Maya kalandos utazása

Parti Nagy Lajos újra mesét írt, csak hogy ezúttal nem közéleti témájút, hanem igazit, iskolásoknak. A Maya hajója a Stúdió K felkérésére született és Pablo Picasso egyik híres festménye ihlette. A Stúdió K és a tatabányai Jászai Mari Színház közös produkciójának premierjét tegnap tartották, de ma és holnap is játsszák a Ráday utcai teátrumban.

A Maya hajója a Stúdió K képzőművészeti ihletésű előadásainak sorában tartozik. Amikor a Stúdió K 1995-ben Ferencvárosba költözött, a színházat a gyerekeknek készült Flandriai csínytevések című előadással nyitotta meg. A mese Pieter Brueghel Gyermekjátékok című. képe figuráira és helyzeteire épült. A társulat azóta, szinte minden évben, színre visz olyan meséket, amelyeket híres művészek - Klee, Hundertwasser, Miro, Chagall - munkái ihletnek. A Maya hajója esetében az ihlető forrást Pablo Picasso alakja és művei jelentették.

- Amikor először elkezdtünk az előadással foglalkozni tartottunk egy ötletbörzét – meséli Nagypál Gábor, a Stúdió K művészeti vezetője, aki a történetben Bobót, azaz Rodrigó El Primo Pablillost a törpe, költő és varázslót alakítja. – A társulat most először dolgozott Parti Nagy Lajossal, sokat beszélgettünk a képekről, a karakterekről, aztán Lajos megírt egy részt, azon elkezdtünk dolgozni, majd következett a történet újabb verziója. Ennek a munkafolyamatnak köszönhetően a darab végső példánya szinte az utolsó pillanatban készül el. Parti Nagy Lajos egy csodálatos szellemiségű ember, ugyanakkor remek szakember, közismerten fantasztikusak a nyelvi leleményei, de képes úgy dolgozni, hogy a mese megfeleljen egy bábelőadás törvényszerűségeinek, ha kell, átírja, vagy újraírja a darab egyes jeleneteit. Rendkívül precíz, pontos és azonnal tud reagálni a kéréseinkre.

Nagypál Gábor (balra) a varázsló fi gurájával

A történet szerint az előadás főhőse Maya egy tíz éves kislány, aki Pablo papa műterméből indul egy különleges hajóval egy egészen sajátos utazásra. Picasso személye konkrétan nem jelenik meg a mesében, hanem a léte, illetve a nem léte generálja a cselekményt. A történetben egyébként több életre kelt festmény szerepel, akik élő figurákká válnak és felszállnak Maya hajójára és részt vesznek ezen a kalandos utazáson.

Az előadás elsősorban kisiskolásoknak szól, mondja Nagypál Gábor, de mint a Stúdió K gyerekeknek szánt produkcióinál megszokott családi színházat kínál. A gyerekeknek megmutat egy világot, de arra is lehetőséget teremt, hogy ebben a néző nebuló a saját világát is megteremthesse, kialakíthassa, a jelenetekbe bekapcsolja a saját fantáziáját, ugyanakkor az apuka és az anyuka is megtalálhatja azt a tanulságot, melyet a mesében lévő figurák viszonyaiból leszűrhet és hasznosíthat.

A Maya hajója látványtervezője, akárcsak a Stúdió K többi képzőművészeti ihletésű előadásai esetében, most is Németh Ilona. Az előadás látványára hangsúlyozottan hatással van Picasso elhíresült „törött látásmódja”, ahogy mintha minden képe össze lenne törve, majd újra össze lenne rakva egy nagyon sajátos látásmód szerint.

A produkciót Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója rendezi, Nagypál Gábor mellett a szereplők között találjuk az együttes többi állandó tagját: Homonnai Katalint, Nyakó Júliát, Lovas Dánielt, Sipos Györgyöt, Spilák Lajost, Mayát pedig Pallagi Melitta alakítja.

Közösségi színház, alacsony költségvetéssel

Nagypál Gábor harmadik évada vette át a Stúdió K művészeti vezetését az alapító Fodor Tamástól. A színházat kettős vezetés irányítja, Nagypál Gábor művészeti vezető mellett Zubek Adrienn ügyvezetőként elsősorban a gazdasági ügyekért felel. Nagypál Gábor elképzelései szerint továbbra is meg szeretnék őrizni a Stúdió K hagyományos értékeit, a közösségi élményre és működésre alapuló színházmodellt, ugyanakkor a nyitás jegyében új alkotókat is be kívánnak vonni a munkába. A társulat hét fős alapcsapatból áll, de nemrég rendezett a színházban például Zsótér Sándor és visszatérő rendezőnek számít Koltai M. Gábor. Nagypál Gábor szerint, ami a színház, illetve a társulat egzisztenciális létét illeti, a legfőbb probléma, hogy a kevés állami támogatás, amit számukra megítélnek az sem tervezhető, mert általában késve, kiszámíthatatlan módon érkezik. A független színháznak számító Stúdió K rendkívül alacsony költségvetéssel a művészeti vezető szavaival „pilótalángon” működik, nem tart fenn külön műszaki stábot, a színészek maguk biztosítják a technikai feltételeket, maguk a ruhatárosok, sőt ők takarítanak is. De Nagypál Gábor szerint a nehéz feltételek ellenére is meg szeretnék tartani a Stúdió K repertoárszínház jellegét, vagyis a terveik szerint ezen túl is évadonként négy-öt bemutatót tartanak majd.