Előfizetés

Az MTA elnöke szerint is több diplomás kell

Nem kevesebb, hanem több diplomásra lenne szükség - jelentette ki Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Népszabadságban keményen bírálta a kormány felsőoktatási stratégiáját. 

Lovász szerint az ugyan jó, hogy elkészült egy hosszú távú koncepció, ugyanakkor "jó lett volna, ha az egyeztetésre egy hétvégénél több idő állt volna rendelkezésre". Hozzátette, komoly gond, hogy a stratégia szerint nem várható a következő években a felsőoktatás finanszírozásának javulása, pedig az intézmények költségvetési helyzetének javítása elengedhetetlen. Az MTA elnöke beszélt arról a kormányzati tévhitről is, miszerint a bölcsésztudományok feleslegesek. Lovász szerint azonban még a pályaelhagyó bölcsész sem feleslegesen kiképzett valaki, sőt.

Megírtuk: a napokban az MTA kutatói egy, "Az érettségi védelmében" című tanulmánnyal álltak ki a gimnáziumok és a továbbtanulás mellett a szakiskolai képzéssel szemben. Az elemzés adatai szerint a kormány "alapdiagnózisa" is téves: míg a kabinet állítja, hogy a rendszerváltás óta súlyos szakemberhiány van, a tanulmány bizonyítja, hogy az elmúlt húsz évben a középfokú szakképzés állandó szinten volt, ráadásul a munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek. Sőt, a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők inkább jutnak munkához: az ott érettségizők 4,8 százaléka, míg a szakiskolával rendelkezők 8 százaléka vált az utóbbi időben munkanélkülivé. Jelentős fizetéskülönbséget is megfigyeltek: a szakközépiskolában végzettek átlagkeresete 25 százalékkal magasabb. "A tervezett reformok a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől" - összegeztek a kutatók.

A kormány oktatási terveinek visszavonását és új, átgondolt stratégiát kérte mindezek miatt a szocialista Kunhalmi Ágnes, Erőss Gábor, a PM elnökségi tagja pedig követeli, hogy a Fidesz-kormány adja vissza az érettségizés jogát a magyar fiataloknak.

Emléknap lenne május 9.

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.01.13. 06:05
A MEASZ eddig is rendszeresen megemlékezett a II. világháború befejezéséről FOTÓ: NÉPSZAVA
Nyilvánítsa nemzeti emléknappá a kormány május 9-ét, a II. világháború befejezésének napját - javasolta még decemberben a MEASZ. A szervezet kérte, hogy a hitleri fasizmus fölötti győzelem 70. évfordulóján emlékezzenek azokra, akik életüket áldozva küzdöttek az akkori rendszer ellen. Lázár János erre közölte, hogy 2014-et a holokauszt 70 évfordulója alkalmából az áldozatok emlékévévé nyilvánították. Hanti Vilmos MEASZ-elnök szerint viszont az áldozatokat nem szabad "összemosni" az ellenállókkal.

Európa, sőt Oroszország értékrendjével is szembe megy a magyar kormány, amely nem hajlandó méltóképpen megemlékezni az ország függetlenségéért és szabadságáért életüket áldozó antifasiszta nemzeti ellenállókról - fogalmazott lapunknak Hanti Vilmos. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke arról beszélt, hogy a kontinens országaiban sorra kitüntették azokat, akik a II. világháború idején a fasiszták ellen harcoltak, magyar ellenállók is kaptak más országokban elismerést, itthon azonban már szinte alig ismerik a nevüket. A fiatalok azt sem tudják, mit tettek, az Orbán-kormány pedig inkább a horthysta szellemiséget erősíti, aminek következtében erősödnek a szélsőségek.

