E.É.;

tiltakozás;terror;David Cameron;Mahmúd Abbász;merényletsorozat;tömegtüntetés;Charlie Hebdo;

2015-01-11 22:00:00

Egymillióan tüntettek a terror ellen

Párizsban több mint egymillió, Franciaországban 2,5 millió ember vonult fel tegnap, tiltakozásul a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőinek lemészárlása, a 17 ember halálát okozó merényletsorozat ellen. A néma tiltakozó menet élén az áldozatok hozzátartozói vonultak. Mintegy ötven állam- és kormányfő is Párizsba utazott, hogy kifejezze együttérzését és állást foglaljon a terror ellen. A felvonulók „Je suis Charlie” és „Je sui Juif” feliratokat mutattak fel. A méltóságteljes felvonulást semmiféle incidens nem zavarta meg. Tiltakoztak több más európai városban is.

Szíriában lehet a terrorista barátnője

A francia hatóságok szombaton este erősítették meg a CNN értesülését, miszerint Coulibaly barátnője, az utolsó gyanúsított, akit kerestek, január 1-én elhagyta Franciaországot, Törökországba utazott, ahonnan valószínűleg megpróbált továbbjutni Szíriába. Korábban azt hitték, hogy a 26 éves Hayat Boumeddiene részt vett a csütörtöki lövöldözésben, s ott volt a kóser boltban is, de a túszszabadító akció végén, a nagy kavarodásban sikerült elmenekülnie. A török hírszerzés azonban megerősítette, hogy Boumeddiene január 2-án Isztambulba érkezett.

Kiderült, hogy a francia hatóságok birtokában volt több mint 500 korábbi telefonbeszélgetés átirata, amelyet Boumeddiene folytatott a Charlie Hebdo szatírikus lap ellen elkövetett terrortámadás egyik elkövetőjének, Cherif Kouachinak a feleségével, Izzana Hamydot már szerdán őrizetbe vettek. Azt valószínűsítik, hogy a két nő telefonbeszélgetései során tervelték ki és egyeztették a terrorakció részleteit.

Amedy Coulibalyról az Iszlám Állam közzétett egy videófelvételt, amelyen közölte, hogy az IS nevében hajtotta végre tetteit, s hűséget esküdött Abu Bakr al-Bagdadinak, az IS vezetőjének. A Charlie Hebdo magazin elleni támadás két elkövetője ugyanakkor a jemeni al-Kaida képviselőjének mondta magát. A két terrorszervezet között korábban nem volt összehangolt együttműködés.

Gyújtogatás egy német lapnál

Gyújtogatás történt vasárnapra virradóra egy német lapnál, amely leközölte a francia Charlie Hebdo lapban megjelent Mohammed-karikatúrákat. A Hamburger Morgenpost szerkesztőségének ablakát köveket és egy égő tárgyat dobtak be – közölte egy rendőrségi szóvivő az AFP hírügynökséggel. A Hamburger Morgenpost három Mohammed-karikatúrát tett ki a címlapjára, azzal a felirattal: „Ennyi szabadságnak lennie kell!” A szerkesztőség két szobája kiégett, de gyorsan lokalizálták a tüzet, senki nem sebesült meg. Két embert őrizetbe vettek a gyújtogatással kapcsolatban, a hatóságok nyomozást indítottak. Vasárnap délután bombafenyegetés miatt ki kellett üríteni a belga Le Soir című lap szerkesztőségét. Brüsszelben és több európai nagyvárosban is nagy szolidaritási megmozdulást tartottak tegnap.

A Bild am Sonntag mai számában azt írta, a párizsi Charlie Hebdo elleni támadás új terrorhullámot indíthat el Európában. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség olyan információkhoz jutott, hogy további terrortámadások fenyegetnek. A Sunday Times értesülései szerint a brit kormány is fontolgatja, hogy "súlyosról" a legmagasabb, "kritikus szintre" emelje a terrorkészültséget.

