Terroristának bélyegzik a bevándorlókat

Publikálás dátuma
2015.01.17. 06:04
Párizsban vasárnap nem arról volt szó, amit a magyar politikusok azóta hangoztatnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Le akarja nyomni a Jobbikot a kormányoldal, ezért a Fidesz törvénymódosításokat tervez, s 2015 tavaszi politikai évadát annak szenteli, hogy mind a belpolitikai, mind pedig az uniós retorikájában a bevándorlás ellen lépjen fel. Orbán Viktor párizsi nyilatkozata után loholva a Fidesz és KDNP vezető politikusai is idegenellenes kijelentéseket tesznek, egy, a Népszava meghívása nélkül zajlott háttérbeszélgetésen pedig fény derült a kommunikációs offenzíva okaira is.

Politikai hatásvadászattól mentes konzultációra van szükség bevándorlásügyben - nyilatkozta a külügyminiszter a közrádiónak. Szijjártó Péter szerint a bevándorlás kérdésére közös európai választ kell találni, ehhez pedig higgadt, nyugodt, érzelmektől és "politikai hatásvadászattól" mentes konzultációra van szükség, és bár "a párizsi barbár terrortámadás sebei még talán túl frissek", az uniónak idővel foglalkoznia kell ezzel a témával.

Csakhogy a külügyminiszterrel szemben valamennyi kormánypárti nyilatkozó igencsak hatásvadász, sőt, kifejezetten szélsőséges kijelentéseket tett az elmúlt napokban, miután pedig a témát a Fidesz sajtótájékoztatókkal tartja napirenden, nagyon úgy tűnik: a bevándorlás 2015 rezsicsökkentése.

Miközben ugyanis az európai állam- és kormányfők a párizsi terrorcselekmények után igyekeznek megelőzni a muszlim- és bevándorlóellenességet, a magyar miniszterelnök a migránsok ellen hangolta a közvéleményt. Sőt, Orbán Viktor ennél jóval tovább is ment, a kormányfő kijelentései az iszlámellenes mozgalmakhoz és a szélsőjobboldali szavazókból merítő euroszkeptikusokhoz mérve is a keményebb vonalat képviselik. Megírtuk: Orbán a párizsi szolidaritási menet résztvevőjeként kikelt a bevándorlók és a "gazdasági bevándorlás" ellen, méghozzá a magyarok egységes álláspontjaként közvetítve radikális eszméit. A kormányfő szerint a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani. Úgy fogalmazott: abban reménykedik, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy "egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában". Azt is mondta, a gazdasági okból hazájukat otthagyók számára Magyarország nem tud semmiféle menedéket nyújtani. Azt ugyan elismerte, hogy Magyarországon az európai állapotokhoz képest csekély számban élnek "tőlünk különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek", de ők megtalálták a számításukat és általában beilleszkedtek. "A most velünk együtt élő kisebbségekkel nincsen probléma és a számuk sem növekszik úgy, hogy az fejfájást okozzon" - jelentette ki, hozzátéve: "ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország". Orbán közölte: "nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani".

Szokás szerint őt követve több kormánypárti politikus is idegenellenes kijelentéseket tett. A magyar kormány álláspontja az, hogy munkaerőpótlás céljából lehetőleg ne legyen bevándorlás Európába - mondta például az ATV-ben Balog Zoltán szintén a franciaországi - francia állampolgárok által elkövetett - terrortámadások kapcsán már a hét elején. Az emberi erőforrások minisztere szerint Kelet- és Közép-Európában van akkora munkaerő-tartalék, ami tudná pótolni a nyugat-európai munkaerőhiányt, és "sokkal kisebb konfliktus-potenciált jelent, ha azonos kultúrkörből érkeznek" munkavállalók Nyugat-Európába. "Magyarországon nem indokolt a gazdasági menekültek beáramlása, az, hogy Magyarország magyar akar maradni, teljesen normális felfogás" - jelentette ki Rogán Antal is a köztévében. A Fidesz frakcióvezetője szerint látható, hogy a nyugat-európai országokban, például az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban "miként borítja fel a keresztény országok belső rendjét a muzulmán közösségek jelenléte". Ezért szerinte "Magyarországnak sem érdeke az olyan gazdasági menekültek befogadása, akik olyan tradíciókat hoznak magukkal, amelyek idegenek a magyar hagyományoktól".

