Magyar Teátrumi Társaság;Színház- és Filmművészeti Egyetem;M. Tóth Géza;Dr. Papp Csilla;

2015-01-13 06:50:00

Forrongás a Színművészetin

Drámai helyzet alakult ki a Színház-és Filmművészeti Egyetemen az új kancellár kinevezése miatt. A jó Fideszes kapcsolatokkal rendelkező Dr. Papp Csillát, Zugló korábbi jegyzőjével azonban eddig nem létesített jogviszonyt M. Tóth Géza rektor, a feszült helyzetről tegnap tartottak rendkívüli szenátusi ülést, amely lapzártánkig még nem fejeződött be.

Legutóbb a diáktüntetések idején került a hírfolyamba a Színház-és Filmművészeti Egyetem, mint a politikai csatározások egyik helyszíne. Azóta nyugalom költözött az intézménybe, ám ez a napokban megszakadt, mert az új kancellár személye kapcsán újra feszült helyzet alakult ki az egyetemen. Napok óta azért „áll a bál” az intézményben, mert a rektor M. Tóth Gáza eddig nem létesített jogviszonyt Dr. Papp Csillával, aki az intézmény gazdasági irányítója lenne kancellári pozícióban.

Mint ismert, az egyetemen tavaly történt rektorváltás, Ascher Tamás helyét M. Tóth Géza neves animációs rendező vette át. M. Tóth kinevezését a korábbi rektor és a szenátus is támogatta. Azóta szervezeti átalakuláson esett át az intézmény, intézetek jöttek létre az egyetemen belül, de mindegyik élére komoly szakmai előélettel rendelkező személy került. A mostani tervezett kancellári kinevezés azonban felborzolta a kedélyeket az egyetemen – erősítette meg név nélkül több az egyetemhez köthető szakember.

A helyzetet bonyolítja, hogy tegnap kora délután, mint az egyetem honlapján is olvasható, a rektor az alábbi közleményt tette közzé: „utasítom az egyetem valamennyi oktatóját, nem oktató feladatokat ellátó munkatársát és hallgatóját, hogy a kancellári kinevezéssel kapcsolatban az egyetem és a fenntartó közötti párbeszéd lezárásáig sem a sajtó számára, sem az egyetem honlapján, sem más, a nyilvánosság számára elérhető fórumon – beleértve a közösségi oldalakat is – az SZFE nevében senki ne tegyen nyilatkozatot és ne szivárogtasson híreket.”

Dr. Papp Csilla szoros kapcsolatot ápol a kormányzópárttal, hiszen korábban a Fidesz elnökségi kabinetjében dolgozott, majd a Pest megyei önkormányzat aljegyzőjeként is dolgozott, később Zugló jegyzője lett a volt Fideszes polgármester Papcsák Ferenc hivatali ideje alatt. Azt is tudni lehet, hogy a miniszterelnök által kinevezett kancellár annak a Szabó Lászlónak a felesége, aki jelenleg a jobb oldali szimpátiájú Magyar Teátrumi Társaság titkára, illetve a Nemzeti Színház kommunikációs tanácsadója.

Egyesek szerint Dr. Papp Csilla kancellári kinevezése mögött a jobb oldalhoz köthető színházi lobbi áll, így szeretnének nagyobb befolyásra szert tenni az intézményben. A válasz.hu írása szerint az ügy előzménye a következő: Az egyetem szenátusa január 2-án küldte meg a hadüzenetet a humán tárcának informálisan. Arról tájékoztatták az egyetemet fenntartó minisztériumot, hogy a szenátus összeült és olyan határozatot hozott, hogy az egyetemre érkező új kancellárt hivatalba lépése előtt meg kívánják hallgatni, és a kancellárt csak e meghallgatást követően veheti alkalmazásba az egyetem rektora.

A szenátusi ülés viszont nem volt jogszerű, úgyhogy megismételték múlt hét csütörtökön, s meghívták rá a megbízott kancellárt is. A meghívást Papp Csilla elfogadta és vele ment egy főosztályvezető meg egy miniszteri biztos is a tárcától. Utóbbiak ott a helyszínen elő is adták, hogy ez az esemény nem minősül jogi értelemben vett szenátusi ülésnek.

A felsőoktatási törvény ráadásul egyértelműen kimondja, hogy a megbízott kancellárt a rektornak kötelessége állományba venni, ennek megfelelően a szenátus nem jogosult a kancellári megbízatással kapcsolatban döntést hozni, a megbízatásával kapcsolatos szenátusi határozatok tehát önmagukban is törvényt és eljárásjogi szabályokat sértenek.

A humán tárca küldöttei ennek ellenére felvetették, hogy informálisan vitassák meg, mi a gond, hátha találnak közös nevezőt, ezt viszont az egyetem megjelent polgárai egyhangúlag elutasították. A válasz.hu szerint, ha az ügy nem békekötéssel zárul, az egyetem dolgozói már januári fizetésüket sem kapják majd meg.

Tegnap az ügyben újabb szenátusi ülést tartottak, ám lapzártánkig nem sikerült információt szerezni a tanácskozás eredményéről. Minden estre az megállapítható, hogy az éppen százötvenedik születésnapját ünneplő intézmény nehéz napokat él át. Kérdés, hogy végül „békekötéssel” vagy további háborúskodással végződik az új kancellár belépése a színművészeti sok legendás időszakot és konfliktust is megért falai közé. Az is kérdés, hogy a napi politika terepévé válik-e a patinás oktatási intézmény.

Nagy hatalmat kaptak
Két fordulóban, összesen 29 felsőoktatási intézmény élére nevezett ki a kormányfő kancellárokat tavaly. A kinevezettek megbízatása is három évre szól, megjelenésükkel a kormány szétválasztja az egyetemek szakmai és gazdasági irányítását. A rektorok maradnak az egyetemek szakmai-oktatási vezetői, míg a kancellárok az állami fenntartó gazdasági érdekeit képviselik, minden olyan kérdésben ők döntenek, amelyek az intézmények költségvetését érintik.
A kancellárok továbbá munkáltatói jogokat is gyakorolnak a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett. Az oktatók munkáltatói joga ugyan a rektornál marad, ám mivel az összes szakmai döntésnek költségvetési vonzata is van, így a kancellárok nélkül a rektorok alig mozdulhatnak majd.Már csak ezért is érdekes, kiket választott a kormányfő. Orbán „nem okozott csalódást”, szinte kizárólag a Fideszhez, vagy a kabinethez közel álló, ám a rájuk bízott intézményhez fűződő szakmai tapasztalattal aligha rendelkező személyek kaptak megbízást.
Sőt, még el sem indult a pályáztatás, a miniszterelnök már tudta, kiket fog kinevezni, ezt maga Orbán árulta el júliusban egy rádióinterjúban. Így lehetett például az egykori fideszes képviselő Kupper András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja, akinek mindössze annyi köze lehet az intézményhez, hogy önmagát hobbizongoristaként jellemezte egy életrajzban.
A lengyel filológus Nagy Zsombor pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kancellárja lett, kérdés, e posztot, az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának egyházi és NKÖM referenseként érdemelte-e ki, vagy a református lelkészekről és a református egyház, illetve az elnyomatás koráról írott publikációival.