Orbán szerint Merkel nem "prímás"

Publikálás dátuma
2015.01.10. 06:09
Orbán a stúdióban FOTÓ: FACEBOOK.COM/ORBANVIKTOR
Néppárti kormányzás lesz, hiszen a parlament néppárti költségvetést fogadott el - közölte idei első pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök ismét elmondta, ebben a ciklusban a kormány a bérből és fizetésből élő családok anyagi biztonságát akarja megerősíteni. Véleménye szerint 2015-ös költségvetés is ehhez próbál segítséget nyújtani, de a nyugdíjak értékét is megőrzik.

Az oktatási rendszerről is említést tett az interjúban. "Az oktatási rendszerünk meghatározza a jövőnket. Nemcsak a belső szerkezetével van baj, hanem azzal is, hogy vannak társadalmi csoportok, amelyek negyede lemorzsolódik menet közben. Idén, a következő hónapokban megkezdődhet - és viszonylag gyorsan le is zárható majd - a vita a XXI. századi modern Magyarországhoz méltó, új oktatási rendszer ügyében. Ennek több része már létrejött, példaként említette a pedagógus életpálya-modellt - nyilatkozta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az év egyik kiemelt feladatának a háziorvosok elismerését nevezte. Mindennapos testnevelést kell bevezetni annak érdekében, hogy az egészséges életmódot lehetővé tehessék mindenki számára - mondta hozzátéve, hogy a kormány sportparkok, "népparkszerű" helyek kialakítását tervezi.

Orbán szerint a kormányzati munka nem indult "döccenőkkel", hanem normális rendben halad, folytatódik. Az igaz, hogy "a politikai életben élesebb a tónus" - folytatta -, de ezt az ellenzék sajátos állapota magyarázza, a baloldal ugyanis évek óta "vajúdik", hogy megszülessen a modern magyarországi baloldal.

A miniszterelnök beszélt Putyin elnök és Angela Merkel német kancellár látogatásáról is. Jelezte, hogy a két vizit más fázisban van, hiszen míg Merkel kancellár látogatásának megvan az időpontja és a tematikája is, addig Putyin elnök látogatása napirenden van ugyan, de döntés még nem született róla, így nincs sem időpontja, sem konkrét napirendje, de úgy látszik, "inkább hamarabb, mint később valósul meg 2015-ben". A Merkel-látogatásról azt mondta, annak "más az íze", hiszen a német kancellárral kéthavonta találkozik Brüsszelben, így "kevésbé tűnik szokatlannak vagy rendkívülinek, ezért jobban is illeszkedik Magyarország megszokott gondolkodásmódjába és diplomáciai rendjébe". Egyúttal arra kérte a baloldali pártokat, különösen az MSZP-t, hogy "térítsék vissza a józan ész, a kulturált viselkedés útjára azokat, akik összekeverik Merkel asszonyt a prímással. Nem szabad úgy elképzelnünk a német kancellárt, mint akinek fel lehet adni a rendelést, hogy milyen nótát húzzon". Ez szerinte sértő, ízléstelen.

A kormányfő szerint ma a magyarok érdeke az, hogy egy kialakuló hidegháborús hangulatban "távol tartsuk magunkat minden olyan konfliktustól, amely nem a mi konfliktusunk". Más szóval úgy fogalmazott, Magyarországnak úgy kell jó szövetségesnek lennie az Európai Unióban és a NATO-ban, hogy közben "nem akarjuk, hogy belerángassak bennünket sem az oroszok, sem az amerikaiak" egy kialakulóban lévő hidegháborúra emlékeztető helyzetbe. Magyarországnak biztonságot nyújtó kapcsolatokra van szüksége Németország és Oroszország irányába is - fogalmazott. Oroszországgal kapcsolatban megjegyezte, meg kellene védeni az oroszokkal fennálló közös gazdasági érdekeket, amihez együttműködés kell.

Voltak már jobbak is, "most olyanok, amilyenek", Orbán így jellemezte a kapcsolataink az USA-val. Kijelentette a kormány nem engedi, hogy a nemzeti szuverenitás bármely eleme kérdésessé váljon. "Ez az alap, innen kell megtalálni a mainál jobb együttműködést a politikában", hiszen a gazdasági és a katonai együttműködés hibátlan - mondta.