Az utóbbi napokban a kormánypárti retorika, nyilván valamiféle stratégiát követve tovább radikalizálódott. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt, a KDNP frakcióvezetője már-már a terroristák oldalára állt, amikor szinte megértően beszélt azokról, akik 12 ártatlan embert lemészároltak a Charlie Hebdo francia szatirikus lap szerkesztőségében: "sem a sajtó-, sem a szólásszabadság nem terjedhet ki a vallásgyalázásra. Ez az egyik tanulsága a múlt heti tragikus párizsi eseményeknek". Mindezt a Fidesz nemhogy nem kérte ki magának, hanem frakciószóvivőjük még fokozta is a szélsőséges indulatokat azzal: "van összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Akik megérkeznek Európába, kiszakadnak a saját kulturális közösségükből, és láthatjuk, hogy Nyugat-Európában ennek milyen következményei vannak. Egy sajátos szubkultúrát tudnak kialakítani, ami deviáns szubkultúrává, a bűnözés melegágyává is válhat" - jelentette ki Tuzson Bence a minap. A Fidesz-szóvivő tegnap erre még ráerősített azzal: "a megélhetési bevándorlás mindenképpen negatív, nem támogatandó jelenség." Tuzson úgy fogalmazott: "Magyarországot olyannak kell megőrizni, amilyen. Nem szeretnénk, ha a bevándorlás miatt ez az ország megváltozna". A szóvivő a szabályok megváltoztatását szorgalmazta.

Aztán egy háttérbeszélgetésen, amelyre lapunkat nem hívták meg, fény derült a kommunikációs offenzíva okaira. A több hírportál által közölt részletekből nemcsak arra lehet következtetni, hogy vélhetően Rogán Antal maga tájékoztatott arról, milyen módon igyekeznek majd törvényalkotási szinten is "beleállni" az idegenellenességbe, hanem hogy minderre kizárólag a Fidesz és a Jobbik közötti, a szélsőséges szavazókért folytatott versengés érdekében lehet szükség. A hírportálok egységesen számoltak be arról, hogy "egy vezető fideszes politikus" szerint legalább három területen kiemelt téma lesz a bevándorlás és a terrorizmus kérdése az idei politikai évadban.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Belváros: önmagát cáfolja Rogán

Publikálás dátuma
2015.01.17. 06:02
Rogán Antal, az V. kerület volt polgármestere a belvárosi közmeghallgatáson. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
„Több mint négyezer ingatlant kezel szerintem az önkormányzat, ha én ezek mindegyikében képben lennék, akkor minden valószínűség szerint egész éjszaka is csak ezzel foglalkoznék” – ezt még tavaly decemberben nyilatkozta az RTL Klubnak a belvárosi ingatlaneladásokról Rogán Antal. Az V. kerület volt polgármestere akkor még így próbálta magyarázni, minden vitatott értékesítésre nem emlékezhet, holott addigra már tudható volt, nyolc éves polgármestersége alatt legalább kétezer ingatlant adott el Belváros önkormányzata.

Rogán még az RTL-es nyilatkozata előtt is következetesen hárított az ügyekben, amikor novemberben a Blikk kérdezte áron alul eladott épületekről, azt mondta, már nem polgármester, így a polgármesteri hivatal információi már nem állnak rendelkezésére.

Most szerda este - nem egészen másfél hónappal később – a Fidesz frakcióvezetője néhány kiválasztott újságíró előtt egy háttérbeszélgetésen már azt állította: „minden egyes ingatlan értékesítésének megvan a logikus magyarázata”, és egyetlen esetben sem történt szabálytalanság. Az egy órás találkozóra – melyről elsőként a hvg.hu számolt be – olyan újságírókat hívott meg, akik aktívan foglalkoznak a belvárosi eladásokkal, és fő üzenete is az volt, hogy az egykori kerületvezető jelezze: immár beleáll ezek vitájába.

Rogán szerint vezetése alatt az önkormányzat minden esetben „gondos gazdaként” járt el, és részben az értékesítéseknek köszönhetően szerinte még nőtt is a Belváros vagyona. A fideszes politikus lényegében elődeit hibáztatta a „megörökölt kerület által kaotikus vagyongazdálkodásért”, és kifejezetten arra törekedett, hogy abban rendet tegyen.

