Győz az alkotói tehetség

Publikálás dátuma
2015.01.14. 06:45
Mundruczó Kornél a cannes-i fesztiválon a díjnyertes Fehér Isten két főszereplőjével, Psotta Zsófi ával és Hagen kutyával FORRÁS
A mögöttünk hagyott évben a magyar filmesek mintha kezdenének kimászni abból a mély gödörből, amelybe az Orbán-rezsim a hatalom átvételének első pillanatában az egész filmszakmát belökte 2010-ben. Az utóbbi egy-másfél évben már készültek filmek, s a nemzetközi fórumokon egyre nagyobb visszhangot vert az életre kapott magyar film teljesítménye.

A magyar játékfilmnek a tavalyi év két kirobbanóan nagy sikert hozott a nemzetközi fesztiválvilágban, noha sajnos sem az Európa Filmdíj, sem a Lux-díj jelöltjei közé nem került magyar film. A nagy dobás: Cannes-ban Mundruczó Kornél, Karlovy Varyban Pálfi György filmje végzett nagyszerű eredménnyel. Büszkék lehetünk az alkotóik tehetségére a Fehér Isten illetve a Szabadesés sikereit figyelve azóta is. És ott van mellettük egy ifjú pályakezdő, a Symphony No. 42 című animációs rövidfilm rendezője, Bucsi Réka, aki végignyerte az összes fesztivált, ahol bemutatkozott.

Életműdíjak 2014
Cakó Ferenc  Valencia
Horváth Mária   Pozsony
Szabó István   Bécs
Szabó István   Trencianske Teplice (Trencsény Teplice)
Tarr Béla   Busan

2010-ben egy lendületében lévő ipart vágott haza a filmfinanszírozás leállítása. A magyar film azóta is nehezen tér magához. Az alapjaiban megváltoztatott támogatási rendszerben hosszú szünetet követően indult újra lassan a hazai filmgyártás, de amint lélegzethez jutott, azonnal hallatta is hangját a nemzetközi fórumokon: mindjárt elsőre a félig-meddig már új szisztémában készült A nagy füzettel Szász János megnyerte Karlovy Vary fődíját, a Kristály Glóbuszt.

Tavaly már volt mivel nyerni: Mundruczó Kornél hosszú idő után végre ismét hozott haza díjat Cannes-ból, méghozzá az Un certain regard versenyszekció fődíját, valamit a Palm Dog elnevezésű legjobb kutyaszereplő díját. A sokkolóan különleges Fehér Isten című film tavaly összesen 18 fesztiválon járt, Antalyában közönségdíjat nyert, Sevillában Eurimages-díjat kapott, Strasbourgban az Európai Fantasztikus Filmek Fesztiváljának fődíjával, az Arany Polippal értékelte a zsűri.

És a január 22-én kezdődő, nagyhírű független filmes Sundance Filmfesztiválra a magyar játékfilmek közül elsőként a Fehér Isten kapott meghívást. És már biztos a Palm Springs-i fesztiválbemutatkozása is. Mundruczó magyar-német-svéd koprodukcióban készült filmje abban is kiugrik a sorból, hogy külföldi mozi forgalmazásba is bekerült: a szlovák, belga, holland, francia mozik után az új évben a brit, az amerikai és a német filmszínházakban is látható.

Az idei Sundance Filmfesztivál másik magyar meghívottja a múlt év nagy nemzetközi filmsikere, Bucsi Réka: Symphony No. 42 című tízperces digitális rajzanimációja. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animációs tanszékén végzett alkotó diplomafilmje tavaly ilyen idő tájt indult neki a világjárásnak a Berlinalén, majd ezután bejárta szinte az egész világot.

A 47 jelenetből felépített, szürreális kisfilm az ember és természet viszonyát egészen különleges látószögből jeleníti meg, rendkívüli fantáziával, játékossággal és drámai asszociációkkal. A film egész évben fesztiválról-fesztiválra gyűjtötte az elismeréseket. Hongkongtól Chicagóig, Melbourne-től Annecy-ig, San Paolótól Valladolidig összesen 27 nemzetközi versenyen vett rész és 18 díjat hozott haza, köztük a legjobb film és a közönség díjait.

Ehhez járul még öt magyarországi animációs fesztiválon nyert díj is. Bucsi Réka filmjének sikermenete nem állt meg az Oscar-díj előszobájáig. Most január közepén dől el, vajon bekerül-e az Oscar-jelöltek ötös listájára, ugyanis az Amerikai Filmakadémia múlt év végén már beválasztotta abba a tízes szűkített listába, amelyből a végső verseny öt jelöltje kikerül. Egy diplomafilm, amely ott van a világ legjobb tízes kis animációja között – önmagában csúcs!

