Dagad a botrány a zsidó hitközségben

Továbbra is a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának tekinti a rabbitestület Frölich Róbertet.

Ezt maga az érintett közölte lapunkkal a testület tegnapi rendkívüli ülése után. Frölichet, akinek hétfőn, a zsinagóga beléptetési rendszerével kapcsolatos tisztességtelen pályáztatás gyanúja miatt feleségével együtt együtt felmondott Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, a történtekkel kapcsolatban meghallgatták a rabbik. Ezt követően visszautasították az ügyvezető rágalmait. "Tekintettel arra, hogy Frölich Róbert főrabbi eltávolítását (...) vallásjogilag és erkölcsileg egyaránt elfogadhatatlannak tartjuk, így összhangban a Dohány utcai közösség kinyilvánított akaratával őt továbbra is a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának tekintjük, és e tisztségében ezennel megerősítjük" - idézte Frölich a hivatalos álláspontot.

Schwezoff hétfőn a Magyar Nemzet cikke alapján menesztette a főrabbit, a zsinagóga közössége azonban még aznap este, titkos szavazással megerősítette posztján Fröhlichet, aminek következtében a Mazsihisz átvette állományába őt, és a Dohány utcai zsinagógába delegálta "vissza" főrabbiként. Ezt követően a BZSH honlapján azzal vádolták meg, hogy a mellette voksolók nem a hitközség valódi befizető, így szavazóképes tagjai, hanem Frölich barátai voltak. A kormánypárti lap ugyanakkor tegnap azt is nyilvánosságra hozta, hogy a Dohány utcai zsinagóga online jegyértékesítői és beléptetési rendszerére kiírt, majd Schwezoff ügyvezető igazgató által visszavont pályázaton előnyben részesített Kosoa Kft. Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója titkárnőjének a lakcímére van bejegyezve. Schwezoff erre reagálva közleményt adott ki, amelyben távozásra szólította fel Kunost. Nyílt levelében azt írta: "Kunos Pétert - lévén munkáltatója a Mazsihisz - csak felszólítani tudjuk, hogy ha maradt benne a tisztesség csöppnyi szikrája, akkor haladéktalanul mondjon le!"

Frölich és felesége egyébként beperlik Schwezoffot, mert úgy vélik, a BZSH világi vezetője jogtalanul szüntette meg jogviszonyukat. Egyúttal visszautasították, hogy "alaptalanul törvénytelenség elkövetésével" vádolták meg őket. Kunos pedig keddi közleményében azt írta: minden gyanú alaptalan a Dohány utcai zsinagóga online jegyértékesítői és beléptetési rendszerére kiírt pályázat ügyében. Egyébként január 15-re összehívták a BZSH rendkívüli közgyűlését, amelyen Schwezoff BZSH-ügyvezetői visszahívásáról akarnak dönteni.

Érvénytelen a január 15-i közgyűlés összehívása
Érvénytelen a január 15-i közgyűlés összehívása a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) jogi főosztályának állásfoglalása szerint - tájékoztatta a hitközség pénteken az MTI-t.
Közleményükben úgy fogalmaztak: a hatályos alapszabály szerint "mind az aláíróívek, mind a január 15-i közgyűlési összehívás szabálytalannak tekintendő, tehát érvénytelen".
Hozzátették: Schwezoff Dávid, a BZSH ügyvezető igazgatója levélben biztosította a közgyűlés tagjait, hogy ha benyújtanak egy indítványt megfelelő aláíróívekkel, összehívja a közgyűlést a lehető leghamarabbi időpontra.
A közlemény szerint az ügyvezető igazgató a levélben azt írta: "Hiszem, hogy mindannyiunk érdeke, hogy a közgyűlés összehívásának ténye, és az esetleges megszülető határozatok vitathatatlanok legyenek. A közgyűlés és a működésünk jogbiztonságát ez szolgálja."
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége hétfő este juttatta el az MTI-hez azt a meghívót, amely január 15-re rendkívüli közgyűlésre hívja a BZSH képviselő-testületi tagjait. A meghívó szerint a közgyűlésen szavaznak Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató visszahívásáról.
A napirendi pontok között szerepel a "szavazás eredményétől függően megbízott ügyvezető igazgató kinevezése", valamint az ügyvezető igazgató kötelezése arra, hogy írjon ki választást a jelenleg betöltetlen vezető tisztségviselői posztokra.
Schwezoff Dávid keddi közleményében azt írta: jogszerűtlen a közgyűlés összehívása.
A BZSH ügyvezető igazgatója szerint a meghívót aláíró Kardi Judit elöljáró nem jogosult a rendkívüli közgyűlés összehívására. Kifejtette: az alapszabály a rendkívüli közgyűlés összehívására speciális szabályokat alkalmaz, eszerint a rendkívüli közgyűlést a hitközség elnöke, a vezető elöljáró vagy az ügyvezető igazgató jogosult összehívni.
Szerző
Frissítve: 2015.01.09. 21:17