Juhász Péter, az Együtt politikus december végén tett feljelentést bűnszervezetben elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás gyanújával; feljelentésében – melyhez egyelőre a BRFK korrupciós főosztálya gyűjt további adatokat, hogy eldöntse, lehet-e érdemben nyomozni - részletezte a kerület elmúlt években folytatott gyakorlatát, amelyben az önkormányzat az ingatlanokat egy-két hónapig bérlő személyeknek adta el, gyakran áron alul, és olyan értékbecslések alapján, amelyek eleve az önkormányzat által megadott övezeti átlagárakból indultak ki.

Ám Rogán szerint azzal, hogy a korábbi bérlőket tulajdonossá tették, inkább érdekeltté tették, hogy beruházzanak az ingatlanokba. A felújításokkal állítása szerint a kerület jól járt, mert pénzhez jutott, beindultak a kerületben a vállalkozások, üzletek, vendéglátói helyiségek; igaz, az ellenzék szerint a kerület fejlesztéseinek jelentős hányada uniós pénzből készülhetett. Az egyetlen tudósításból sem derült ki, hogy Rogán említette volna, a kerület vagyona az eladások után pontosan mennyivel nőhetett. „Honnan tudtuk volna, hogy a bérlőnek jelentkező személy később vevő akar lenni?" – vetette fel Rogán, hozzátéve: nem politikai vagy ismertségei alapon választottak vevőket, de miután az önkormányzat úgy döntött, értékesít egy ingatlant, ezektől a bérlőktől sem vonhatták meg a kedvezményt. Csakhogy Juhász az általa vizsgált több tucatnyi eset szinte mindegyikében olyan vevőket talált, akik néhány hónapig voltak bérlők. Egyébként Rogán szerint csak azért, mert valaki politikus, a 30 százalékos kedvezményt tőle sem lehet „megtagadni”; ahogyan Szentgyörgyvölgyi Pétertől, a kerület jelenlegi fideszes polgármesterétől sem, aki a Szerb utca 9.-ben 19 millióért juthatott hozzá egy 110 négyzetméteres lakáshoz.

Az önkormányzat egyszer hibázott – ismerte el Rogán. Amikor a korábban Portik Tamás élettársaként emlegetett Pápai Marianne cége szerzett meg egy ingatlant, amelyet aztán később jóval drágábban eladott. Ezt Rogán az azóta hivatali visszaéléssel meggyanúsított exjegyzőre, Rónaszéki Lászlóra hárította, mondván: nem közölte vele, hogy továbbértékesítették az ingatlant. Ha megtette volna, az önkormányzat megtámadta volna az adásvételi szerződést.

Bár hivatalosan az ügyészség nem közölte, pontosan milyen ügyben gyanúsítják Rónaszékit és az ügyben felbujtóként egy vállalkozót, Rogán elmondta: nem ingatlanügyben, hanem „engedélyezési eljárással” kapcsolatban vonná felelősségre a vádhatóság. Bár Rogán korábban azt mondta, ő kezdeményezte a jegyző menesztését, a képviselő-testület 2013. szeptemberi ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy közös megegyezéssel távozott. Rogán erre azt mondta, nem akart bíróságra járni és pereskedni – szerinte nem lett volna egyszerű bizonyítani bármiféle törvényszegést –, de így ki kellett fizetni Rónaszékinek a 10 éves munkaviszonya utáni végkielégítést.

Heim Péter és a Belváros

2010-ben az V. kerületi vagyonkezelőre kiírt pályázaton elindult egyik cégben Heim Péter Századvég-vezér vezető tisztségviselő volt, a másikban egy évvel később felügyelőbizottsági tag lett. A két cég a Xanga Holding Kft. és a végül nyertes Praefinium-SIVAC-FIS CEE Opportunity Found I. - írja a hvg.hu. A Luxemburgban bejegyzett Praefinium 2,68 milliárdért vette meg a pályázat után Rogán Antal polgármestersége idején 2010-ben a Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztési és Vagyonkezelő Zrt.-t. A cég ügyeit Heim bevallása szerint az utóbbi két évben Serfőző Péter intézte, aki Giró-Szász András jelenlegi államtitkár, volt kormányszóvivő és Heimmel együtt a Századvég Gazdaságkutató alapítójának a sógora.