A MEASZ decemberben a kormányhoz intézett nyílt levelében azt kérte, hogy a II. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából minél több helyen és alkalommal beszéljenek a hitleri fasizmus fölötti győzelem jelentőségéről, emlékezzenek az antifasiszta ellenállókra, az iskolákban a valósághoz hűen mutassák be, mi is történt akkor és nyilvánítsák bűnösnek azt a politikát, amely magyarok százezreit a "háború vágóhídjára küldte". Azt is javasolták, hogy május 9-ét nyilvánítsák nemzeti emléknappá. A kirekesztés, a rasszizmus, az antiszemitizmus a szövetség szerint továbbra is súlyos veszélyt jelent a társadalom számára, ezért kérték a kormánytól, hogy minden esetben határolódjon el a szélsőjobboldali szervezetektől és azok populista, nacionalista megnyilvánulásaitól. Az egykori ellenállók harcának bemutatására pedig a kabinet hozzon létre emlékházat - javasolták.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János válaszában közölte, a kormány 2014-et a holokauszt 70 évfordulója alkalmából az áldozatok emlékévévé nyilvánította, hogy az ártatlan áldozatok előtt fejet hajthasson az ország. Ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal, konferenciák, megemlékezések segítették a szembenézést - állította. A roma holokausztról sem felejtkeztek meg, november 9-ét, Radnóti Miklós mártírhalálának 70. évfordulóját pedig emléknappá nyilvánították. Lázár azt is intézkedéseik közé sorolta, hogy a Btk bünteti a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását és fellép a kirekesztő megnyilvánulások ellen. Megköszönte a MEASZ javaslatát, hogy május 9-e legyen nemzeti emléknap, de erre nem tett ígéretet.

Csakhogy Hanti arra figyelmeztetett, az áldozatokat nem szabad "összemosni" azokkal, akik ellenállóként tudatosa szálltak szembe a fasizmussal. A szövetség ezért a maga eszközeivel igyekszik megismertetni az antifasiszták harcát és azokat az értékeket, amelyekért az életüket is hajlandók voltak feláldozni. Február 13-én épp ezért a MEASZ maga megünnepli Budapest felszabadulásának 70. évfordulóját.

Orbánék nem tisztelegtek
A kormány nem képviseltette magát azon a decemberi megemlékezésen, amelyen a MEASZ a 70 éve kivégzett Kiss János és Bajcsy-Zsilinszky Endre előtt tisztelgett. Kiss János-mellszobornál beszélt Vitányi Iván, Bajcsy-Zsilinszky egykori rabtársa, illetve a fideszes Horváth János, az Országgyűlés volt korelnöke is, aki 1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, emiatt halálraítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. A mártír ellenállókat Jánosi Katalin, Nagy Imre miniszterelnök unokája, Harmati Béla ny. evangélikus püspök és Hanti Vilmos is méltatta, a kabinet azonban virágot sem küldött.

Orbán (ismét) szemben Európával

Publikálás dátuma
2015.01.13. 06:00
Orbán Viktor a párizsi meneten a Palesztin Hatóság és az Európai Tanács elnöke mellett FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BURG
Kívül rekedt Európán Orbán Viktor, amikor a párizsi szolidaritási menet résztvevőjeként kikelt a bevándorlók és a "gazdasági bevándorlás" ellen - méghozzá a magyarok egységes álláspontjaként közvetítve szélsőjobboldali eszméit. Valójában hazánkat sem a bevándorlás, sem annak bármiféle gazdaság kára nem fenyegeti, sőt, a kormányfő által "féltett" európai államoknak is csak hasznot hajtottak a bevándorlók, köztük több százezer magyar munkavállaló.

Nem kommentálom egyetlen miniszterelnök nyilatkozatát sem, de az Európai Bizottság migrációval kapcsolatos álláspontja teljesen egyértelmű - jelentette ki a testület szóvivője tegnap, amikor idézték neki Orbán Viktor párizsi kijelentéseit arról, hogy a gazdasági bevándorlásnak semmi haszna, csak bajt okoz, s Európának bevándorlásellenes politikát kellene magáévá tennie.

Megírtuk, Orbán szerint a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani. A miniszterelnök erről a köztévé tudósítójának beszélt még vasárnap Párizsban, éppen a Charlie Hebdo elleni merénylet áldozatai előtt tisztelgő menet résztvevőjeként. A kormányfő úgy fogalmazott: abban reménykedik, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában. "A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont" - állította. Azt is mondta, nyilvánvaló, hogy vannak országok és Magyarország is ezek közé tartozik, amelyek eddig is azt gondolták a bevándorlásról, hogy az rossz dolog. Úgy vélte, hogy a valóban politikai okokból, életüket mentve elmenekülőknek "meg kell adni, ami jár, mármint menedéket", de a gazdasági okból hazájukat otthagyók számára nem tudunk ilyen menedéket nyújtani. Arról is beszélt, hogy Magyarországon az európai állapotokhoz képest csekély számban élnek "tőlünk különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek", de ők megtalálták a számításukat és általában beilleszkedtek. A most velünk együtt élő kisebbségekkel nincsen probléma és a számuk sem növekszik úgy, hogy "az fejfájást okozzon" - jelentette ki, hozzátéve: "ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország". Hangoztatta: "nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani".

