Maya kalandos utazása

Publikálás dátuma
2015.01.17 06:45
A produkció megmutat egy világot, de arra is lehetőséget teremt, hogy ebben mindenki a saját világát is megteremthesse FORRÁS: S
Fotó: /
Parti Nagy Lajos újra mesét írt, csak hogy ezúttal nem közéleti témájút, hanem igazit, iskolásoknak. A Maya hajója a Stúdió K felkérésére született és Pablo Picasso egyik híres festménye ihlette. A Stúdió K és a tatabányai Jászai Mari Színház közös produkciójának premierjét tegnap tartották, de ma és holnap is játsszák a Ráday utcai teátrumban.

A Maya hajója a Stúdió K képzőművészeti ihletésű előadásainak sorában tartozik. Amikor a Stúdió K 1995-ben Ferencvárosba költözött, a színházat a gyerekeknek készült Flandriai csínytevések című előadással nyitotta meg. A mese Pieter Brueghel Gyermekjátékok című. képe figuráira és helyzeteire épült. A társulat azóta, szinte minden évben, színre visz olyan meséket, amelyeket híres művészek - Klee, Hundertwasser, Miro, Chagall - munkái ihletnek. A Maya hajója esetében az ihlető forrást Pablo Picasso alakja és művei jelentették.

- Amikor először elkezdtünk az előadással foglalkozni tartottunk egy ötletbörzét – meséli Nagypál Gábor, a Stúdió K művészeti vezetője, aki a történetben Bobót, azaz Rodrigó El Primo Pablillost a törpe, költő és varázslót alakítja. – A társulat most először dolgozott Parti Nagy Lajossal, sokat beszélgettünk a képekről, a karakterekről, aztán Lajos megírt egy részt, azon elkezdtünk dolgozni, majd következett a történet újabb verziója. Ennek a munkafolyamatnak köszönhetően a darab végső példánya szinte az utolsó pillanatban készül el. Parti Nagy Lajos egy csodálatos szellemiségű ember, ugyanakkor remek szakember, közismerten fantasztikusak a nyelvi leleményei, de képes úgy dolgozni, hogy a mese megfeleljen egy bábelőadás törvényszerűségeinek, ha kell, átírja, vagy újraírja a darab egyes jeleneteit. Rendkívül precíz, pontos és azonnal tud reagálni a kéréseinkre.

Nagypál Gábor (balra) a varázsló fi gurájával

Nagypál Gábor (balra) a varázsló fi gurájával

A történet szerint az előadás főhőse Maya egy tíz éves kislány, aki Pablo papa műterméből indul egy különleges hajóval egy egészen sajátos utazásra. Picasso személye konkrétan nem jelenik meg a mesében, hanem a léte, illetve a nem léte generálja a cselekményt. A történetben egyébként több életre kelt festmény szerepel, akik élő figurákká válnak és felszállnak Maya hajójára és részt vesznek ezen a kalandos utazáson.

Az előadás elsősorban kisiskolásoknak szól, mondja Nagypál Gábor, de mint a Stúdió K gyerekeknek szánt produkcióinál megszokott családi színházat kínál. A gyerekeknek megmutat egy világot, de arra is lehetőséget teremt, hogy ebben a néző nebuló a saját világát is megteremthesse, kialakíthassa, a jelenetekbe bekapcsolja a saját fantáziáját, ugyanakkor az apuka és az anyuka is megtalálhatja azt a tanulságot, melyet a mesében lévő figurák viszonyaiból leszűrhet és hasznosíthat.

A Maya hajója látványtervezője, akárcsak a Stúdió K többi képzőművészeti ihletésű előadásai esetében, most is Németh Ilona. Az előadás látványára hangsúlyozottan hatással van Picasso elhíresült „törött látásmódja”, ahogy mintha minden képe össze lenne törve, majd újra össze lenne rakva egy nagyon sajátos látásmód szerint.

A produkciót Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója rendezi, Nagypál Gábor mellett a szereplők között találjuk az együttes többi állandó tagját: Homonnai Katalint, Nyakó Júliát, Lovas Dánielt, Sipos Györgyöt, Spilák Lajost, Mayát pedig Pallagi Melitta alakítja.

Közösségi színház, alacsony költségvetéssel

Nagypál Gábor harmadik évada vette át a Stúdió K művészeti vezetését az alapító Fodor Tamástól. A színházat kettős vezetés irányítja, Nagypál Gábor művészeti vezető mellett Zubek Adrienn ügyvezetőként elsősorban a gazdasági ügyekért felel. Nagypál Gábor elképzelései szerint továbbra is meg szeretnék őrizni a Stúdió K hagyományos értékeit, a közösségi élményre és működésre alapuló színházmodellt, ugyanakkor a nyitás jegyében új alkotókat is be kívánnak vonni a munkába. A társulat hét fős alapcsapatból áll, de nemrég rendezett a színházban például Zsótér Sándor és visszatérő rendezőnek számít Koltai M. Gábor. Nagypál Gábor szerint, ami a színház, illetve a társulat egzisztenciális létét illeti, a legfőbb probléma, hogy a kevés állami támogatás, amit számukra megítélnek az sem tervezhető, mert általában késve, kiszámíthatatlan módon érkezik. A független színháznak számító Stúdió K rendkívül alacsony költségvetéssel a művészeti vezető szavaival „pilótalángon” működik, nem tart fenn külön műszaki stábot, a színészek maguk biztosítják a technikai feltételeket, maguk a ruhatárosok, sőt ők takarítanak is. De Nagypál Gábor szerint a nehéz feltételek ellenére is meg szeretnék tartani a Stúdió K repertoárszínház jellegét, vagyis a terveik szerint ezen túl is évadonként négy-öt bemutatót tartanak majd.

