Népfront az útdíj ellen

Publikálás dátuma
2015.01.09 06:21
A 86-os út fi zetőssé lett szakaszán tiltakoztak a szombathelyiek FOTÓ: MTI/BÜKI LÁSZLÓ
Fotó: /
Országossá vált a tiltakozás a két nap alatt hatályba léptetett új útdíj rendszer ellen. A civilek, a független és ellenzéki színekben megválasztott polgármesterek mellett egyre több fideszes vezető is szembefordult a központi akarattal.

Félpályás útlezárással tiltakoztak tegnap az útdíj kiterjesztése ellen a 86-os út fizetőssé tett szakaszán Szombathely-Szeleste között. A vépi kereszteződésben 63 gépkocsi zárt le egy-egy fél sávot. Információink szerint a teljes politikai paletta szavazói részt vettek a megmozduláson.

Nemény András, az MSZP Vas megyei elnöke lapunknak elmondta, még az előtt, hogy a tiltakozás terve kiderült volna, a város képviselő testülete egyhangúlag, a fideszes tagokkal együtt közgyűlési határozatot fogadott el, hogy a Szombathelyt elkerülő szakasz ne legyen fizetős. Hende Csaba tehát némileg csúsztatott, amikor korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialisták riogatnak ezzel és ilyen kormány előterjesztés nincs is.

A megyei elnök lapunknak elmondta, hétfőn beadják a rendőrségnek a teljes útlezárásról szóló bejelentésüket. A szombathelyiek a jövő heti kormányülésig adtak haladékot, ha addig sem születik kedvező döntés, akkor újra demonstrálnak.

A fővárosban Újpalota polgármestere, a DK-s Hajdú László is ellenlépéseket helyezett kilátásába az útdíj miatt, mert egyre több kukásautó az M0 helyett ismét a kerület útjait használva fuvarozza a hulladékot a szemétégetőbe. Ezért az önkormányzat fontolgatja, hogy kitiltja a szemétszállító járműveket a kerületből.

Horváth Béla, az FKF vezérigazgatója ezt cáfolta. Válaszlevelében azt írta, hogy az újonnan fizetőssé vált útszakaszra is megvásárolták a szükséges matricákat, így a cég kukásautói továbbra is a megszokott útvonalat használják. A Népszava az újpalotai önkormányzattól kapott információi szerint ez igaz is, a vezérigazgató csak azt nem tette hozzá, hogy a 150-160 kukásautó jelentős része alvállalkozóké, akik vagy vettek matricát, vagy nem. Forrásunk azt is megerősítette, hogy sok személygépkocsi is inkább a kerület belső útjaira tért át a fizetős szakaszok helyett.

Hajdú László levélben fordult Fónagy Jánoshoz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárához, hogy vizsgálják felül a kérdéses M0-ás körgyűrű , illetve a hozzá vezető M3-as autópálya bevezető szakasz díjkötelezettségét.

Soroksár polgármestere, Geiger Ferenc azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a jogászaik már vizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehetne átminősíteni az M5-ös bevezető szakaszát autóúttá, hogy ne kelljen fizetni a használatáért. Ha nem járnak sikerrel, a környező településekkel együtt gondolkodnak egyéb megoldásokon.

Borkai Zsolt fideszes győri polgármester a ménfőcsanaki és a gyirmóti városrészben élők érdekében lobbizik, hiszen nekik fizetniük kell ha autóval igyekeznek például az Audi gyárba. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere is a minisztériumhoz fordult, hogy az M7-es autópálya városi elkerülőként funkcionáló szakasza ne legyen fizetős.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője a Népszavának elmondta, az útdíj előkészítés nélküli kiterjesztése az eddigi ingyenes szakaszokra egy olyan népszerűtlen döntés volt, amely jelentős részben a Fidesz saját szavazótáborát, a budapesti agglomerációban élő tehetősebb rétegeket érinti hátrányosan. A politológus szerint, ha a kormányzás az útdíjhoz hasonló intézkedésekkel folytatódik és a Fidesz támogatottsága tovább csökken, a párt szétesési folyamat nem torpan meg. Juhász Attila nagyobb esélyt lát arra, hogy a jelenlegi kapkodó kormányzás folytatódik és növekszik a Fideszen belül feszültség, de a párton belüli és az ellenzéki alternatíva hiánya miatt rövid távon a kormányfő helyzete mégstabil maradhat.

Nem indokolt az egyeztetések nélküli, rohanó kormányzás - figyelmeztette az Orbán-kabinetet Gulyás Gergely is. A parlament fideszes alelnöke a Heti Válasznak adott interjúban úgy fogalmazott: "aki ma kellő egyeztetés nélkül terjeszt elő éppen az előzetes konzultáció hiánya miatt hullámokat verő jogszabályokat, az a kormányunk által elért eredményekre nincs tekintettel".

2015.01.09 06:21

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43

Még négy évig Mészáros ásványvizét kapják a vasutasok

Publikálás dátuma
2018.08.17 15:17

Fotó: Népszava/
A jövőben új kiszerelésben is szállít majd a vasútnak a Vivienvíz, ha nagyon meleg lesz az idő.
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a „nyári védőitalokat” a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya, Homlok-Mészáros Ágnes – szúrta ki a g7.hu. A portál azt írja: a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt, míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese a két évvel ezelőttinek. A keretösszeg nem takar minden költséget: bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek. A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van. Egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni.
2018.08.17 15:17