Orbánt követve több kormánypárti politikus is bevándorlóellenes kijelentéseket tett. A magyar kormány álláspontja az, hogy munkaerőpótlás céljából lehetőleg ne legyen bevándorlás Európába - mondta például az ATV-ben Balog Zoltán szintén a franciaországi - francia állampolgárok által elkövetett - terrortámadások kapcsán. Az emberi erőforrások minisztere szerint Kelet- és Közép-Európában van akkora munkaerő-tartalék, ami tudná pótolni a nyugat-európai munkaerőhiányt, és "sokkal kisebb konfliktus-potenciált jelent, ha azonos kultúrkörből érkeznek" munkavállalók Nyugat-Európába.

Magyarországon nem indokolt a gazdasági menekültek beáramlása, az, hogy Magyarország magyar akar maradni, teljesen normális felfogás - jelentette ki Rogán Antal is a köztévében. A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyarországon ugyan csökkent, de még mindig van munkanélküliség, ezért "elsősorban a magyar embereknek kell munkát adni". Látható, hogy a nyugat-európai országokban, például az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban miként borítja fel a keresztény országok belső rendjét a muzulmán közösségek jelenléte - mondta, hozzátéve: Magyarországnak sem érdeke az olyan gazdasági menekültek befogadása, akik olyan tradíciókat hoznak magukkal, amelyek idegenek a magyar hagyományoktól.

A különbség
- "A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont" (Orbán Viktor magyar kormányfő)
- “Az iszlám Németország része,” (...) “szívesen látunk mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók integrációjának sikeréért, vallástól és a származástól függetlenül. Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él.” (Angela Merkel német kancellár)

Az idegengyűlölő, Európában kifejezetten szélsőjobboldalinak számító kormányzati kijelentések nemcsak a nemzetközi sajtó figyelmét keltették fel (erről bővebben a 2. oldalon olvashat - a szerk.), hanem a demokratikus ellenzék rosszallását, s a radikális Jobbik helyeslését is kiváltották. Az MSZP elnök-frakcióvezetője elvárja, hogy Orbán Viktor is jelenjen meg a parlamenti frakcióvezetők szerdai, a terrorellenes fellépésről tartandó egyeztetésén. Tóbiás József kezdeményezésüket a kormányfő és Rogán bevándorlással kapcsolatos kijelentéseivel indokolta. Kiemelte: a mindenkori kormánynak kötelessége megvédeni Magyarország minden egyes polgárát. "Nem bezárkózni kell, hanem együtt kell működni az európai országokkal egy terrorizmusellenes stratégia kialakításában" - szögezte le. A pártelnök szerint, ha Orbán nem jelenik meg, akkor csak egy “látszategyeztetés” történhet, azon viszont az MSZP a kormánypárti nyilatkozatok miatt nem kíván részt venni. Az egyeztetésen ugyanis a terrorizmus elleni, hosszú távú, preventív stratégia kialakításáról kell beszélni, "minden más a Jobbik és a Fidesz együttműködését szolgálja, amihez viszont az MSZP nem kíván asszisztálni" - fogalmazott. A pártelnök a gazdasági bevándorlás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ötszázezer magyar dolgozik Európa-szerte. Hozzátette: Orbán azt üzente, hogy David Cameron brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár küldje Magyarországra haza azokat a magyarokat, akik náluk dolgoznak.

