Egymillióan tüntettek a terror ellen

Publikálás dátuma
2015.01.11. 22:00
Fotó: Getty Images
Párizsban több mint egymillió, Franciaországban 2,5 millió ember vonult fel tegnap, tiltakozásul a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőinek lemészárlása, a 17 ember halálát okozó merényletsorozat ellen. A néma tiltakozó menet élén az áldozatok hozzátartozói vonultak. Mintegy ötven állam- és kormányfő is Párizsba utazott, hogy kifejezze együttérzését és állást foglaljon a terror ellen. A felvonulók „Je suis Charlie” és „Je sui Juif” feliratokat mutattak fel. A méltóságteljes felvonulást semmiféle incidens nem zavarta meg. Tiltakoztak több más európai városban is.


Szíriában lehet a terrorista barátnője

A francia hatóságok szombaton este erősítették meg a CNN értesülését, miszerint Coulibaly barátnője, az utolsó gyanúsított, akit kerestek, január 1-én elhagyta Franciaországot, Törökországba utazott, ahonnan valószínűleg megpróbált továbbjutni Szíriába. Korábban azt hitték, hogy a 26 éves Hayat Boumeddiene részt vett a csütörtöki lövöldözésben, s ott volt a kóser boltban is, de a túszszabadító akció végén, a nagy kavarodásban sikerült elmenekülnie. A török hírszerzés azonban megerősítette, hogy Boumeddiene január 2-án Isztambulba érkezett.

Kiderült, hogy a francia hatóságok birtokában volt több mint 500 korábbi telefonbeszélgetés átirata, amelyet Boumeddiene folytatott a Charlie Hebdo szatírikus lap ellen elkövetett terrortámadás egyik elkövetőjének, Cherif Kouachinak a feleségével, Izzana Hamydot már szerdán őrizetbe vettek. Azt valószínűsítik, hogy a két nő telefonbeszélgetései során tervelték ki és egyeztették a terrorakció részleteit.

Amedy Coulibalyról az Iszlám Állam közzétett egy videófelvételt, amelyen közölte, hogy az IS nevében hajtotta végre tetteit, s hűséget esküdött Abu Bakr al-Bagdadinak, az IS vezetőjének. A Charlie Hebdo magazin elleni támadás két elkövetője ugyanakkor a jemeni al-Kaida képviselőjének mondta magát. A két terrorszervezet között korábban nem volt összehangolt együttműködés.

Gyújtogatás egy német lapnál

Gyújtogatás történt vasárnapra virradóra egy német lapnál, amely leközölte a francia Charlie Hebdo lapban megjelent Mohammed-karikatúrákat. A Hamburger Morgenpost szerkesztőségének ablakát köveket és egy égő tárgyat dobtak be – közölte egy rendőrségi szóvivő az AFP hírügynökséggel. A Hamburger Morgenpost három Mohammed-karikatúrát tett ki a címlapjára, azzal a felirattal: „Ennyi szabadságnak lennie kell!” A szerkesztőség két szobája kiégett, de gyorsan lokalizálták a tüzet, senki nem sebesült meg. Két embert őrizetbe vettek a gyújtogatással kapcsolatban, a hatóságok nyomozást indítottak. Vasárnap délután bombafenyegetés miatt ki kellett üríteni a belga Le Soir című lap szerkesztőségét. Brüsszelben és több európai nagyvárosban is nagy szolidaritási megmozdulást tartottak tegnap.

A Bild am Sonntag mai számában azt írta, a párizsi Charlie Hebdo elleni támadás új terrorhullámot indíthat el Európában. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség olyan információkhoz jutott, hogy további terrortámadások fenyegetnek. A Sunday Times értesülései szerint a brit kormány is fontolgatja, hogy "súlyosról" a legmagasabb, "kritikus szintre" emelje a terrorkészültséget.

Lapvisszhangok
Die Welt

A Nyugatnak fel kell tennie a kérdést a muszlimoknak, mi sérti őket inkább: a gyilkosság, kínzás, háború, terror a Próféta nevében, vagy az, ha olyan rajzok, filmek, karikatúrák készülnek, amelyek kigúnyolják az elvakult hívőket és Mohamedről alkotott képüket – írta a volt holland képviselőnő, Ayaan Hirsi Ali a konzervatív német Die Weltben. A jelenleg Amerikában élő Hirsi Ali szerint a Nyugat túl gyakran megbékítéssel válaszolt a dzsihadista erőszakra. Nem lehet úgy tenni, mintha egy pár gyilkos bűnözőről lenne szó, akinek semmi köze az iszlámhoz, írja. Minél többször behódolunk, öncenzúrát gyakorolunk, lekicsinyeljük a probléma jelentőségét, annál erőszakosabb a válasz. A nyugati média és a nyugati vezetők kötelessége a szólásszabaság alapvető jogának védelme, legyen szó szatíráról vagy bármilyen más kifejezési formáról. A Nyugat nem adhatja fel, nem maradhat csendben. Közös választ kell adni a terroristáknak: az erőszak nem rombolhatja le a lelkeinket.

