A kezdet

Miután anyám és a húgom hazatértek, a szilvesztert követően ágynak estem. Nem a másnaposságtól, hanem az elmúlt havi stressztől. Túlterheltem magam és ez egészen addig működött, míg el nem értük az újévet. Szerencsére kényszerszabadságra küldtek, így csak heti 3 napot dolgozom, ennek hála volt időm a depresszióra és arra, hogy végre ne csináljak semmit. (...) Ma a lelketlenségem ellenére nagy erőfeszítést vettem magamon és végre kimozdultam az egyik kedvenc sportomat űzni és családi jégkorcsolya estet tartottunk. Ha a dolgok kilátástalanok és eltűnt a motiváció, sportolj. Nincs ennél jobb dopping. Ezúttal hagytam egy kis időt magamnak, talán megbocsájtható. Ezen kívül észrevettem, hogy mikor csak morcosan magam elé tekintek, már az is felemeli a hangulatom, ha akarattal mosolyra húzom a számat. Mintha ezzel a mozdulattal automatikusan boldogsághormonok szabadulnának fel. Próbáljátok ki!