Napjainkban már a kormánytagok és más fideszes politikusok egymással is vitáznak, amire eddig nemigen akadt példa. A mostanáig ingyenes autópálya és autóút szakaszok díjkötelessé tételét a kormánypárti polgármesterek és politikusok is nyíltan bírálták azért, mert egyeztetés nélkül, kapkodva, átgondolatlanul hozott törvényt.
A második Orbán kormány hatalomra kerülése óta már megszokottá vált, hogy az érintettekkel nem konzultál a kormány. Szinte egyik napról a másikra fogadnak el a háztartásokat és a vállalkozásokat egyaránt érintő jogszabályokat. Erre jó példa, hogy a Magyar Közlönyben 2014. december 30-án megjelent egy jogszabály, amely 2015. január 1-jén már hatályba is lépett, ami még a Fidesz által kreált alaptörvényébe is ütköző cselekedet volt. A Nol.hu internetes portál ennek kapcsán egy 2013-as alkotmánybírósági döntést idézett: "a jogbiztonságot súlyosan sérti, ha az új, illetve többletkötelezettségeket előíró jogszabályi rendelkezés kihirdetése és hatályba lépése közötti felkészülési idő elmarad, vagy olyan rövid, hogy nyilvánvaló, hogy a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem - vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán - tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni" . Most pedig ez történt. Az újonnan bevezetett megyei matricákat szinte lehetetlen volt interneten vásárolni, mert a hálózat nem bírta a terhelést. Egyes benzinkutaknál lehetett kapni matricát, másoknál nem. Hosszú sorok kígyóztak az autópálya-kezelő irodái előtt is. Ráadásul néhány napon belül kiderült, volt olyan útszakasz ahol nem is volt szükséges fizetni, míg máshol a honvédelmi miniszter ígérete ellenére, mégis kellett. Kormánytagok, szóvivők egymásnak is ellentmondó magyarázatokkal álltak elő, és utólagos egyeztetést javasoltak. Mindez az emberek életét megkeserítő cirkusz a 16,3 ezer milliárd forintos központi költségvetési bevételekhez képest elenyésző, évi 20 milliárd forintra becsült bevételért folyt, miközben csak a teherautók e-útdíjából idén majdnem 160 milliárdos bevételre számít a kormány.
Ezért civilszervezetek egyeztetést kezdtek egy március elejére tervezett országos blokádról, a most fizetőssé tett útszakaszoknál. Egy erre vonatkozó érdeklődésre L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár úgy válaszolt: "a jogszerűség a kérdés. A jogszerűtlen cselekedetektől tartózkodni kell, ám ha egy előre bejelentett demonstráció jogszerű, akkor a hatóságoknak - a törvényeknek megfelelően - segíteniük kell a lebonyolítást."
Időközben az agglomeráció több településének fideszes polgármestere, de Hende Csaba honvédelmi miniszter is nyíltan bírálta az útdíj rendeletet. Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a törvényalkotási bizottság elnöke is elismerte: az előkészítés és a jogszabály hiányosságait, és utólagos egyeztetést ígért. Jelenleg ugyanis szinte követhetetlenné vált, hogy melyik útszakasz fizetős és melyik nem. Január végén vizsgálnák állítólag felül a rendszer tapasztalatait.
