Bebetonoznák a Magyar Postát

Két éve liberalizálta Brüsszel a postai szolgáltatásokat, ugyanakkor hazánkban az állami Magyar Posta Zrt. bizonyos területeken még mindig monopóliumot élvez. Az Osztrák Posta magyarországi leányvállalata vállalkozóként ugyan starthoz állt, de már az indulásnál diszkvalifikálták. Most egy újabb versenytárs jelentkezett, de a kérelme elbírálásáig semmilyen információt nem ad az engedélyezési hatóság.

Egy közismert vicc szerint a prímás osztja a pénzt a banda tagjai között, de a fiatal brácsásnak nem ad semmit. Az ifjú zenész méltatlankodik: a bevételből neki is jár. Járni jár, de nem jut - feleli neki a pírmás. Nagyjából így járt az Osztrák Posta magyarországi leányvállalata, a Feibra is, amelyik komolyan vette az uniós postai liberalizációt. Még tavaly januárban beadta a kérelmét, hogy az állami Magyar Posta Zrt. még megmaradt monopolterületére, az 50 gramm alatti postai küldemények piacára is betörjön, de az engedélyezési hatóság kis híján négy hónapos vizsgálódás után elutasította jelentkezését. Ez azért is furcsa volt, mert a Feibra, akkori ügyvezetője 2013-ban azt nyilatkozta, hogy a lakossági üzletágba egyelőre nem kívánnak bekapcsolódni, egyelőre csak az üzleti partnerekre összpontosítanak.

Nem kevésbé rejtélyes a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elutasító érvelése is, amelyben az állt, hogy: "A vizsgálat során a hatóság a többi között megállapította, hogy a cég számviteli eljárásai jelenleg még nem kellően áttekinthetőek, így egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatóként nem felel meg a jogszabályban rögzített követelményeknek, azaz ilyen tevékenységet egyelőre nem végezhet". Nehéz elhinni, hogy egy regionálisan is tevékenykedő profi posta vállalat ne tudjon megfelelni jogszabályi feltételeknek, ezért az egyes információk szerint tavaly 200 millió forintos veszteséget elkönyvelő Feibrát is megkerestük, hogy miként értékelik kigolyózásukat a magyar 50 gramm alatti szegmensből, illetve mennyire tartják az uniós postai liberalizációval összeegyeztethetőnek a hazai szabályozást. Arra is választ vártunk, hogy a leányvállalat eladásának van-e köze a hatósági döntéshez.

Az elutasítás, illetve az állami cég piacvédelme azért is érthetetlen, mert eközben a Magyar Posta egyre inkább a pénzügyi szolgáltatások felé fordul, a több mint 2000 postahivatalt (postaszolgálati helyet) ebben a szellemben folyamatosan bővíti portfólióját.

Az osztrák leányvállalat bécsi központja a Népszava kérdéseire küldött válaszában közölte, hogy általában nem kommentálják egyetlen országban lévő leányvállalatuknak az eredményeit sem, de az tény, hogy a vállalat teljesítménye a múltban nem adott okot elégedettségre. Az osztrák vállalat vezetése a kivonulását kizárólag üzleti okokkal magyarázta. Az uniós és a hazai szabályozásra vonatkozó kérdést pedig nem kívánták kommentálni, illetve csak annyit fűztek hozzá: "ennek semmi köze sincs a döntésünkhöz". Az osztrákok rendkívül óvatos reagálása érthetővé válik, hiszen válaszukban azt is kijelentették: "A Feibra szórólapok és folyóiratok terjesztését végzi. Továbbra is jelen vagyunk a magyar piacon egy csomagküldő leányvállalat révén, s ezen nem is kívánunk változtatni".

Lapunk megkereste a hírközlési és médiahatóságot is, hogy megtudjuk, melyik cég vállalkozik a Feibra kudarca után a Magyar Posta monopóliumának a megtörésére. A hatóság kommunikációs igazgatósága válaszában közölte: "Jelenleg egy engedélyezési eljárás van folyamatban a hatóságnál, ennek részleteiről az NMHH – a jogszabályi előírások alapján – csak annak lezárulta után tud információt adni. Az NMHH a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi és a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi törvényben meghatározott eljárási határidők keretei között végzi az engedélyezési eljárást. A vonatkozó jogszabályi előírások az engedélyezési eljárás keretidejét adják meg. Ezen belül pontosan nem határozható meg az adott eljárás lezárása, mivel például többszöri hiánypótlási felhívás kiküldésére is lehetősége van a hatóságnak". Magyarán az újabb jelentkezőnek is igen nagy türelemre lehet szüksége addig, amíg megszületik a döntés.

A végeredmény szempontjából nem tűnik túlságosan biztatónak, hogy "az egyetemes postai szolgáltatásnak a társadalmi és területi kohézióban játszott szerepére, az annak folyamatos biztosítására vonatkozó állami feladat ellátására a törvény 2020. december 31-éig a Magyar Posta Zrt.-t jelöli ki." Ez további 5 évre bebetonozza az állami vállalat egyeduralmát az 50 gramm alatti küldemények több tízmilliárdos piacán. Nagy kérdés, hogy ezt az időszakot a korszerűsítésre, versenyképessége növelésére fordítják-e?