Látszólag olcsóbban élünk

Publikálás dátuma
2015.01.15. 06:23
A 320 forintos árfolyamnál nemsokára csak drágábban vásárolhatunk az európai közös devizából FOTÓ: NÉPSZAVA
Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, és az éves, átlagos pénzjavulás üteme is elérte a 0,2 százalékot. Ugyanakkor egy euróért több, mint 320 forintot kellett adni, az amerikai dollár is a 270 forint felett volt. A fogyasztói árindex legkésőbb 2015 harmadik negyedévében bizonyosan növekedő pályára áll, de hogy a nagy mértékben elgyengült forintnak mi lesz a közeljövője, ezt legfeljebb csak találgatják a szakemberek. A londoni elemzők kamatvágást vizionálnak.

Amikor tavaly novemberben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt jelentette, hogy - 12 hónapra visszatekintve - az árak 0,7 százalékkal csökkentek, még a szakértők is felkapták a fejüket. A rezsicsökkentések hatása és a világszerte tapasztalható kőolaj- és földgázár zuhanások nyomán ez aligha okozott meglepetést. Azonban az az adat - amiről tegnap tudósított a KSH -, hogy decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, már óriási meglepetést keltett. Ahhoz nem fért kétség, hogy a fogyasztói árak ismét csökkennek de a mértéket illetően csak 0,5 százalékra számítottak az elemzők.

A hatósági árakat (háztartási energia- és üzemanyagköltségek) kiszűrő, úgynevezett maginfláció, árindex is csökkent a megelőző hónaphoz képest, de éves viszonylatban mégis 0,8 százalékos növekedést mutatott, amiből arra lehet következtetni, hogy a gazdaság szereplői, ha kis mértékben is, de egyes területeken képesek voltak árat emelni. Nem tartoztak ebbe a körbe - a háztartási energián és az üzemanyagok mellett - a ruházkodási, valamint a tartós fogyasztási cikkek, amelyeknek az ára csökkent, viszont a szolgáltatások és a szeszes italok, valamint a dohányáruk drágultak. Összességében 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Jogosan merül fel a kérdés, a töretlenül bővülő belső fogyasztás, vagyis a növekvő kereslet, miért nem hajtja fel az árakat, holott a közgazdasági alaptörvényei ezt diktálnák. Németh Dávid lapunk érdeklődésére ezt a furcsa ellentmondást azzal indokolta, hogy egyrészt a fogyasztási cikkek mintegy 40 százaléka importeredetű, és a származási országokban ugyancsak jelentős árcsökkenés tapasztalható. A K&H Bank vezető elemzője emellett azt sem zárja ki, hogy a nálunk forgalomba hozott termékeknél akkora árrést alkalmaznak a kereskedők, amelybe még az árcsökkentés is belefér. Ugyanakkor a szakember megjegyezte: a tényleges árrés mértéke valójában nem ismert. Azonban, ahogyan a fogyasztói árindex esésére váltott hirtelen a gazdaság, ugyanúgy nem zárható ki egy ezzel ellentétes irányú fordulat sem. Németh Dávid éppen ezért arra számít - lényegében stagnáló üzemanyagárak és a lakosságot már nem érintő, jövendő rezsicsökkentések miatt -, hogy 2015 végére 2,5 százalékos lesz a pénzromlás üteme. A fordulat szeptember környékén következhet be, az akkorra várt 0,5-1,0 százalékos inflációval.

A mindmáig szokatlan pénzjavulás mellett a forint vesszőfutásával is meg kell küzdenünk. Az eurót tegnap már 320 forintnál is drágábban adták. Ez már nincs messze attól a két esztendővel ezelőtti 324 forintos rekordszinttől, amit Németh Dávid szerint ismét elérhet a hazai fizetőeszköz. A szakember azonban azt nem meri megjósolni, hogy mi történhet ennél magasabb szinteken, ugyanis a forint számára ez még járatlan terep lehet. Ugyanakkor londoni elemzők a forint jelenlegi, 2,1 százalékos alapkamatának csökkentését tartanák indokoltnak, az alacsony inflációra tekintettel. Németh Dávid ezzel nem ért egyet, ő a kamattartásra szavazna, tekintettel a már említett év végére várt inflációs értékre. Emellett egy 0,1-0,2 százalékpontos kamatcsökkentésnek érdemleges hatása amúgy sem lenne.

