Vicces ember ez az L. Simon. Ha nem volna, ki kellene találni. (Bár ha tényleg erre kerülne a sor, a tervrajzot javasolnám még egy kicsit finomítani.) A minap arról tájékoztatott: mégsem szigorítják a gyülekezési törvényt. Csak Gulyás Gergely magánvéleménye volt, hogy szorítani kellene a gyülekezési szabadság túlságosan laza reguláin. Magánvélemény, értsd: Gulyás csak ült, reszelgette a körmeit, és csacsiságokat beszélt. Régebben ezt úgy mondták: írói munkásságának része. Addig-addig mondogatták ezt Csurkáról, míg be is következett a pártszakadás. Belső harcot, kakasviadalt láttunk tehát máskor és máshol is. De a Fideszben korábban nemigen. És a dolog kezd vérre, vagy még komolyabb tétre: pénzre menni.
Az amúgy nem a főszereplők közé tartozó Gulyás és L. Simon csörtéjében is van egy kis bibi. Gulyás hivatalos minőségében, mint a törvényhozási csúcsbizottság elnöke nyilatkozott a jogalkotási tervekről. A gyülekezési törvény módosítása ügyében hosszas előkészítésről, szakmai vitákról számolt be. Majd amikor már újabb tüntetés fenyegetett, még a többpárti egyeztetést is beígérte. Buzgó kormánypárti elemzők és újságírók védőosztaga érvelt a törvénymódosítás mellett. Mráz Ágoston teljes erkölcsi felháborodásában jól le is szúrta az ellentábort: azért nem lehet ebben az országban semmit normálisan elintézni, mert az ellenzék mindenből politikát csinál. Hát tényleg. Milyen csúnya dolog. A politikai pártok politizálni mernek, pláne a politikai jogok korlátozásának apropóján. A Fidesz sajtócsapatai még javában harcban álltak, és erre tessék, L. Simon bejelenti: a kormány úgy szereti a gyülekezési szabadságot, mint a saját édesanyját, soha eszébe nem jutna ahhoz a törvényhez hozzányúlni.
Csak az zavar egy kicsit, hogy nem lehetek egészen biztos abban: nem viccel-e megint. Ha egyszerűen csak meghátráltak újabb tüntetésektől és nemzetközi botrányoktól megriadva, akkor rendben van. Ez az internetadó képlete, ezt már ismerjük. Csakhogy nem lehet tudni, L. Simont a miniszterelnökség államtitkáraként nem népszórakoztatásra szerződtették-e, hiszen tehetsége ezen a téren vitathatatlan. Az aranymondásai közül a kedvencem az, amely szerint „Magyarországnak azért nem megoldás a napenergia, mert nekünk esténként is szükségünk van áramra”. Míg más bunkó népek nyilván csak bambán üldögélnek a sötétben. Ez az érve olyan lehengerlő volt, hogy be is került a neten keringő „Top 10” –be, az év tíz legjobb közéleti mondata közé. Pedig más szellemóriások elhíresült kiszólásaival kellett versenyeznie, olyanokkal, mint: „Tolmácsot kérek!”, a „Soha nem drogoztam!”, az „Elfeledkeztem egy milliárd bevételemről”, vagy az „Olyan vagyok már, mint egy plüssmackó!”. Egyik poénjuk jobb, mint a másik, aranypofák, ahányan vannak. Lassan holtra kacagjuk magunkat.
De vicc vagy sem, annyit ország-világ láthatott, a miniszterelnökség államtitkára jól belenyomkodta a trutyiba a parlamenti főbizottság elnökét. Simán ráverte a balhét párttársára. Lehet, hogy holló a hollónak nem vájja ki a szemét, de itt más szárnyasokról van szó. A kakasok bizony viaskodnak a szemétdombon. A nagyok is: Simicska és Orbán, Lázár és Pokorny. Most már úgy látszik, a kiskakasok is. L. Simon magától vagy a főnöke, Lázár János biztatására úgy érezte, meg kell tépáznia egy kicsit Gulyás tollait. Aki interjújában tett egy halványan elítélő megjegyzést Lázár durva kirohanására a Fidesz „veteránjai” ellen.
Sőt, komolyabb vitába is belekeveredhetett. Beleártotta magát a Fidesz kakasai között zajló szeszkereskedelmi háborúba. Az pedig szent dolog, hiszen pénzről van benne szó. Egyesek a Fideszben éppen készültek átrendezni és újraosztani a dohány- és a szerencsejáték-piac, meg a földbérletek és az üzletláncok mellett az ital-nagykereskedelem piacát is. Úgy, hogy az eddig százon felüli vállalatból csak 4-5, a legnagyobbak - köztük persze a CBA érdekeltsége - maradjanak meg. Egy váratlan húzással az adótörvényekben hétszeresére, 150 millióra emelték fel azt a „jövedéki biztosítékot”, amit egy-egy cégnek januárban le kellene perkálnia. Már amelyik bírja. A kisebbek így szép simán elvéreznének és a piacot tarolhatnák a csókosok. Az ellenérdekeltek valamiért épp Gulyást találhatták meg, aki gyorsan módosító indítványt adott be, és ráadásul Lázárék hibájára utalt. Folyik a háború, a módosítók módosítása, majd mindennek a visszavonása. Viaskodnak a kakasok, azaz a kormánypárt gazdasági érdekcsoportjai. Ezek csak puskalövések, de egy másik fronton halljuk már az ágyút is: Orbánék megtámadják Simicska Hír TV-jét, az M1 helyén egy konkurens kormányzati hír tv-t hozva létre.
A belső harccal fáradozó vitézektől nem is lehet elvárni, hogy a kormányzásra is figyeljenek. Útdíj-fronton és máshol is beállt a káosz. A Fidesz legfőbb ígérete: a nagybetűs REND kezd megrepedni. Ez további kakasokat bátorít fel: Hende Csabától kezdve az útdíjjal vegzált települések polgármestereiig egyre többen kapnak harci kedvet. A kiskirályok egymással háborúznak. Mi meg itt élünk, Csák Máték földjén. Folyik a kakasviadal a szemétdombon, röpködnek a tollak, a sok szemetet mind a mi szemünkbe szórja a szél.
