanakkor megemlítik, hogy a régiós devizák közül a hazai fizetőeszköz relatíve a leggyengébb: a magas hazai reálkamat és az erős GDP számok helyett a piac inkább a külső-belső egyensúlytalansági és eladósodottsági problémákra fókuszál, amelyet a devizahitelek kivezetése után gyengébb forint árfolyammal és alacsonyabb kamatszinttel lehet befolyásolni.

A Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájáról ugyan rendre jelennek meg olyan hírek, hogy kamatvágásra készülnek, ennek valószínűsége a mostani a forintgyengeségre való tekintettel elenyésző. Az is csökkenti egy ilyen lépés a esélyét, hogy az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő FED, feltehetően ebben az esztendőben hozzákezd egy kamatemelési ciklushoz. Azonban az MNB kamatot sem kíván emelni, mert ezzel a saját hitelességét rontaná. Matolcsy György elnök ugyanis kijelentette, hogy 2015 végéig nem nyúlnak hozzá a jegybankárok a forint kamatához. Ugyanakkor az sem közömbös a forintra nézve, hogy az euró sorsa miképpen alakul. Ha Görögország kiválik az euróövezetből ez új stratégiát követel meg az Európai Központi Banktól, hiszen korántsem bizonyos, hogy ebben a tekintetben a hellének lesznek az utolsók. Mindenesetre az euró magyarországi bevezetése egyre messzebb kerül.

Szerző

Állóháború alakult ki útdíjfronton

Publikálás dátuma
2015.01.05. 20:44
FOTÓ: Népszava
A hét végén teljessé váló káosz után átmenetileg elcsendesedtek az új útdíjas szakaszok miatti indulatok. Nem nyugodott bele senki, hogy fizetnie kell azért, ami eddig ingyen volt, de minden közlekedő meg akarta oldani a helyzetet, a vitát inkább elnapolták. Volt útszakaszok amelyről kiderült: tévesen tették fizetőssé. Néhány nap alatt elfogyott háromszázezer matrica, így egyedül a költségvetés lehet "elégedett". Január végén jön az első felülvizsgálat.

Veszik mint a cukrot - ekképpen is lefordítható Becsey Zsolt, a fejlesztési tárca közlekedésért felelős helyettes államtitkárának győzelmi jelentése, miszerint vasárnap éjfélig közel 300 ezer matricát vásároltak az autósok. Ha figyelembe vesszük, hogy az éves matricák a hónap végén járnak le, akkor ezek mind új vásárlások voltak és főképp a frissen bevezetett megyei bilétákat vették. Az internetes portálok beszámolói szerint leginkább a Budapest környéki agglomerációban lakók járnak élen a vásárlásban, hiszen jószerével megközelíthetetlen útdíjfizetés nélkül a főváros, és kifelé menet sem egyszerű elkerülni a fizetős szakaszokat. Sorállás hétfőnis volt, az internetes vásárlás is akadozott a túlterhelés miatt, és az ügyfélszolgálat is gyakran elérhetetlen volt telefonon.

Becsey a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, hogy az általános elv az volt, hogy a matricarendszert és a teherautók által fizetendő útdíjrendszert átdolgozzák. A komplex átalakítás részeként 5 százalékkal emelték a teherautók, kamionok után fizetett útdíjtarifákat, kiterjesztették a fizetős szakaszokat, és bevezettek egy 3,5 tonna alatti, új kategóriát, mely elsősorban a tranzitutasokat érinti. (A nagycsaládosok egyesülete erről másként vélekedik, tagjaik nem tranzitutasként fizetik ezután a duplájára nőtt tarifákat.) Az összes gyorsforgalmi utat bevonták a "rendezésbe", és ez eredményezett olyan eseteket, hogy minimálisan rövid szakaszokra is matricát kell váltani – ismerte el a helyettes államtitkár, aki elmondta azt is, hogy a lakossági kifogásokat megvizsgálják.

Ezekből pedig lesz bőven. Bár a helyettes államtitkár azt állította, hogy a döntéshozatalkor már modellezték a polgárok szokásait, azt azonban szerinte nem lehet tudni, az emberek „hogyan reagálják le az új szituációt”. Lesz olyan autós, aki az eddigi ingyenesség helyett, és lesz olyan, aki az eddigi 43 ezer forint helyett vált majd egy megyei matricát, és fizet évi 5 ezer forintot. Megjegyezzük, több ellenzéki párt képviselője eddig hiába kérte, hozzák nyilvánosságra, minek az alapján döntöttek a díjfizetős szakaszok kiterjesztéséről, azonban még csak válaszra sem méltatták őket, nemhogy az ezek szerint valamilyen formában létező hatástanulmányokat átadták volna.

Változatlanul tartja magát az az elképzelés, hogy a költségvetési bevételek kiegészítése miatt kell az az évi 20-22 milliárd forint, amit az új rendszertől várnak. Szakértők azonban felhívják a figyelmet, hogy még nem tudni, veszít vagy nyer a költségvetés az új útdíjfizetési rendszeren. Annyi bizonyos, hogy a megyei matricák iránti "kereslet" most még nagyon nagy.