A nagyjátékfilmek tavalyi nemzetközi menetének másik kiemelkedő sikere a Fehér Isten mellett a Szabadesés díj-esője Karlovy Varyban. Pálfi György jó részt dél-koreai pénzen készült, hét történetet mesélő, szürreális beütésű játéka a zsűri különdíját, a rendezés díját és az Europa Cinemas Label elismerést söpörte be. Ott volt a londoni legjobb európai filmek fesztiválján, Luxembourgban, Wroczlavban, Leedsben, Cottbusban, összesen kilenc fesztiválon.

Az utóbbin Molnár Piroska lett a legjobb színésznő. És miközben itthon a Magyar Nemzeti Filmalap hosszas és érthetetlen huza-vona után mégis visszavonta Pálfi korábban ígéretekkel fogadott Toldi című filmjétől a támogatást, a rendező újabb elismerést mondhat magáénak a nemzetközi terepen. A hang című legújabb filmtervét ugyanis – amelyet Nagy V. Gergővel és Ruttkay Zsófiával együtt jegyez – elnyerte a Les Ares European Filmfesztiválon az Arte 6.000 euróval járó legjobb filmtervnek járó díját.

Korábban Torinóban díjazták a tervet, előtte pedig elnyerte az EU MEDIA platformja 50 ezer eurós támogatását. Az, hogy a Tolditól itthon a kormánybiztos kedve szerint elvették a megvalósulás lehetőségét, a múlt év nagy filmes csalódása, A hang viszont reményt kelt, hogy Pálfi mégis hamarost megint rendezhet. (A hírek szerint részben az Egyesült Államokban és angol nyelven forog majd a film.)

A hírek szerint Hajdu Szabolcs is Amerikában készül folytatni a filmezést, legutóbbi filmje, a Délibáb Torontóban indult nemzetközi fesztiválkörútra, Haifától Tallinnig öt fesztiválon szerepelt, s a Palm Springs Nemzetközi filmfesztiválon is bemutatkozik.

A játékfilmes külföldi sikerekből elsőfilmes rendezők is kivették a részüket. Császi Ádám Viharsarok című filmje 12 nemzetközi fesztiválra kapott meghívást a Berlinale bemutatója után, majd Tajpejben elnyerte a Zsűri különdíját. Zomborácz Virág Valladolidban kapta meg a Legjobb film elismerést az Utóélet című munkájáért, a tavalyi öt fesztiválszereplése mellé idén biztos a részvétele a Palm Springs-i és a Tromso Nemzetközi Filmfesztiválon.

Reisz Gábor itthon a mozikban sikeresen teljesítő diplomafilmje, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan a Karlovy Vary-i bemutatkozás után öt fesztivált megjárt Helsinkitől Cottbusig, Torinóban pedig valósággal aratott: elnyerte a Zsűri különdíját, a közönségdíjat, a Diákzsűri legjobb forgatókönyvírói díját és a Torino Sette olvasóinak közönségdíját is. Bodzsár Márk első rendezése, az Isteni műszak Szlovákiában egy fantasztikus fesztiválon legjobb film lett, Portugáliában pedig elnyerte a Manoel de Oliveira díjat.

Dokumentumfilmek sikereiről nem sok hír érkezik, elhanyagolt területnek számít a finanszírozásban. Mégis: független filmekként három alkotás is óriási nemzetközi sikerszériát futott be. A cigánygyilkosságok peréről készített Ítélet Magyarországon című film, Hajdú Eszter kiemelkedő teljesítménye Prágában, Minszkben és Wiesbadenben nyerte el a legjobb dokumentumfilm díját, Szarajevóban a zsűri különdíját és Triesztbe a CEI-díjat.

Groó Diana Regina című filmje az első rabbinőről világszerte 13 fesztivál meghívottja volt, Varsóból hazahozta a Phoenix különdíjat. A HBO támogatta Szerelempatak című filmjével Sós Ágnes hozott haza fontos díjakat Triesztből, Zágrábból és Varsóból.

Vácz Péter Nyuszi és Őz című munkája a 2013-ban indult nemzetközi sikersorozatát még tavaly is folytatta. Abszolút csúcstartóként eddig 63 országban vetítették, részt vett 300 fesztiválon és elnyert 120 díjat. Ez már komolyan a korábbi szép időket idézi.

Szerző

Demonstráció Berlinben a kirekesztés ellen

Joachim Gauck német államfő, Angela Merkel kancellár, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és más tárcavezetők, a politikai pártok és a különféle vallási szervezetek képviselői is részt vettek tegnap este Berlinben, a Brandenburgi-kapunál a terrorizmus és a megosztottság ellen tiltakozó tömegdemonstráción.