Ennél is erősebben kérte ki magának a tényekkel alá nem támasztott kormányfői nyilatkozatot a Párbeszéd Magyarországért. Felszólították Orbánt, hogy fejezze be a szélsőjobbhoz való dörgölőzést. "Orbán kijelentése nemcsak szégyen hazánk számára olyan országok előtt, mint Franciaország, Nagy-Britannia vagy Németország, melyek gazdasága erősen támaszkodik a külföldi munkaerőre, de azt is jelenti, hogy a miniszterelnök nem tartja legitimnek annak a sok százezer magyar munkavállalónak a tevékenységét, akik elsősorban a Fidesz-KDNP hazánkat nyomorba taszító gazdaságpolitikája miatt kényszerültek külföldön munkát vállalni" - írták. Hasonlóképpen fogalmazott Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője is: Orbán egy olyan ország miniszterelnökeként beszélt a bevándorlás veszélyeiről, ahonnan hatalomba kerülése óta gyorsuló ütemben menekülnek el az emberek. A DK felháborítónak tartja, hogy Orbán még a köztársasági meneten is képes szabadságellenes gondolatokat a zászlajára tűzni, miközben krónikus populizmussal kezdi képviselni a Jobbik szélsőséges politikáját. Az Együtt szerint pedig Orbán újabb "idegenellenes megnyilvánulásával" ismét a rendszerváltáskor is megfogalmazott európai értékekkel szemben foglalt állást, amivel tovább növelte Magyarország nemzetközi elszigeteltségét. Hajdu Nóra, a párt elnökségi tagja azt mondta: Magyarországnak nem a külföldiek bevándorlása, hanem az Orbán-kormány politikája miatt kivándorlók magas száma jelent problémát.

"Nem miniszterelnök úr, ez nem a magyar álláspont. Ez az Ön és a szélsőségesek xenofób álláspontja" - írta Bokros Lajos is, Facebook-oldalán reagálva Orbán szavaira. A MoMa elnöke szerint az Orbán által vizionált Európa magába forduló, zárt, avítt, idegengyűlölő Európa. A Magyar Liberális Párt szerint pedig Magyarországot nem a bevándorlástól, hanem a kivándorlástól kell félteni. Fodor Gábor pártelnök hozzátette: a Liberálisok Orbán helyett is elnézést szeretnének kérni minden európai és magyar kisebbségtől a miniszterelnök kijelentései miatt. "A terroristák vallása a terrorizmus, a merényletek során pedig nem kultúrák harca zajlott, hiszen egy muzulmán rendőrt lőtt le egy dzsihadista terrorista" - emlékeztetett.

A TEK-nek, Ádernek és a tényeknek nem szóltak?
A társadalmi integráció kudarcából fakadó radikalizáció, nem pedig a migráció a fő veszély a terrorizmus kapcsán - mondta Bodnár Zsolt. A Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettese a köztévében beszélt arról: a bevándorlás ugyan lehet a terrorizmus hordozója, de nem a legfontosabb. "A párizsi merénylők sem migránsok voltak, hanem franciaországi születésű fiatalok, akik radikalizálódtak" - emlékeztetett.
Hasonlóképpen Áder János is "eltévelyedhetett", hiszen az államfő még vasárnap este arról beszélt: "Magyarország ezeréves történelme során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a nemzetiségi kisebbségek tagjaiban olyan magyar hazafiakat tisztelhetünk, akik közös értékeinket, kultúránkat, nyelvünket, sokszínűségében is egységes nemzetünk erejét gyarapítják".
De Orbán szélsőséges álláspontját cáfolják a tények is. Miközben a kormányfő Brüsszelnek és az EU-nak üzent, mert a szerinte eddig túl liberális uniós bevándorláspolitikán kellene változtatni, valójában az EU-ban egységes szabályozás csak a menekülthelyzetre van, a munkaerő-piaci, illetve állampolgársági szabályozások tagállami hatáskörbe tartoznak - csak a szabad mozgás elve egységes. Ráadásul Magyarország - például a Gallup 2011-es globális felmérése által bizonyítottan is - nincs a hazájukból kivándorlók kedvelt célpontjai között, hiszen nagyságrendileg annyian akarnak hozzánk jönni, mint mondjuk Fehéroroszországba. Ott, ahol a bevándorlás valóban nagy arányú, valamennyi esetben beigazolódott, hogy a célország gazdaságának összességében nem árt, legalább kis mértékben használ a bevándorlás.

A cikk folytatódik, kérjük, lapozzon!