A helyettes államtitkár nem tért ki arra, hogy miért ilyen hirtelen, előkészítés nélkül szabadították rá az autóstársadalomra az újfajta útdíjat, hibaként csak az M30-as Miskolcot elkerülő szakaszának fizetőssé tételét ismerte el. Gulyás Gergely az Országgyűlés fideszes alelnöke, a törvényelőkészítő bizottság elnöke viszont a közrádióban elmondta: így nem lett volna szabad bevezetni az útdíj-módosítást, a kritikák jogosak.

Eddig csak általános tájékoztatást kaptak az autósok, emiatt számos megválaszolatlan kérdés van ma is. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy a megyei mellett vásárolhatók-e a régi heti havi és éves matricák. A gyakran hosszú sorokat kivárva kapnak választ az igencsak vegyes rendszer működéséről: egymás mellett létezik a régi és az új. A megyeit kiváltják a megszokott, időkorlátok között felhasználható e-matricák. A területalapú megyei matrica is egy évig érvényes, pontosabban a vásárlás évét követő év január végéig, és ez az év közben vásároltakra is igaz. Nem egyszerűen, de kiszámítható, hogy éves, területi korlát nélkül használható matricát, vagy sok megyeit érdemes-e vásárolni. Az éves díjból nyolc megyére lehet egyedi matricát venni, tehát aki ennél több megye díjfizetős útját használja egy évben, annak az éves éri meg. Az éves díjból lehet venni még 12 mindenhol érvényes heti, vagy hét havi matricát. Lesznek akik év közben döbbennek majd rá: jobban megérte volna az éves matrica - de arról egyelőre nincs szó, hogy a megvásárolt megyei matricák beválthatók lennének.

A rendszeresen Budapestről a Balatonra igyekvők 4 megyei matricával juthatnak le a magyar tengerhez, bár még mindig tart a vita, hogy az M7-es rövid veszprémi szakasza miatt meg kell-e venni a negyediket is. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. válasza szerint a Pest, Fejér és Somogy megyein kívül szükség van a Veszprém megyei matricára is. A korábbi jelzések szerint fizetősnek írtuk a fővárosból a repülőtérre vezető gyorsforgalmiként ismert utat is, azonban a pontosított térképek alapján úgy tűnik, ez változatlanul matrica nélkül használható. Ez azonban nem változtat azon, hogy Budapest egyetlen nemzetközi repülőtere csak fizetős úton közelíthető meg, ráadásul a főváros felől nézve, csupán néhány száz méteres szakasz miatt kell matricát venni.

Össztűz az útdíjra az ellenzéki pártoktól
Az ellenzéki pártok kereszttüzébe került az útdíjról szóló rendelet. Az LMP a jogszabály visszavonását sürgeti, Keresztes László Lóránt közlekedési szakszóvivő úgy fogalmazott: botrányosan indult az útdíj, mert az internetes és benzinkutakon történő vásárlás is akadozik az informatikai rendszer hibái miatt. Ennek oka, hogy kapkodva és ötletszerűen vezették be az intézkedést, amelynek egyetlen célja van, a pénzbehajtás.
Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagja ugyancsak kijelentette: azt várják el a kormánytól, hogy vonja vissza az útdíj kiterjesztését. Utalt rá: január elsején kaotikus helyzet alakult ki, olyan útdíjrendszert vezetett be a kormány, amely gyakorlatilag elindulása pillanatában kudarcba fulladt. A párt elvárja azt is, hogy a "szolgáltatási díjnak nevezett büntetéstől" tekintsenek el. A jelenlegi intézkedések alapján azt gondolják, hogy a kormánynak "már a sarcolás sem" megy, hiszen - mondta - olyan intézkedéscsomag indult el január elsejével, amely nem volt átgondolt, amelyhez nem készültek hatástanulmányok, hibásan jelöltek ki útszakaszokat, illetve nem tájékoztatták időben és megfelelően a közvéleményt.
Az MSZP is felszólította a kormányt, hogy január 31-ig se a büntetést, se az azzal járó igazgatási díjat ne vesse ki a fizetőssé vált utakon megyei autópálya-matrica nélkül autózókra. Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes szerint a kormány korrupciójának áraként tekintenek az elkerülő utak és bevezető szakaszaik fizetőssé tételére. A kabinet alkalmatlanságát pedig az az 1500 forintos igazgatási díj jelzi, amit az autósoknak a kormány hibájából, a díjfizetés előkészítetlensége miatt kell fizetniük - jelentette ki.
A Demokratikus Koalíció is az útdíjrendelet visszavonására és a bevezetésével okozott káosz felszámolására szólítja fel a kormányt - közölte a párt elnökségi tagja, Varju László. Azt mondta, az elmúlt napok lelkileg és pénzügyileg is megviselték azokat, akik azért álltak sorban, mert fizetni kell azért, amiért eddig nem kellett. A kormányszóvivő korábban arról beszélt, január 1-jétől minden rendben lesz és hozzáférhetőek lesznek a különböző matricák, ehelyett "teljes összeomlás volt" - értékelte a független képviselő.

Az összeállítás folytatódik, kérjük, lapozzon!