Szerző

Nem mindenki főzhet otthon pálinkát

Ma még bevallhatja, aki eddig elfelejtette volna, hogy mint magán-pálinkafőzője van. Ezt az ősszel elfogadott jövedékiadó-törvény módosítása írja elő, amely az idén januártól egyébként is alaposan felforgatta a pálinka-szabadságharc addigi haszonélvezőinek életét.

Az uniós dörgedelmek miatt megváltoztatott szabályok szűkebb korlátok közé szorítják házi pálinkafőzést és megszüntették annak adómentességét is. A magánfőzők továbbra is évente 50 liter 86 térfogatszázalékos (vagy 86 liter 50 térfogatszázalékos) párlatot állíthatnak elő, és legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállításhoz kialakított desztillálóberendezésen - írja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében. Ám januártól már nem lehet akárki magánfőző, azon túl, hogy nagykorú az illető, saját gyümölcsössel, gyümölccsel és pálinkafőzővel is rendelkeznie kell.

A magánfőzésben előállított párlat adója évi 1000 forint lett, ami elhanyagolható mértékű, viszont a bérfőzéskor már minden esetben fizetni kell. Eddig 50 liter "ingyen" volt, januártól viszont 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 835 forint lett a főzető terhe, ha 50 liternél több fő, akkor az azt meghaladó részre ennek a dupláját kell fizetni. A magánfőzők leginkább saját maguknak főzhetnek pálinkát, ugyanis azt kizárólag ők, családtagjaik vagy vendégeik fogyaszthatják, értékesíteni pedig csak alkoholtermék-adóraktárnak szabad.

A pálinkával kapcsolatos bevallásokat, az adófizetést január közepéig kell teljesíteniük a magánfőzőknek. 15 napon belül be pedig kell jelenteniük azt is, ha pálinkafőző-berendezést vettek. Idén viszont tulajdonképpen minden magánfőzőnek, akinek korábban már megvolt a legfeljebb 100 literes desztillálója, ezt a tényt január 15-én legkésőbb be kell vallania a helyi önkormányzatnak.

Szerző

Nem mindenki főzhet otthon pálinkát

Ma még bevallhatja, aki eddig elfelejtette volna, hogy mint magán-pálinkafőzője van. Ezt az ősszel elfogadott jövedékiadó-törvény módosítása írja elő, amely az idén januártól egyébként is alaposan felforgatta a pálinka-szabadságharc addigi haszonélvezőinek életét.

Az uniós dörgedelmek miatt megváltoztatott szabályok szűkebb korlátok közé szorítják házi pálinkafőzést és megszüntették annak adómentességét is. A magánfőzők továbbra is évente 50 liter 86 térfogatszázalékos (vagy 86 liter 50 térfogatszázalékos) párlatot állíthatnak elő, és legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállításhoz kialakított desztillálóberendezésen - írja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében. Ám januártól már nem lehet akárki magánfőző, azon túl, hogy nagykorú az illető, saját gyümölcsössel, gyümölccsel és pálinkafőzővel is rendelkeznie kell.

A magánfőzésben előállított párlat adója évi 1000 forint lett, ami elhanyagolható mértékű, viszont a bérfőzéskor már minden esetben fizetni kell. Eddig 50 liter "ingyen" volt, januártól viszont 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 835 forint lett a főzető terhe, ha 50 liternél több fő, akkor az azt meghaladó részre ennek a dupláját kell fizetni. A magánfőzők leginkább saját maguknak főzhetnek pálinkát, ugyanis azt kizárólag ők, családtagjaik vagy vendégeik fogyaszthatják, értékesíteni pedig csak alkoholtermék-adóraktárnak szabad.

A pálinkával kapcsolatos bevallásokat, az adófizetést január közepéig kell teljesíteniük a magánfőzőknek. 15 napon belül be pedig kell jelenteniük azt is, ha pálinkafőző-berendezést vettek. Idén viszont tulajdonképpen minden magánfőzőnek, akinek korábban már megvolt a legfeljebb 100 literes desztillálója, ezt a tényt január 15-én legkésőbb be kell vallania a helyi önkormányzatnak.

Szerző