A résztvevők kinyilvánították szolidaritásukat a Charlie Hebdo magazin szerkesztőségében és a kóser boltban megölt áldozatokkal. Merkel kancellár előzőleg, a Német Társaság ünnepi rendezvényén hangsúlyozta: "A párizsi vérengzés arra figyelmeztet, hogy minden erővel küzdeni kell a kirekesztés és az erőszak ellen".

Előző este ismét rekordot döntött a német iszlámellenes mozgalom, a Pegida. Újabb drezdai „sétáján” ugyanis már 25 ezren vettek részt, a szervezők ráadásul 40 ezer tüntetőről tettek említést. Országszerte azonban így is jóval többen vonultak az utcára a Pegida ellen.

A szervezők megemlékeztek a támadások 17 áldozatáról, s arra kérték a tüntetőket, viseljenek fekete karszalagot a meggyilkoltak emlékére. Ez a felhívás óriási vihart kavart Németországban, azzal vádolták a szervezőket, hogy visszaélnek a franciaországi tragédiával.

A Pegida, azaz a „Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálása Ellen” nevű mozgalom október közepétől szervez sétákat a muzulmán bevándorlók ellen. A megmozdulásokon eleinte csak néhány százan vettek részt, de egyre többen és többen tüntettek, ami azt is jelzi, milyen kényes téma a bevándorlás kérdése. Korábban a politikai élet, illetve az egyházak képviselői is elhatárolódtak a Pegidától.

Ugyanakkor Németországban sokan érzik, milyen nagy veszélyei vannak annak, ha egy kétes hátterű szervezet populista módon él vissza ezekkel a témákkal. A Pegida tüntetéseivel egy időben országszerte rendszeresen ellendemonstrációkat tartanak, amelyeken hétfőn legalább százezren vettek részt.

Csak Lipcsében 30 ezren vonultak az utcára a Pegida helyi szervével, a Legidával szemben. Drezdában, a Pegida „főhadiszállásán” mintegy 7000-en vettek részt az ellendemonstráción. Berlinben 4000-en, Münchenben pedig 20 ezren tüntettek az iszlámellenes mozgalom ellen.

Szerző

Demonstráció Berlinben a kirekesztés ellen

Joachim Gauck német államfő, Angela Merkel kancellár, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és más tárcavezetők, a politikai pártok és a különféle vallási szervezetek képviselői is részt vettek tegnap este Berlinben, a Brandenburgi-kapunál a terrorizmus és a megosztottság ellen tiltakozó tömegdemonstráción.

A résztvevők kinyilvánították szolidaritásukat a Charlie Hebdo magazin szerkesztőségében és a kóser boltban megölt áldozatokkal. Merkel kancellár előzőleg, a Német Társaság ünnepi rendezvényén hangsúlyozta: "A párizsi vérengzés arra figyelmeztet, hogy minden erővel küzdeni kell a kirekesztés és az erőszak ellen".

Előző este ismét rekordot döntött a német iszlámellenes mozgalom, a Pegida. Újabb drezdai „sétáján” ugyanis már 25 ezren vettek részt, a szervezők ráadásul 40 ezer tüntetőről tettek említést. Országszerte azonban így is jóval többen vonultak az utcára a Pegida ellen.

A szervezők megemlékeztek a támadások 17 áldozatáról, s arra kérték a tüntetőket, viseljenek fekete karszalagot a meggyilkoltak emlékére. Ez a felhívás óriási vihart kavart Németországban, azzal vádolták a szervezőket, hogy visszaélnek a franciaországi tragédiával.

A Pegida, azaz a „Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálása Ellen” nevű mozgalom október közepétől szervez sétákat a muzulmán bevándorlók ellen. A megmozdulásokon eleinte csak néhány százan vettek részt, de egyre többen és többen tüntettek, ami azt is jelzi, milyen kényes téma a bevándorlás kérdése. Korábban a politikai élet, illetve az egyházak képviselői is elhatárolódtak a Pegidától.

Ugyanakkor Németországban sokan érzik, milyen nagy veszélyei vannak annak, ha egy kétes hátterű szervezet populista módon él vissza ezekkel a témákkal. A Pegida tüntetéseivel egy időben országszerte rendszeresen ellendemonstrációkat tartanak, amelyeken hétfőn legalább százezren vettek részt.

Csak Lipcsében 30 ezren vonultak az utcára a Pegida helyi szervével, a Legidával szemben. Drezdában, a Pegida „főhadiszállásán” mintegy 7000-en vettek részt az ellendemonstráción. Berlinben 4000-en, Münchenben pedig 20 ezren tüntettek az iszlámellenes mozgalom ellen.

Szerző