2015.01.17 06:45

Izraeli rendező filmje nyerte az Arany Medvét, a magyarok is díjat kaptak

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:08
Navad Lapid izraeli rendező
Fotó: AFP/ ODD ANDERSEN
Buda Anna Flóra Entropia című animációját a rövidfilmes kategóriában Teddy-díjjal ismerték el.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Navad Lapid izraeli rendező Synonymes (Szinonimák) című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton. A Juliette Binoche vezette nemzetközi zsűri döntése a Szinonimák vegyes kritikai visszhangja alapján meglepetés. Az izraeli–német–francia koprodukcióban készült alkotás önéletrajzi ihletésű tragikomédia, és egy tel-avivi fiatalemberről szól, aki Párizsba költözik és megszállottként igyekszik beilleszkedni és megtanulni franciául, mert hallani sem akar többé a szülőföldjéről.
A világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja az idén sem ért véget magyar vonatkozású díj nélkül: Buda Anna Flóra Entropia című animációja kapta a rövidfilmes kategóriában a Teddy-díjat, a hagyományos nemi identitásoktól eltérő szexuális önazonosságok témáját megjelenítő filmművészetnek szentelt elismerést, amelyről egy független zsűri dönt.
A díjra jelöltek szűkített listájára felkerült a Berlinalén szereplő másik új magyar alkotás is, Tóth Luca Lidérc úr című animációja. A nagyjátékfilmes mezőnyben 17 munka szerepelt. A nemzetközi zsűri nagydíját – egy Ezüst Medvét – Francois Ozon világhírű francia rendezőt kapta meg a katolikus egyházat megrázó gyermekbántalmazások témájáról szóló Grace a Dieu (Isten kegyelméből) című filmjéért, amelyet egy igaz történet alapján forgatott. A legjobb rendezői teljesítményért járó Ezüst Medvével Angela Schanelec német rendezőt tüntették ki, aki Ich war zuhause, aber (Otthon voltam, de) című munkájával szerepelt a fesztiválon. A Berlinale alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjjal Nora Fingscheidt Systemsprenger (Rendszerrobbantók) című alkotását, a fiatal német rendező első egész estés filmjét tüntették ki. Ez az elismerés olyan filmeknek jár, amelyek a mindenkori zsűri szerint új távlatokat nyitnak a filmművészetben. A rendszerrobbantó szakkifejezés a német oktatási rendszerben, olyan gyerekeket jelöl, akiket különleges viselkedési rendellenességeik miatt nem tudnak beilleszteni az intézményrendszerbe. Egy ilyen gyerekről, a kilencéves Benniről szól a versenyfilm, amely jelentős kritikai sikert aratott.
A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét a Di csiu tian csang (Ég áldjon, fiam) című kínai film egyik főszereplője, Jong Mej kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját a másik főszereplő, Vang Csing-csun vehette át. A legjobb forgatókönyvnek járó Ezüst Medvét a fiatalokból álló nápolyi bűnszervezetek világát bemutató olasz versenyfilm, a La paranza dei bambini (A gyermekek klánja) című dráma három forgatókönyvírója, Maurizio Braucci, Claudio Giovannesi és a film alapját alkotó regény szerzője, a világhírű Roberto Saviano kapta meg. A valamely alkotói területen – zene, díszlet, vágás, kosztüm vagy kameramunka – mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét az Ut og stjaele hester (Lótolvajlás) című norvég–svéd–dán koprodukció operatőre, Rasmus Videbaek kapta. A rövidfilmes zsűri fődíjával, a kategória legjobbjának járó Arany Medvével egy kísérleti természetfilmet, Florian Fischer és Johannes Krell német rendezők Umbra című alkotását tüntették ki.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Szerző
2019.02.17 08:08

Saját halottjának tekinti Tandori Dezsőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Publikálás dátuma
2019.02.16 16:39

Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Saját halottjának tekinti Tandori Dezső Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima-díjas költő, író és műfordítót, a nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölte a tárca szombaton az MTI-vel.
A minisztérium közleményében felidézi, hogy Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. Versei az 1960-as évektől jelentek meg, Töredék Hamletnek című első kötetét 1968-ban adták ki. Az 1970-es évektől sokféle műfajban publikált: a legváltozatosabb szépirodalmi műfajok mellett írt gyermekverseket, krimiket, filozofikus esszéket, esszéregényeket. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái, majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. Jelentős volt műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított. Tandori Dezső munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1978-ban József Attila-díjat, 1996-ban a Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott, 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el életművét. 2007-ben vehette át a rangos német kitüntetést, a Goethe-érmet, 2014 óta a nemzet művésze volt. Tandori Dezső nyolcvanéves korában szerdán hunyt el. 
Szerző
2019.02.16 16:39