"Nagy falat" épít Szaúd-Arábia az Iszlám Állam ellen

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet jelentette fenyegetés miatt Szaúd-Arábia 965 kilométer hosszú biztonsági kerítést épít az ország északi, Irakkal közös határa mentén - írta pénteken a Business Insider című amerikai internetes portál.

Az építkezés tavaly szeptemberben kezdődött, a két ország határa mentén öt rétegű, megfigyelőtornyokkal, infravörös kamerákkal és radarokkal felszerelt biztonsági kerítést fognak felhúzni.

A létesítményen belül hét parancsnoki központot hoznak létre, amelyek segítségével már 35 kilométeres távolságból észlelni tudják majd a határt megközelítő repülőgépeket és szárazföldi járműveket. A gyalogosokat 18 kilométerről észlelni fogják, és a kerítés mentén föld alatti mozgásérzékelőket telepítenek. A "nagy fal" irányító központjait üvegszálas kábellel kötik össze a belügyminisztériummal, és a kerítés hatékonyságát 240 gyorsreagálású jármű fogja segíteni.

A múlt héten az ISIS egy különítménye rajtaütést hajtott végre egy szaúdi határposzt ellen, három katonát megöltek. Az ISIS, amely a Szaúd-Arábiától északra fekvő iraki területeket ellenőrzése alatt tartja, fontos céljának tekinti, hogy idővel elfoglalja a két szent - mekkai és medinai - mecsetnek is otthont adó Szaúd-Arábiát.
Korábbi hírek szerint ez lesz az első szakasza annak a 9000 kilométer hosszú csúcstechnológiás biztonsági kerítésnek, amely a tervek szerint teljesen körül fogja venni Szaúd-Arábiát.

A szaúdi hatóságok a jemeni határ bizonyos szakaszain is kerítést építettek. A The Telegraph című londoni lap értesülései szerint a szunnita királyság határainak védelmére mintegy 30 ezer katonát mozgósítottak, miután a Szíriában és Irakban előretörő Iszlám Állam vezetője novemberben közzétett üzenetében Szaúd-Arábia és a szaúdi síiták ellen sürgetett támadásokat.

Szaúd-Arábia 2006-ban döntött a biztonsági kerítés megépítéséről, majd annak felállításáról 2009 júliusában írt alá megegyezést az EADS európai légi- és hadiipari konszernnel. Eredetileg csak az iraki határszakasz mentén tervezték megépíteni a kerítést, később azonban annak kibővítése mellett döntöttek.

Szerző

Országos készültséget hirdetett a Szolidaritás

Országos készültséget hirdetett a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás péntek délután amiatt, hogy a lengyel parlament alsóháza, a szejm péntekre virradó éjjel megszavazta a kormány bányareform tervének végrehajtását lehetővé tevő törvénymódosítást.

A törvénymódosítás mellett a parlamenti többséget élvező kormánykoalíció tagjai szavaztak.
A sztrájkkészültséget Piotr Duda, a Szolidaritás elnöke hirdette meg. Az országos sztrájkbizottság katowicei tárgyalása után Duda elmondta, készen van a sztrájkoló bányászokat támogató tiltakozások forgatókönyve, ennek részleteit bizalmasan kezelik. Jelezte: a készültség országos jellegű, az összes ágazatra kiterjed. „Az, ami az éjjel történt, botrány. A felelősség a kormányfőt, a kormányt terheli” - fogalmazott a Szolidaritás elnöke.

A bányareform tervet múlt szerdán mutatta be Ewa Kopacz kormányfő. Ennek értelmében átszervezik a legnagyobb lengyel bányacéget, a Széntársaság Kft.-t (KW). A KW 14 bányájából négyet bezárnak, az ott dolgozó bányászok közül 6 ezret más üzemekbe helyeznek át, 5 ezret pedig elbocsátanak. A reform során a KW-t szervezetileg az energiaiparba integrálják.
A KW bányáiban a múlt csütörtökön már hatalmas sztrájkot indítottak, a tárnák mélyén rotációs rendszerben mintegy 2 ezer ember tiltakozik, 5 bányász pedig hétfő óta éhségsztrájkot tart. Egyre több helyen utcai menetek, blokádok formájában is tiltakoznak. Szerda este a sziléziai Bytom lakosai többezres menetben vonultak.

Kopacz a hét elején Katowicében eredménytelen megbeszélést folytatott a bányászok képviselőivel, ennek befejezése után a kormány és a bányász-szakszervezetek egyaránt nyitottságukat fejezték ki a további tárgyalásokra. A kormánydelegáció csütörtökön folytatta a tárgyalást, ezt követően a felek enyhe optimizmusról számoltak be.