Wittinghof Tamás Budaörs polgármestere a Népszavának ennek kapcsán elmondta: hallott Gulyás Gergely javaslatáról az érintett települések vezetőivel történő egyeztetésről, és reménykedik abban, hogy a találkozó létrejön, és eredményre is vezet. Megjegyezte: december 15-én Fónagy Jánossal, a Nemzetfejlesztési Minisztérium államtitkárával volt már egy egyeztetés. A résztvevők azonban szinte kivétel nélkül elégedetlenek voltak az útdíj rendszer módosításával, de a kormányzat semmit nem vett figyelembe észrevételeikből. Wittinghof Tamás annál inkább indokoltnak tartja egy - bár utólagos - egyeztetés létrejöttét. Szerinte a rendelet bevezetése rendkívül aggályos volt formailag, tartalmilag és etikailag egyaránt. Az agglomerációs település első embere azt is közölte lapunkkal, hogy eddig semmi jelét nem tapasztalta a kormányzat tárgyalási szándékának. Wittinghof Tamás polgármester reagált Kovács Zoltán kormányszóvivőnek arra a nyilatkozatára is, amelyben azt fejtegette, hogy jogászoknak és a fejlesztési tárcának kell megvizsgálni, hogy a budaörsi polgármester tehet-e olyat, hogy az M1-M7 közös bevezető szakaszán leállítják a közvilágítást, de kitért azon válasz elől, hogy átvállalja-e a kormány (az állam) ezeket a költségeket. Ugyanis korábban Wittinghof Tamás megjegyezte, hogy az útszakasz közvilágításáról szóló szerződés szövege szerint a megállapodás felmondható, ráadásul a szerződő felek közül ma már csak a budaörsi önkormányzat létezik. Nem az évi 7 millió forint a lényeg, hanem az, hogy a város és a multik 8-10 milliárd forint értéket hoztak létre, felüljáró rendszereket építettek, kiszélesítették az autópályát, felhúzták a hangvédő falakat és kiépítették a közvilágítást. Mindezt az állam üzemelteti és állami tulajdonba is kerültek ezek a létesítmények. Mivel a város a csomópontot a település úthálózatának elemként tartja számon, ezért gesztusként kész volt fizetni a világítást - sorolta Wittinghof Tamás. A városvezető úgy vélte, aki díjat szed, annak kell a költségeket is állnia.
Törvénytelen törvény?
Kovács Zoltán kormányszóvivő az online rendelések vasárnapi házhoz szállításának tiltásáról nyilatkozott, és úgy érvelt, hogy a döntéshozó eredeti szándékát is tükrözi, hogy ilyen tevékenységet sem lehet folytatni.
Jogászi vélemény szerint ugyanakkor méltán keltett megdöbbenést a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a kormányszóvivő értelmezése, hiszen a kapkodva összeállított törvényben amúgy is több jogi ellentmondás is található. A tárca legfeljebb véleményt mondhat, de a törvényt kihirdetése után csak a jogalkotó, az Alkotmánybíróság, valamint a bíróság értelmezheti. A szaktárca közleménye tehát feltehetően nem jár jogi kötelezettséggel.
Ennek kapcsán Bárándy Péter ügyvéd lapunknak úgy érvelt: általánosságban elmondható, hogy egy törvény esetében fölmerülhet annak alkotmány, illetve most alaptörvényellenessége is. Alkotmányossági aggályt vethet fel, hogy a hatályba lépéshez, a felkészüléshez szükséges időt nem adták , illetve a törvény egyeztetés nélkül született, ami önmagában közjogi alkotmány ellenességet eredményezhet.
Kovács Zoltán az alkohol nagykereskedőkre vonatkozó jövedéki biztosítékkal kapcsolatos elmúlt napokban elhangzott, heves, kormányzaton belüli viták kapcsán is megszólalt: a a tavaly januári állapotot állították helyre (22 millió forintos biztosítékot kell mindenkinek egységesen letennie). Megjegyezte, hogy az eddigi változtatás csak áprilistól lépett volna életbe, és mivel a parlament februárban összeül, így sürgősségi eljárással van még idő arra, hogy "gondos vizsgálat alapján" egy sávos biztosítéki rendszert lehessen életbe léptetni. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor tegnap közleményében tudatta, hogy egyetért a Miniszterelnökség javaslatával, hogy a jövedéki biztosítékokra vonatkozóan a korábban fennálló szabályozást kell fenntartani. A tárca egyeztet az adóhatósággal, hogy senkit ne érhessen hátrány a törvénymódosítás hatálybalépéséig.