Szerző

Lóerővel hajt az M4

Publikálás dátuma
2015.01.17. 06:01
Az akarat megvan, az eredmény kétséges FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Rohamtempóban próbálja tartani a határidőket új tévécsatornái beindításánál az állami média. Ám miközben gőzerővel a nemzeti hírtévé szűk két hónap múlva esedékes startjára koncentrálnak, kiderült: a júliusban induló M4 Sporton túl kevés lesz a műsor, ezért a programhiányt lóversenyek közvetítésével pótolják. Úgy tudjuk, a kormány erre kampánnyal is készül, a sportfogadást népszerűsítendő.

Valamennyi galopp- és ügetőversenyt közvetíteni fogja majd a júliusban induló új állami tévécsatorna, az M4 Sport – értesült lapunk. Az MTVA információink szerint kényszerűségből hozta ezt a döntést, ugyanis az M4-re tervezett programok alapján belátták, a 16 kiemelt magyar sportág életének követése, miként arról terveik szóltak, messze nem tölti ki majd a napi adásidőt, és hogy ne is váljon túl egysíkúvá a műsorkínálat, a lóversenyek közvetítésével igyekeznek majd pótolni a hiányosságokat. Úgy tudjuk, az MTVA nemrég szerződést is kötött a Kincsem Parkkal a közvetítésekről. A kiemelt futamokat ugyan máig a Sport1 sugározza, ám a közmédia – mely most már Orbán Viktor által is elismerten a kormány és a Fidesz „hivatalos” partnere üzeneteik közvetítésében – abban is segíti a kormányt, hogy népszerűsítse a fogadásokat: a kormány a „profilbővítés” mellé országos kampányt is tervez, amelytől – mint forrásunk fogalmazott – „a fogadó kedv fellendülését várja”.

Az M4 bevallottan nem kíván „a jelenleg működő” kereskedelmi sportcsatornák versenytársa lenni, kifejezetten magyar sportot adna, a fontos nemzetközi események – így az olimpia, a világ- és Európa-bajnokságok – mellett.

Eközben láthatóan teljes a fejetlenség a közmédiában, ugyanis rohamtempóban próbálják tartani a határidőket. A nemzeti hírtévé elindulásáig alig két hónap maradt, az Index információi szerint mégis most vesznek fel új, elsősorban kezdő, tapasztalatlan újságírókat, gyakornokokat. Jelenleg a portál szerint „30-40 fiatal betanítása folyik” a közmédiánál – „még a hírek megírására is most tanítják őket” -, ami azért is meglepő, mert az MTVA épp a napokban jelentett be újabb jelentős leépítést, és 177, szakmailag nyilván megbízhatóbb embert már biztosan elküldenek. A kormány gyakorlatilag kőbe véste az átszabott profilú M1 március 15-i indulását, és hozzá a szükséges informatikai és műszaki hátteret az MTVA gyorsított közbeszerzésekkel szerzi meg. Az egyik ilyen jelentős tender február 28-ára tűzte ki a technikai eszközök szállításának határidejét, és ha ez nem teljesül, aligha indulhat el a nemzeti ünnepen az új tévé. Ennek ellenére látható, hogy a még 24 órás hírszolgálatra berendezkedő stáb sem állt fel, miközben nagy a kockázat, hogy a jelenleg öt százalékos közönségarányt elérő M1 tud-e új nézőket hozni, vagy tartani ezt.

A zűrzavar nem kis fejfájást okozhat az MTVA-nál, különösen, hogy Orbán Viktor múlt pénteken az eddig kormánybarátnak tekintett médiumok vezetőinek bejelentette: ezentúl az ő segítségükre nem számít, a jövőben kizárólag a közmédiára kíván támaszkodni. A Simicska Lajossal folytatott „háborúban” így a kormányfő inkább előre menekül, egyértelművé téve, hogy nincs szüksége kritikára.

Arról ellentmondó információk vannak, melyik médium „hogyan járt”; Orbán azt mondta, jelentős állami hirdetésekkel az érintett lapok, tévék és rádiók nem számolhatnak, szerinte „van annyi profitjuk”, hogy állami hátszél nélkül is megéljenek. Ez ugyanakkor nyílt zsarolásnak is vehető, hiszen a nyáron már a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, valamint a Hír Tv is létszámleépítésekre kényszerült, miután befagyasztották az állami hirdetéseket, és Orbán most utalt arra, hogy a piacon már viselkedhetnek kritikus médiumokként.