Berlinben egyeztet ma a német, francia, ukrán és orosz külügyminiszter az ukrán válságról. A két közvetítő európai uniós állam, Németország és Franciaország közbenjárása eredményeként nemrég bejelentették, hogy január 15-én Asztanában, a kazah fővárosban úgynevezett normandiai formátumú csúcstalálkozóra kerül sor, vagyis Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő jelenlétében ül tárgyalóasztalhoz majd Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő.
Berlinben a külügyminiszterek ezt a találkozót próbálják előkészíteni, azt mérlegelik, milyen tényleges esélyei vannak a csúcsnak, amelytől mindenki azt várja, hogy megteremti a fegyveres konfliktus lezárásának feltételeit.
Egyelőre azonban még bizonytalannak tűnik az eddig biztosnak hitt csúcstalálkozó. Merkel szombaton külön-külön egyeztetett telefonon Putyinnal és Porosenkoval. A kancellár jelezte, ő részt veszt kíván venni a találkozón, de csak akkor látja értelmét egy ilyen típusú megbeszélésnek, ha addig érdemi előrelépés történik a szeptemberi 12 pontos minszki fegyverszüneti egyezmény végrehajtásában és van remény arra, hogy azon majd tényleges eredményeket tudjanak felmutatni.
Egy közvélemény-kutatás szerint a háború okozta gazdasági nehézségek következtében az ukránok egyre pesszimistábbak, csalódottnak érzik magukat és senkiben sem bíznak. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által végzett felmérés szerint 72 százalék a jövőben csak önmagában fog bízni, a saját erejére fog támaszkodni, 29 százalék a barátaiban és rokonaiban, 16 százalékuk a kormányban, 14 százalékuk pedig a csodában bízik.
A kormányban 10, a Nyugat segítségében 5, Oroszországban 2, a régi kormány visszatérésben pedig a válaszadók 0,3 százaléka bízik. Az ukránok harmada csalódott a Majdan következtében megváltozott országban, mivel a reformok nem valósultak meg, a gazdasági helyzet súlyosan megromlott és a korrupció mértéke sem csökkent.