Emléknap lenne május 9.

Nyilvánítsa nemzeti emléknappá a kormány május 9-ét, a II. világháború befejezésének napját - javasolta még decemberben a MEASZ. A szervezet kérte, hogy a hitleri fasizmus fölötti győzelem 70. évfordulóján emlékezzenek azokra, akik életüket áldozva küzdöttek az akkori rendszer ellen. Lázár János erre közölte, hogy 2014-et a holokauszt 70 évfordulója alkalmából az áldozatok emlékévévé nyilvánították. Hanti Vilmos MEASZ-elnök szerint viszont az áldozatokat nem szabad "összemosni" az ellenállókkal.

Európa, sőt Oroszország értékrendjével is szembe megy a magyar kormány, amely nem hajlandó méltóképpen megemlékezni az ország függetlenségéért és szabadságáért életüket áldozó antifasiszta nemzeti ellenállókról - fogalmazott lapunknak Hanti Vilmos. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke arról beszélt, hogy a kontinens országaiban sorra kitüntették azokat, akik a II. világháború idején a fasiszták ellen harcoltak, magyar ellenállók is kaptak más országokban elismerést, itthon azonban már szinte alig ismerik a nevüket. A fiatalok azt sem tudják, mit tettek, az Orbán-kormány pedig inkább a horthysta szellemiséget erősíti, aminek következtében erősödnek a szélsőségek.

A MEASZ decemberben a kormányhoz intézett nyílt levelében azt kérte, hogy a II. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából minél több helyen és alkalommal beszéljenek a hitleri fasizmus fölötti győzelem jelentőségéről, emlékezzenek az antifasiszta ellenállókra, az iskolákban a valósághoz hűen mutassák be, mi is történt akkor és nyilvánítsák bűnösnek azt a politikát, amely magyarok százezreit a "háború vágóhídjára küldte". Azt is javasolták, hogy május 9-ét nyilvánítsák nemzeti emléknappá. A kirekesztés, a rasszizmus, az antiszemitizmus a szövetség szerint továbbra is súlyos veszélyt jelent a társadalom számára, ezért kérték a kormánytól, hogy minden esetben határolódjon el a szélsőjobboldali szervezetektől és azok populista, nacionalista megnyilvánulásaitól. Az egykori ellenállók harcának bemutatására pedig a kabinet hozzon létre emlékházat - javasolták.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János válaszában közölte, a kormány 2014-et a holokauszt 70 évfordulója alkalmából az áldozatok emlékévévé nyilvánította, hogy az ártatlan áldozatok előtt fejet hajthasson az ország. Ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal, konferenciák, megemlékezések segítették a szembenézést - állította. A roma holokausztról sem felejtkeztek meg, november 9-ét, Radnóti Miklós mártírhalálának 70. évfordulóját pedig emléknappá nyilvánították. Lázár azt is intézkedéseik közé sorolta, hogy a Btk bünteti a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását és fellép a kirekesztő megnyilvánulások ellen. Megköszönte a MEASZ javaslatát, hogy május 9-e legyen nemzeti emléknap, de erre nem tett ígéretet.

Csakhogy Hanti arra figyelmeztetett, az áldozatokat nem szabad "összemosni" azokkal, akik ellenállóként tudatosa szálltak szembe a fasizmussal. A szövetség ezért a maga eszközeivel igyekszik megismertetni az antifasiszták harcát és azokat az értékeket, amelyekért az életüket is hajlandók voltak feláldozni. Február 13-én épp ezért a MEASZ maga megünnepli Budapest felszabadulásának 70. évfordulóját.

Orbánék nem tisztelegtek

A kormány nem képviseltette magát azon a decemberi megemlékezésen, amelyen a MEASZ a 70 éve kivégzett Kiss János és Bajcsy-Zsilinszky Endre előtt tisztelgett. Kiss János-mellszobornál beszélt Vitányi Iván, Bajcsy-Zsilinszky egykori rabtársa, illetve a fideszes Horváth János, az Országgyűlés volt korelnöke is, aki 1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, emiatt halálraítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. A mártír ellenállókat Jánosi Katalin, Nagy Imre miniszterelnök unokája, Harmati Béla ny. evangélikus püspök és Hanti Vilmos is méltatta, a kabinet azonban virágot sem küldött.