Nőtt Hollande népszerűsége

Különösebben még mindig nem dicsekedhet vele, ám a párizsi terrormerényletek nyomában érezhetően nőtt Francois Hollande államfő népszerűsége. Míg a Charlie Hebdo szatírikus lap megrohamozása előtt a francia elnök közkedveltsége alig 15 százalékkal rekordmélységben járt, a véres akciók után ez a mutató 20 százalékra nőtt.

Még ennél is vigasztalóbb lehet a politikus számára a Harris iroda friss felmérése, amely azt mutatja: a megkérdezettek 83 százaléka vélte úgy, hogy az államfő jól kezelte a helyzetet, 57 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy a párizsi kormányzat hathatós lépéseket tud tenni az iszlám terrorizmus ellen.

Hollande az elmúlt hónapokban nem sok hasonló, biztató fejleményt tudott felmutatni, bizonyítványa különösen a belpolitikai események, főleg a gazdasági helyzet és a munkanélküliség alakulása terén bizonyult gyengének. Valamivel nagyobb elfogadottság kísérte külpolitikai lépéseit, például a mali katonai beavatkozást.

Megfigyelők ezzel együtt úgy vélik, hogy a népszerűség-emelkedés átmeneti lehet, s hosszabb távon Hollande számára mind nagyobb kihívást jelent a Nemzeti Front, s annak vezetője, Marine Le Pen.

Szerző

Vitázni akarnak a brit Zöldek

Megugrott a brit Zöld Párt taglétszáma, több mint kétezren csatlakoztak egyik napról a másikra a tömörüléshez, s így az ötödik legnagyobb párttá vált, megelőzve az euroszkeptikus UKIP-et. 

A váratlan létszámnövekedés oka: sokakat felháborított, a Zöldek nem kaptak meghívást a május 7-i brit választás előtti tévévitákra, mondván, csak a „nagy” pártok vezetői vehetnek részt. David Cameron brit kormányfő maga is úgy nyilatkozott, nem vesz részt a vitában, ha csak négyes körben - a Konzervatív Párt, a Munkáspárt, a Liberális Demokrata Párt és az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja részvételével – rendezik meg azokat. Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezére szerint Cameron pánikba esett, a liberális demokraták és az UKIP szerint egyszerűen nem akar részt venni a tévévitákban.

A Zöldek taglétszáma már meghaladja a 44 ezret. Az UKIP-nak 42 ezer tagja van, támogatottságuk tavaly nőtt meg, az EP-voksolás és az időközi választások sikerei nyomán. A liberális demokraták az utolsó ismert adat szerint szintén 44 ezer tagot számlálnak. A tavalyi függetlenségi népszavazást követően a korábban 25 ezres Skót Nemzeti Párt taglétszáma is gyarapodott, már 93 ezren léptek be. A Zöldek számára egyáltalán nem mindegy, hogy a „nagy” pártok közé sorolják-e őket, mivel ez azzal jár, hogy legalább két választási hirdetésre jogosultak minden tévé- és rádiócsatornán.

Szerző

Fizetett betegszabadságot vezetne be Obama

Barack Obama amerikai elnök felhívta a kongresszust és a szövetségi államokat, hogy növeljék a dolgozóknak járó fizetett betegszabadságot.

Obama a szövetségi ügynökségeket utasította, hogy hat hét fizetett szabadságot adjanak szülés után a kismamáknak, illetve azoknak, akik beteg hozzátartozójukat ápolják. Az elnök 2 milliárd dollárt kért a kongresszustól, hogy segítség a szövetségi államokat a fizetett betegszabadság bevezetésében.

Az Egyesült Államokban nem szabályozza központi rendelkezés a fizetett betegszabadságot, a betegszabadságra vonatkozó törvény (Family and Medical Leave Act) 12 hét nem fizetett betegszabadságot engedélyez. Ez azokra vonatkozik, akik a betegségüket megelőzően legalább 12 hónapig dolgoztak, s legalább 1250 órát teljesítettek.

Szerző
Témák
Obama