Kétséges a kétharmad

Publikálás dátuma
2015.01.09. 06:09
Veszprémben már kampányol a Fidesz, ám a kormánypártoknak két időközi választást is meg kell nyerni a kétharmadhoz FOTÓ: MTI/KOV
Hosszan tartó súlyos betegség után tegnap elhunyt Lasztovicza Jenő, a Fidesz tapolcai egyéni országgyűlési képviselője. Halála miatt időközi választást kell tartani a veszprémi 3-as körzetben. Jelenleg 131 kormánypárti képviselő van a parlamentben, a kétharmadhoz azonban most is 132, egy telt házas Országgyűlésben pedig 133 képviselőre van szükség, így a Fidesznek mindkét veszprémi időközin nyernie kell, hogy alkotmányozó többségét megőrizze.

Elhunyt Lasztovicza Jenő, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki tavaly áprilisban Veszprém megye 3. számú országgyűlési egyéni választókerületében szerzett parlamenti mandátumot. Mivel a képviselő nem listán jutott be a parlamentbe, a körzetében időközi országgyűlési választást kell tartani. A kormánypárti honatya halálát követően az Országgyűlésben jelenleg 131 kormánypárti képviselő van. A 199 fős Házban a kétharmadhoz 133 képviselőre van szükség, így a Fidesznek a veszprémi időközi parlamenti választást, vagy a majd később kitűzött tapolcait meg kell nyernie ahhoz, hogy az alkotmányozó többséget megőrizze. Ennek következtében még inkább felértékelődött a februári voksolás. Akkor is, ha Orbán Viktor decemberben még azt közölte, a kétharmadnak a mostani helyzetben nincs jelentősége, nem ismer olyan problémát, amelyet 2010-2014 között ne oldottak volna meg.

Azzal ráadásul, hogy Navracsics Tibor uniós biztosi kinevezése miatt lemondott mandátumáról, illetve Lasztovica halálával újabb mandátum "üresedett meg", jelenleg a parlament létszáma 197-re csökkent. Magyarán ma, az összes képviselő száma 197, így a valamennyi képviselő kétharmadának szavazatát igénylő döntésekhez - mint az alaptörvény módosítása vagy az államfő-választás - 132 honatyára lenne szükség. Ha a kormánypártok nyernek februárban a veszprémi időközi választáson, akkor ismét abszolút többségük lesz, s szinte mindeggyé válik, mi történik a most "megüresedett" tapolcai egyéni választókerületben. A kormányoldalnak ráadásul egy teltházas, 199 fős parlamentben csak 133 képviselővel van meg a kétharmados többsége, így a Fidesznek mindkét Veszprém megyei időközit hoznia kellene ahhoz, hogy alkotmányozó többségét megőrizze.

Navracsics megüresedett mandátumáért már folyik a küzdelem a veszprémi 1-es körzetben, ahol hétfő óta gyűjtik az induláshoz szükséges ajánlásokat az indulni vágyók. Az LMP Gerstmár Ferenc helyi önkormányzati képviselőt indítja ebben a körzetben, aki egyetlen nap alatt összegyűjtötte a támogatásokat, akár csak Kásler Árpád, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetője. A Fidesz jelöltje, Némedi Lajos helyi alpolgármester az induláshoz szükséges 500 ajánlás többszörösét adta le a választási irodának szerda délután. A civil Kész Zoltán, aki mögé beállt az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, a Magyar Liberális Párt és a MoMa is, ma adja le az eddig összegyűjtött ajánlásait, de tovább járja a választókerület településeit, hogy meggyőzze az embereket arról, február 22-én érdemes elmenni szavazni és a változásra voksolni, mert a Fidesz legyőzhető. A Schmuck Andor vezette szociáldemokrata párt eközben Karancsi Tibort indítja, aki a 90-es években az olajügyeket borította, majd hosszú időre eltűnt a közéletből, ahová nemrég az egyik Kossuth téri kormányellenes tüntetés szónokaként érkezett vissza. A Jobbik színeiben Varga-Damm Andrea, a devizahiteles ügyekkel foglalkozó jogászt indul. Hogy végül pontosan hányan versengenek majd a mandátumért, még nem lehet tudni, mert január 19-én 16 óráig lehet a támogatásokat gyűjteni és még szerdán is két reménybeli jelölt, a független Daróczi Alexandra, illetve a Zöldek Pártja színeiben induló Ács László jelentkezett ajánlóívekért a helyi választási bizottságnál. Egyelőre Simicska Lajos, a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere sem jelentette be, hogy elállt volna indulási szándékától, noha egyre kevesebb ideje lenne összegyűjteni a szükséges aláírásokat.

