Fűtés helyett nanohuzalos ruha?

Publikálás dátuma
2015.01.09. 17:46
FOTÓ: Getty Images, Christopher Furlong
Nanohuzalos ruházattal védekezhetünk fűtés nélkül a hideg ellen a Stanford Egyetem kutatói által kifejlesztett technológiának köszönhetően.

Az épületek és a lakások fűtéséből adódik a globális energiafogyasztásnak közel a fele. Kényelmünkért nagy környezeti árat fizetünk, hiszen a fűtés felelős az üvegházhatású gáz globális kibocsátásának harmadáért - idézte a kutatást irányító Yi Cuit a PhysOrg hírportál.

Az üvegházhatású gáz kibocsátását hatékonyabb szigeteléssel és jobb termoizolációs anyagok felhasználásával igyekeznek mérsékelni. Yi Cui és kollégái azonban más megközelítést választottak, és a helyiségek fűtése helyett az emberek "személyre szabott" melegítésére helyezték a hangsúlyt.

A kutatók a "közönséges" ruházat bevonására könnyű, hajlékony és "lélegző" anyagokat fejlesztettek ki. A speciális nanohuzalos ruházat sokkal hatékonyabban véd a hideg ellen, mint az átlagos viselet, ráadásul a "bevonat" kiváló elektromos vezetési tulajdonságokkal rendelkezik, így melegíthető egy külső energiaforrás segítségével.

A Stanford Egyetem tudósainak számítása szerint az általuk kifejlesztett textil révén személyenként ezer kilowattóra takarítható meg évente, annyi energia, amennyit havonta egy átlagos méretű otthon fűtésére használnak fel az amerikaiak.
Az energiatakarékos újdonságról szóló közlemény az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) folyóiratában, a Nano Letters legújabb számában látott napvilágot.

Szerző

Megsemmisül a Masat-1

Publikálás dátuma
2015.01.08. 14:31
A kép illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Becslések szerint péntek 22 óra és szombat 15 óra között semmisül meg, ég el a Föld légkörébe érő Masat-1, Magyarország első műholdja, amely sikeres missziót hajtott végre.

A csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Dudás Levente, a Masat-1-et kifejlesztő kutatócsoport tagja elmondta, hogy a megsemmisülés folyamata mintegy 15 perc alatt zajlik le és számításaik szerint az a legvalószínűbb, hogy szombat hajnali 6 órakor következik be.

A folyamatot részletezve elmondta: visszatérésekor a műhold a 100 kilométeres magasság alatti sűrű légrétegekben annyira lefékeződik, hogy már nem tudja folytatni a Föld körüli keringést. A légkör fékező hatása következtében az űreszköz felületét a földi napsütés százszorosát vagy akár ezerszeresét is meghaladó erősségű hőhatás éri, ezért a műhold hőmérséklete nagy ütemben emelkedni kezd. Emiatt először a fedélzeti rendszerek állnak le, majd abbamarad a rádióadás, a hőmérséklet további emelkedésével a műhold elektronikái végleg tönkremennek, szerkezeti egysége megbomlik. Az alumínium vázelemek elolvadnak, felizzanak, a műhold darabokra hullik, amelyek elpárolgásával a Masat-1 nyomtalanul megsemmisül.

Dudás Levente hozzáfűzte: a Masat-1 alkotó közössége felhívást intéz a rádióamatőrökhöz, akik eddig is segítettek a műhold jeleit venni. A "verseny" győztese az lesz, akinek sikerül a műhold utolsó percekben sugárzott adatait rögzítenie. Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) dékánja kiemelte: "a Masat-1 megsemmisülése - amely a műholdak életciklusának egy teljesen természetes folyamata - nem a projekt lezárását jelenti, hanem egy hosszabb, az űrkutatás magyarországi kiteljesedését szolgáló tudományos-műszaki-szakmai együttműködés újabb stációja". Mint mondta, a Masat új életszakaszba lép, kiteljesítve a magyar űrkutatás fejlődését.

Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpontjának igazgatója elmondta, hogy a program két irányban folytatódik. A Masat-2 fejlesztőinek célja az eddigi tapasztalatokra épülő, tudományos és technológiai kísérleteket megvalósító küldetés. A következő műholdgeneráció erőssége, hogy repült technológiára épül, mérete a tervek szerint tízszer tízszer harminc centiméter lesz - míg a Masat-1 10 centiméter élhosszúságú kocka -, és az alkalmazások szélesebb spektrumát ki tudja majd szolgálni.

A Smog-1 projektben egy kisméretű - ötször ötször öt centiméteres - műholdat fejlesztenek, ami azért különleges, mert ebben a méretben eddig még nem készült a világűrben működő műhold. A projekt tudományos célja többek között az ember keltette elektromágneses szennyezés - innen a műhold neve - mérése a Föld körüli térségben.

A 2012. február 13-án pályára állt Masat-1 műhold megszületése és missziója a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék fejlesztőinek, a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint több mint hatvan hazai és külföldi cég összefogásának és támogatásának köszönhető.

Szerző

Egy másodperccel hosszabb lesz 2015

A Párizsi Obszervatórium bejelentette, hogy június 30-án szökőmásodpercet adnak hozzá a világidőhöz (UTC).

2015. június 30-án éjfélkor 11:59:59 után az órákon kijelzőjén 11:59:60 jelenik meg.
A szökőmásodperceket 1972-ben vezették be az összehangolt világidő (UTC) részeként. A világidő a Föld forgási sebességén alapul, amely fokozatosan - naponta a másodperc kétezred részével - csökken a Nap és a Hold óceánokra gyakorolt gravitációs hatása, az árapály okozta súrlódás miatt.

Mai időrendszerünk alapja az atomidő, melyet atomórák láncolatával, nemzetközi megállapodás alapján mérnek. Ezzel a folytonos skálával pontosabban lehet mérni az időt, mert független a Föld forgásától. A szökőmásodpercek beiktatására azért van szükség, hogy összhangba hozzák az összehangolt világidőt az atomidővel.

Az idei lesz a 26. alkalom, amikor szökőmásodpercet kell hozzáadni az UTC-hez, legutóbb 2012. június 30-án "állt meg az idő" egy másodpercre - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján.

Szerző