Nem elég a ráncfelvarrás

Módosítani készül a földtörvényt a Földművelésügyi Minisztérium (FM), nem utolsó sorban az unió által elindított kötelezettségszegési eljárás miatt. Erre nem lenne szükség, ha a kormányzat figyelembe vette volna a szakemberek javaslatait a törvény előkészítésekor. A "ráncfelvarrás"' azonban várhatóan nem javítja ki a jogszabály alapvető hibáit.

A tavaly május 1-jétől élő földtörvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de kisebb finomításokra szükség lesz - nyilatkozta a napokban a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István közölte, hogy egyebek mellett bővítésre szorul a földműves fogalma, illetve pontosítani kell az elővásárlási és a haszonbérleti jogosultak körét. Nagy kiemelt feladatnak nevezte a Magyar Nemzetben megjelent interjúban az osztatlan közös tulajdonban álló földek rendezetlen ügyének megoldását is.

A szakemberek szerint viszont a földtörvény alapjaiban rossz és ezen nem változtatnak a "finomítások" sem. Ezekre nem lenne szükség, ha a kormányzat egyeztetett volna a mérvadó szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel és nem csak a hozzá közel állókkal állt volna szóba.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese is úgy vélte, a földtörvény úgy rossz ahogy van, s ezen a javítgatások sem sokat segítenek. Ennek ellenére a szövetség már a torvény elfogadása előtt javasolta, hogy a mezőgazdasági üzemek alkalmazottai is kerüljenek a földműves kategóriába. Ez azért is elengedhetetlen, mert az érvényben lévő földtörvény az agrárgazdaságok alkalmazottainak a munkahelyét veszélyezteti - hívta föl a figyelmet Máhr András. Ugyanis amiatt, hogy az 1200 hektár fölötti terület uniós támogatását a kormányzat elvonja, számos munkahely szűnhet meg. Az, aki akár több évtizede a mezőgazdaságban dolgozik és nincs szakirányú képesítése még őstermelő sem lehet, egy zsebkendőnyi földet sem vásárolhat.

Ezzel szemben, ha egy ügyvéd, orvos, vagy építési vállalkozó, vagy bármilyen más egyéb foglalkozású ember szerez egy aranykalászos oklevelet, minden további nélkül besorolják földművesnek és vehet termőföldet. Jelenleg néhány tízezer hivatalos földműves van, ami azt is jelenti, hogy alaposan lecsökkent a keresleti oldal, vagyis a földárakat egy viszonylag szűk kör szabhatja meg. Ahol csak néhány fizetőképes vevőjelölt van, ott "lezsírozhatják" egymás között az árakat. Máhr András a földtörvénynek tudja be, hogy 2014-ben a termőföld forgalom jelentősen visszaesett.

A földtörvény jelenlegi szabályai miatt elfogadhatatlanul hosszúra nyúlik és bonyolult a földvásárlás. Egy-egy ügylet akár 6-8 hónapig is elhúzódhat. A törvényben előírt földbizottságok a mai napig nem álltak fel, a Nemzeti Agrárgazdasági kamara (NAK) megyei elnökségei, amelyek megkapták a földbizottságok feladatát, képtelenek megbirkózni egyéb tennivalóik mellett még a termőföld értékesítéssel is. Igaz, időközben ezt a feladatot továbbpasszolták a helyi kamarai szakmai bizottságoknak.

Egyszerűsíteni kell a föld adásvételt. Jelenleg az adásvételi szerződést először be kell adni az illetékes földhivatalnak, az továbbítja a megyei szakigazgatási hivatalnak, az elküldi a kamarai bizottságnak, a bizottság visszajuttatja a szakigazgatási szervnek és így kerül vissza a földhivatalhoz a szerződés. Ráadásul az eladási szándékot 60 napra ki kell függeszteni az önkormányzatnál, hogy a földvásárlásra jogosultak, ha például elővásárlási joguk van, szintén jelentkezhessenek, ha érdekli őket a terület.

A MOSZ főtitkárhelyettese megjegyezte, ha valakinek sürgősen szüksége van pénzre és el akarja adni a földjét, legalább féléves ügyintézésre számíthat.

Tarthatatlan az is, hogy a jogszabályban a haszonbérlő került az utolsó helyre, ha lejárt a szerződés és újat kell kötni. Az állattartó vállalkozások ugyan elől szerepelnek a haszonbérleti listán, de kizárólag azon a településen, ahol a cég székhelyét bejegyezték. Sok ilyen társaság takarmánytermelő területe viszont máshol található, ahol szintén hátrasorolják a haszonbérletre jogosultak között. Emiatt sem a növénytermesztő, sem az állattartó agrárvállalkozások nem fektetnek be jelentősebb összegeket, hiszen nem tudhatják, ki bérelheti majd tovább a területüket - mondta Máhr András.