Eközben a veszprémi 3-as számú körzetben 120 napon belül kell megtartani az időközi választást. Az Ajka, Tapolca, Sümeg városokból és a Balaton-felvidék településeiből álló körzet alapvetően jobboldali, a baloldal mégis viszonylag jól szerepelt itt a tavalyi választásokon, hiszen Ajkán baloldali a polgármester, Tapolcának viszont jobbikos polgármestere lett. A törvény értelmében az időközi országgyűlési választást a helyi választási bizottság javaslatára a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki a mandátum megüresedésétől számított 120 napon belül, így legkésőbb május 3-án, vasárnap voksolnak a tapolcaiak.

Tiszteletre méltó politikus távozott

Lasztovicza Jenő hosszú betegséget követően hunyt el. Az 1961-ben született Veszprém megyei politikus, aki korábban a megyei közgyűlés elnöke is volt, 1998-ban mérette meg magát először képviselőjelöltként, azóta pedig minden választást megnyert körzetében. Lasztovicza 1986-ban a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem növénytermesztő szakán szerzett diplomát, 1994-ben lépett be a Fideszbe. A politikust a Fidesz és az Országgyűlés saját halottjának tekinti, a képviselő halála miatt részvétüket fejezték ki a parlamenti pártok és a Miniszterelnökség is.

Szerző

Stratégiát alkotnak a szocialisták

Munkamegbeszélésre, amolyan "mínusz egyedik" frakcióülésre hívta meg január 15-re a szocialista parlamenti képviselőket, a pártelnökség tagjait és a megyei elnököket Tóbiás József pártelnök. A budapesti tanácskozáson nemcsak az aktuálpolitikai helyzetet értékelik a résztvevők, de az MSZP következő féléves feladatait is meghatározzák. A nyitóbeszédet a pártelnök-frakcióvezető tartja majd, aki a szocialisták decemberi országos értekezletén évekre lebontott menetrendet határozott meg pártja számára.

Akkor Tóbiás 2015-öt a visszatérés, 2016-ot a programalkotás, 2017-et pedig a kihívás és az előválasztás évének nevezte, hozzátéve: 2018 a változás és a győzelem éve lesz. Idén lépésről lépésre lebontják a "hazug és igazságtalan Nemzeti Együttműködés Rendszerét, mert ez a kirekesztés rendszere, amelyben nincsenek szakpolitikák, csak őrült politikai utasítások" - fogalmazott akkor Tóbiás. A pártelnök szerint olyan mértékben szaggatják szét a magyar nemzetet, ahogy korábban csak megszálló hatalmaknak sikerült. Az Orbán-rendszerrel nincs alku - tette hozzá. Már akkor elmondta azt is, az MSZP-t át akarják alakítani, hogy eljuthassanak mindenkihez, akinek segítségre van szüksége, akinek véleménye van, s aki ellenáll. Bejelentette, 2018-ra olyan társadalmi alternatívát kívánnak létrehozni, amivel leváltható a kormány. Ezért jön létre a Társadalmi Párbeszéd Projektintézet, amelynek vezetője Lakner Zoltán politológus lesz; ő koordinálja a munkát, aminek végén megszületik egy új magyar társadalmi szerződés.

A január 15-i megbeszélésen sorra veszik, mit akarnak üzenni a választóknak a munkanélküliséggel, az egészségügy ellehetetlenítésével, vagy a szociális juttatások megvonásával kapcsolatban és szó lesz arról, hogyan reagáljanak a kormány kapkodó intézkedéseire, illetve a civil mozgalmakra. Beszélnek arról is, hogyan szólíthatnák meg a legkisebb településen élőket az MSZP választókerületi felelősei, akiknek feladata, hogy a településeken élőknek segítséget nyújtsanak. Forrásaink szerint Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásával kapcsolatban is hivatalos álláspontot alakítanak majd ki a megbeszélésen. Lapunk úgy tudja, hogy az MSZP évadnyitó frakcióülése ezután február 4-én, 5-én lesz Veszprémben.

Szerző