Besokalltak az ősfideszesek Orbán „trónörökösétől”

A Die Welt a Fidesz vezetői közti viszonyról közölt elemzést, a szerző Lázár Jánost tartja a kormányfői utódjának. Boris Kálnoky a Trónörökösök harca a hatalomért Magyarországon című írása bevezetőjében kiemelte, "diszharmónia" alakult ki a kormányzó pártban, "az ősfideszeseknek elegük van a fiatal törtetőkből". A konzervatív német lap szerzője visszaidézte Pokorni Zoltán Fidesz-alelnöknek az "urizálást" elutasító megszólalását, Lázár János erre tett megjegyzését, valamint Kövér László házelnök reagálását. Úgy vélte, hogy a házelnök "nem is nyilatkozhatott volna leereszkedőbben és megsemmisítőbben a trónörökösről". Kálnoky hozzátette, hogy a nyilvánosságban kibontakozott vita a Fidesz önazonossága, identitása körül zajló "láthatatlan küzdelem" jele. Kiemelte, hogy "számos őskonzervatív valóban torkig van" Lázár Jánossal, Szijjártó Péter külügyminiszterrel, Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral, "bizonyos mértékig" Rogán Antal frakcióvezetővel és "mindenekelőtt" Habony Árpáddal, akik szerintük "gyakran arrogánsan fellépő törtetők", és esetenként már "külső megjelenésükkel is irritálják a derék öreg veteránok gárdáját". Mint írta, a Fidesznek, amely egykor azért lépett fel, hogy megvédje a polgárokat az "újgazdag politikusok" túlkapásaitól, kilengéseitől, "aggódnia kell az identitása miatt", mert az olyan politikusok, mint Lázár és barátai hozzájárulnak ennek az arculatnak a sérüléséhez. Hozzátette, hogy a népszerűségi mutatók romlása miatt "belső ellenállás" keletkezik a pártban, s ez a konfliktus "az urizáló fiatal trónörökösök és a tapasztalt úriemberek küzdelme".

Napi 5 millió euróba kerül az ukrán "háború"

Ukrajnának naponta 5 millió eurós (1,6 milliárd forint) terhet jelentenek a "háborús költségek" - mondta az ukrán pénzügyminiszter egy pénteki német lapinterjúban.

Natalja Jareszko a Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a napi 5 millió euró csak a katonai műveletek közvetlen költsége, és ezen felül további súlyos terheket ró Ukrajnára az Oroszországgal kialakult konfliktus.
Az ország 20 százaléka orosz megszállás alatt áll és 850 ezer menekültet kell ellátni - sorolta, hangsúlyozva, hogy "a háború rendkívül költséges" és "nagyon fájdalmas", de az ukránok hajlandók megfizetni az árát annak, hogy az európai szabályok szerint élhessenek és Európához tartozhassanak.

Az államháztartás helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy Ukrajna "nagyon gazdag ország hatalmas lehetőségekkel", de sok évig egy korrupt rezsim irányítása alatt állt, amely kifosztotta az államkasszát és rosszul vezette az országot. Most pedig a "háború" mellett heves pénzügyi válság is sújtja Ukrajnát, de államcsődről nincs szó.

Azzal kapcsolatban, hogy szakértők szerint Ukrajna az idén fizetésképtelenné válhat, ha nem kap további 15 milliárd dollár támogatást a nemzetközi közösségtől, azt mondta, hogy ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése, amelynek küldöttségével csütörtök óta tárgyalnak Kijevben.

Egészen biztos, hogy Ukrajnának további segítségre van szüksége, de nem ajándékot kér, hanem hitelt, amelyet nemcsak törleszt majd, hanem cserébe egy igen ambiciózus reformprogramot is végrehajt - mondta a miniszter. Az új kormány tavaly decemberi hivatalba lépése óta gondoskodott egyebek között arról, hogy a nagyvállalkozók fizessenek adót és ne menekítsék ki cégeik nyereségét adóparadicsomokba, és emelték a gazdagok adóterheit - tette hozzá.

A következő időszakban a gazdaság fehérítése céljából csökkentik a foglalkoztatásra rakódó terheket, visszaszorítják a bürokráciát, nagyszabású deregulációs - az állami gazdasági szabályozás jelentőségének csökkentésére irányuló - programot indítanak el, valamint radikális átalakításba kezdenek az állami vállalatoknál, hogy azok adósság és veszteség helyett nyereséget termeljenek, vagy pedig alkalmassá váljanak a privatizációra - mondta a miniszter.

Központi jelentőségű a Naftogaz földgázipari konszern átalakítása, amely így "végre átláthatóan működik majd". A földgáz árazását piaci alapra helyezik, és a cégből az uniós előírásoknak megfelelően két vállalatot hoznak létre. Az egyik a földgázkitermeléssel és -ellátással, a másik a földgáz szállításával és tárolásával foglalkozik majd. Ez utóbbi céget megnyitják a nemzetközi befektetők előtt - mondta Natalja Jareszko.