Lapvisszhangok
Die Welt

A Nyugatnak fel kell tennie a kérdést a muszlimoknak, mi sérti őket inkább: a gyilkosság, kínzás, háború, terror a Próféta nevében, vagy az, ha olyan rajzok, filmek, karikatúrák készülnek, amelyek kigúnyolják az elvakult hívőket és Mohamedről alkotott képüket – írta a volt holland képviselőnő, Ayaan Hirsi Ali a konzervatív német Die Weltben. A jelenleg Amerikában élő Hirsi Ali szerint a Nyugat túl gyakran megbékítéssel válaszolt a dzsihadista erőszakra. Nem lehet úgy tenni, mintha egy pár gyilkos bűnözőről lenne szó, akinek semmi köze az iszlámhoz, írja. Minél többször behódolunk, öncenzúrát gyakorolunk, lekicsinyeljük a probléma jelentőségét, annál erőszakosabb a válasz. A nyugati média és a nyugati vezetők kötelessége a szólásszabaság alapvető jogának védelme, legyen szó szatíráról vagy bármilyen más kifejezési formáról. A Nyugat nem adhatja fel, nem maradhat csendben. Közös választ kell adni a terroristáknak: az erőszak nem rombolhatja le a lelkeinket.

El País

A Franciaországban történteknek van egy zavaró vonatkozása, amelyről nem szabad elfeledkezni – írta vezércikkében a spanyol szocialistákhoz közelálló El País. Nyugat-Európa az al-Kaida és az Iszlám Állam vitájának terepe lett, egymással versengve próbálnak híveket szerezni, méghozzá úgy, hogy egyre gyűlöletesebb, undorítóbb tetteket követnek el. Ha vannak is különbségek a módszereikben, mindketten a nyugat-európai demokráciát vették célba, akár túszokat fejeznek le a szíriai sivatagban, akár karikaturistákat gyilkolnak Párizsban. A dzsihadistáknak világosan tudomásukra kell hozni, hogy sem a franciák, sem mások nem adják fel a demokrácia alapértékeit, nem engednek a félelemnek és a zsarolásnak.

The Washington Post

Stéphane Charbonnier a szólásszabadságért harcolt, nem engedett sem a muszlimok elleni gyűlöletbeszédtől óvó kormány nyomásának, sem a tüntetéseknek, s az sem tántorította el, hogy felkerült az al-Kaida célpontjainak listájára – írta Jonathan Turley, a George Washington Egyetem professzora a Washington Post véleményrovatában. A kérdés az, hogy akik Párizsban a Köztársaság téren (Place de la République) felvonulnak, valóban hajlandók-e ugyanezen ügy mellé állni.
A téren álló három szoborra kell tekinteni. Az egyenlőség és testvériség érdekében a szabadságot megnyirbálták Franciaországban. A szörnyű igazság az, hogy egyetlen fegyveres végezhet egy újságíróval, de egy egész nemzet belenyugvása kell, hogy lemondjanak egy szabadságjogról.

The Guardian

Akik azt várják el a muszlimoktól, hogy ítéljék el a dzsihadista fanatikusok terrorját, azt feltételezik, hogy a muszlimok – hacsak nem nyilvántják ki az ellenkezőjét – alapjában támogatják e szörnyű tetteket. A követelés önmagában is szakadékot von muszlimok és nem muszlimok közé – írta Jonathan Friedland, a Guardian kolumnistája. Ha a gyilkosok az iszlám köntösével takaróznak, akkor az ellenük fellépőknek nagyon kell vigyázniuk, hogy ne úgy kezeljék a muszlimokat és a dzsihadistákat, mintha egyazon csoporthoz tartoznának. Nem tartoznak. A politikusoknak ezt minden döntésüknél figyelembe kell venni.
Ha lépéseik minden muszlim ellen irányulnak, s nem csak az iszlám fanatikusok ellen, akkor az rossz politika. Nem a muszlimokat kell az összes többiekkel szembeállítani, hanem valamennyiünknek kell az iszlám fanatikusok ellen fellépni. Veszíteniük kell.