A kormány álláspontja szerint nem bányák bezárásáról, hanem "átszervezéséről" van szó, amely nélkül egy hónapon belül csődbe jut a havi 200 millió zloty (14,8 milliárd forint) veszteséget hozó KW, és elvész az átszervezésnek alávetendő bányákból elbocsátott bányászok végkielégítése is. A bányászok viszont olyan megoldásokat sürgetnek, amelyek az átszervezendő bányák további működését garantálnák.

A gyors ütemben elfogadott bányatörvényt még a felsőháznak, a szenátusnak kell jóváhagynia, ez hétfőn várható. A bányászok és az ellenzék azt követelik, a törvény végrehajtását Bronislaw Komorowski elnök akadályozza meg vétójával. Komorowski hétfőn úgy nyilatkozott, közvetítő szerepet szeretne betölteni a konfliktusban, de ennek ő nem részese.
Jövő kedden Katowicében a Szolidaritás más szakszervezetekkel is egyeztet, amelyek képviselői előzetesen támogatásukat fejezték ki a készülő tiltakozások iránt.

Szerző

Párizsi merénylet - Félnek az iszlamista terrortól Németországban

Németországban a lakosság többsége szerint a muzulmán vallás nem fenyegeti a demokratikus berendezkedést, a félelem az iszlamista terrortól viszont erősödött a párizsi vérengzés óta - mutatta ki a ZDF országos közszolgálati televízió pénteken ismertetett felmérése.

A ZDF Politbarometer nevű közvélemény-kutatása alapján a lakosság 58 százaléka szerint az iszlám nem veszélyezteti a demokráciát. Ez az uralkodó vélemény valamennyi meghatározó politikai erő táborában, kivéve a legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli párt, a populistának is nevezett euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) híveit, akiknek körében 69 százalék úgy véli, hogy az iszlám fenyegeti a demokráciát.

Ugyanakkor a félelem az iszlamista terrortól erősödött, jelenleg a németek 70 százaléka tart attól, hogy szélsőséges iszlamisták terrorcselekményt követnek el a közeljövőben Németországban. A Politbarometer-felmérésben legutóbb tavaly szeptemberben kérdeztek rá erre, akkor a lakosság 60 százaléka tartott iszlamista terrortámadástól.

A németeket megosztja Angela Merkel kancellár Christian Wulff korábbi államfőtől származó megállapítása, miszerint a keresztény-zsidó gyökerek mellett az iszlám is Németország része. A ZDF vizsgálata szerint a lakosság 48 százaléka egyetért, 48 százaléka nem ért egyet ezzel az állítással, míg 4 százalék nem tud állást foglalni a kérdésben.

Angela Merkel a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy sok német nehezen emészti meg a Wulff-féle megállapítást, mert ugyan "nem az iszlám ellenségei", de "nem a Koránnal nőttek fel" és "bizonytalanok, tanácstalanok".

"Az kérdik tőlem, hogy melyik iszlámról van szó", és hogy lehet-e hinni abban "az újra és újra elismételt mondatban, hogy az iszlámra hivatkozó gyilkosoknak semmi közük az iszlámhoz". Ezek "jogos" kérdések - fejtette ki a kancellár, hangsúlyozva: "fontos és sürgető, hogy az iszlám papság tisztázza" őket.

A lakosság mintegy 5 százalékát kitevő, hozzávetőleg 4 milliós, többségében török származású szunnita muzulmán közösség reprezentatív szervezetei kivétel nélkül mind elhatárolódtak az iszlamista terrortól. A legismertebb szervezet, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD) kedden tüntetést szervezett a német egység jelképeként számon tartott berlini Bandenburgi kapuhoz. Felhívásukban hangsúlyozták, hogy a párizsi vérengzés elkövetői "nem a próféta becsületén esett sérelemért álltak bosszút, hanem elárulták a vallásunkat és bemocskolták muzulmán elveinket".

A ZMD tüntetésén keresztény és zsidó szervezetek képviselő mellett részt vett Angela Merkel a kormány valamennyi tagjával és beszédet mondott Joachim Gauck államfő, aki kiemelte, hogy a mészárlás elkövetői a céljaikkal éppen ellentétes hatást váltottak ki, megosztás helyett egyesítették az embereket.

A németországi muzulmánok legnagyobb szervezete, a nyugati tartományokban 900 vallási közösséget összefogó Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) pénteken este, az ima utáni órákra szolidaritási virrasztásokat hirdetett meg szerkesztőségekhez, hogy kifejezze a muzulmánok elkötelezettségét a sajtó és a szólás szabadság mellett.

A DITIB szervezésében demonstrációt tartanak egyebek között Hamburgban a Der Spiegel hírmagazin szerkesztőségénél, Berlinben az Axel Springer lapkiadó, Mainzban a ZDF, Münchenben pedig a Bayerische Rundfunk közszolgálati műsorszóró társaság székházánál.

Szerző