A miniszter az Egyesült Államokban született ukrán bevándorló családban, dolgozott az amerikai külügyminisztériumban, és a kilencvenes évek elején az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének gazdasági osztályát vezette. 1995 óta Ukrajnában tevékenykedő nyugati pénzügyi befektető társaságoknál dolgozott, adóbevallása alapján dollármilliomos. Amerikai állampolgár, és az ukrán állampolgárságot tavaly decemberi miniszteri kinevezése előtt egy nappal szerezte meg.

Natalja Jareszko a kormányzati szerepvállalásáról elmondta, hogy nem politikus, hanem a gazdaságból érkezett, nagy tapasztalattal rendelkező "technokrata", aki segíteni akar hazája újjáépítésében. Hozzátette, hogy nem ő az egyetlen ilyen hátterű miniszter a Jacenyuk-kormányban, és többen vannak, akik azt tervezik, hogy néhány év után visszatérnek majd a gazdaságba.

Szerző

Napi 5 millió euróba kerül az ukrán "háború"

Ukrajnának naponta 5 millió eurós (1,6 milliárd forint) terhet jelentenek a "háborús költségek" - mondta az ukrán pénzügyminiszter egy pénteki német lapinterjúban.

Natalja Jareszko a Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a napi 5 millió euró csak a katonai műveletek közvetlen költsége, és ezen felül további súlyos terheket ró Ukrajnára az Oroszországgal kialakult konfliktus.
Az ország 20 százaléka orosz megszállás alatt áll és 850 ezer menekültet kell ellátni - sorolta, hangsúlyozva, hogy "a háború rendkívül költséges" és "nagyon fájdalmas", de az ukránok hajlandók megfizetni az árát annak, hogy az európai szabályok szerint élhessenek és Európához tartozhassanak.

Az államháztartás helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy Ukrajna "nagyon gazdag ország hatalmas lehetőségekkel", de sok évig egy korrupt rezsim irányítása alatt állt, amely kifosztotta az államkasszát és rosszul vezette az országot. Most pedig a "háború" mellett heves pénzügyi válság is sújtja Ukrajnát, de államcsődről nincs szó.

Azzal kapcsolatban, hogy szakértők szerint Ukrajna az idén fizetésképtelenné válhat, ha nem kap további 15 milliárd dollár támogatást a nemzetközi közösségtől, azt mondta, hogy ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése, amelynek küldöttségével csütörtök óta tárgyalnak Kijevben.

Egészen biztos, hogy Ukrajnának további segítségre van szüksége, de nem ajándékot kér, hanem hitelt, amelyet nemcsak törleszt majd, hanem cserébe egy igen ambiciózus reformprogramot is végrehajt - mondta a miniszter. Az új kormány tavaly decemberi hivatalba lépése óta gondoskodott egyebek között arról, hogy a nagyvállalkozók fizessenek adót és ne menekítsék ki cégeik nyereségét adóparadicsomokba, és emelték a gazdagok adóterheit - tette hozzá.

A következő időszakban a gazdaság fehérítése céljából csökkentik a foglalkoztatásra rakódó terheket, visszaszorítják a bürokráciát, nagyszabású deregulációs - az állami gazdasági szabályozás jelentőségének csökkentésére irányuló - programot indítanak el, valamint radikális átalakításba kezdenek az állami vállalatoknál, hogy azok adósság és veszteség helyett nyereséget termeljenek, vagy pedig alkalmassá váljanak a privatizációra - mondta a miniszter.

Központi jelentőségű a Naftogaz földgázipari konszern átalakítása, amely így "végre átláthatóan működik majd". A földgáz árazását piaci alapra helyezik, és a cégből az uniós előírásoknak megfelelően két vállalatot hoznak létre. Az egyik a földgázkitermeléssel és -ellátással, a másik a földgáz szállításával és tárolásával foglalkozik majd. Ez utóbbi céget megnyitják a nemzetközi befektetők előtt - mondta Natalja Jareszko.

A miniszter az Egyesült Államokban született ukrán bevándorló családban, dolgozott az amerikai külügyminisztériumban, és a kilencvenes évek elején az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének gazdasági osztályát vezette. 1995 óta Ukrajnában tevékenykedő nyugati pénzügyi befektető társaságoknál dolgozott, adóbevallása alapján dollármilliomos. Amerikai állampolgár, és az ukrán állampolgárságot tavaly decemberi miniszteri kinevezése előtt egy nappal szerezte meg.

Natalja Jareszko a kormányzati szerepvállalásáról elmondta, hogy nem politikus, hanem a gazdaságból érkezett, nagy tapasztalattal rendelkező "technokrata", aki segíteni akar hazája újjáépítésében. Hozzátette, hogy nem ő az egyetlen ilyen hátterű miniszter a Jacenyuk-kormányban, és többen vannak, akik azt tervezik, hogy néhány év után visszatérnek majd a gazdaságba.

Szerző