El País

A Franciaországban történteknek van egy zavaró vonatkozása, amelyről nem szabad elfeledkezni – írta vezércikkében a spanyol szocialistákhoz közelálló El País. Nyugat-Európa az al-Kaida és az Iszlám Állam vitájának terepe lett, egymással versengve próbálnak híveket szerezni, méghozzá úgy, hogy egyre gyűlöletesebb, undorítóbb tetteket követnek el. Ha vannak is különbségek a módszereikben, mindketten a nyugat-európai demokráciát vették célba, akár túszokat fejeznek le a szíriai sivatagban, akár karikaturistákat gyilkolnak Párizsban. A dzsihadistáknak világosan tudomásukra kell hozni, hogy sem a franciák, sem mások nem adják fel a demokrácia alapértékeit, nem engednek a félelemnek és a zsarolásnak.

The Washington Post

Stéphane Charbonnier a szólásszabadságért harcolt, nem engedett sem a muszlimok elleni gyűlöletbeszédtől óvó kormány nyomásának, sem a tüntetéseknek, s az sem tántorította el, hogy felkerült az al-Kaida célpontjainak listájára – írta Jonathan Turley, a George Washington Egyetem professzora a Washington Post véleményrovatában. A kérdés az, hogy akik Párizsban a Köztársaság téren (Place de la République) felvonulnak, valóban hajlandók-e ugyanezen ügy mellé állni.
A téren álló három szoborra kell tekinteni. Az egyenlőség és testvériség érdekében a szabadságot megnyirbálták Franciaországban. A szörnyű igazság az, hogy egyetlen fegyveres végezhet egy újságíróval, de egy egész nemzet belenyugvása kell, hogy lemondjanak egy szabadságjogról.

The Guardian

Akik azt várják el a muszlimoktól, hogy ítéljék el a dzsihadista fanatikusok terrorját, azt feltételezik, hogy a muszlimok – hacsak nem nyilvántják ki az ellenkezőjét – alapjában támogatják e szörnyű tetteket. A követelés önmagában is szakadékot von muszlimok és nem muszlimok közé – írta Jonathan Friedland, a Guardian kolumnistája. Ha a gyilkosok az iszlám köntösével takaróznak, akkor az ellenük fellépőknek nagyon kell vigyázniuk, hogy ne úgy kezeljék a muszlimokat és a dzsihadistákat, mintha egyazon csoporthoz tartoznának. Nem tartoznak. A politikusoknak ezt minden döntésüknél figyelembe kell venni.
Ha lépéseik minden muszlim ellen irányulnak, s nem csak az iszlám fanatikusok ellen, akkor az rossz politika. Nem a muszlimokat kell az összes többiekkel szembeállítani, hanem valamennyiünknek kell az iszlám fanatikusok ellen fellépni. Veszíteniük kell.

Szerző

Horvát elnökválasztás - Exit poll: Grabar Kitarovic nyert

Kolinda Grabar Kitarovic, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje nyerte meg az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját Horvátországban a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérés szerint.

Az exit poll adatokat a Nova TV tévécsatorna az urnák zárása, este hét óra után hozta nyilvánosságra.

A tízezer választó megkérdezésén alapuló felmérés szerint Grabar Kitanovic a leadott voksok 51,40 százalékát, Josipovic pedig a szavazatok 48,60 százalékát szerezte meg. Az első hivatalos részeredményeket várhatóan este tíz óra körül hozzák nyilvánosságra. A vasárnapi szavazáson közel 3,8 millió horvát állampolgár adhatta le voksát, köztük 40 ezren külföldön.

Az elnök megbízatása öt évre szól.

Szerző

A szomszédos Bécsben tizenkétezren vonultak

Tizenkétezren vettek részt a Bécs belvárosában tartott terrorizmus elleni tüntetésen vasárnap délután - közölte az osztrák rendőrség szóvivője. Ezt megelőzően a francia nagykövetség előtt gyülekeztek az emlékezők.

Az Együtt a terror ellen címmel meghirdetett rendezvényt a Bécsi Állami Operaház kórusának fellépése nyitotta meg, majd a bécsi Burgtheater színészei olvastak fel részleteket Bertold Brecht, Peter Handke, Gotthold Ephraim Lessing és Konrád György műveiből. Ezt követően a színészek tolmácsolták az osztrák kormány által kiadott nyilatkozatot. 

A demokráciánkat és a szabadságunkat nem lehet eltörölni - olvasható a nyilatkozatban, amelyben az osztrák kormány kinyilvánította részvétét az áldozatok hozzátartozóinak, és kifejezte a francia néppel való együttérzését. Franciaországban olyan embereket végeztek ki és sebesítettek meg, akik különböző módon, de az európai szabadságot és az európai demokráciát védelmezték. "A drámai események összehozták az európai demokratákat, hiszen ritkán voltunk annyira egységesek, mint a mai napon" - mutatott rá a bécsi kormány.

Az eseményen részt vevő politikusok, Heinz Fischer köztársasági elnök, Werner Faymann osztrák kancellár, Reinhold Mitterlehner alkancellár, külföldi diplomaták és a vallási felekezetek képviselői a közönség soraiban foglaltak helyet. A francia nagykövetség előtt tartott virrasztáson a rendőrség közlése szerint háromezren vettek részt, innen gyalog vonulták át az központi megemlékezésre.

A megemlékezéseken zászlók és politikai üzenetű transzparensek csak elvétve voltak láthatók, azonban több "Je suis Charlie" feliratú tábla is a magasba emelkedett, szolidaritást nyilvánítva a párizsi Charlie Hebdo szerkesztőségével, amelyet szerdán ért terrortámadás.

A megemlékezés ideje alatt a kancelláriai hivatal, a Hofburg és a parlament zászlaját félárbocra engedték.

Szerző