Maya kalandos utazása

Publikálás dátuma
2015.01.17 06:45
A produkció megmutat egy világot, de arra is lehetőséget teremt, hogy ebben mindenki a saját világát is megteremthesse FORRÁS: S
Fotó: /
Parti Nagy Lajos újra mesét írt, csak hogy ezúttal nem közéleti témájút, hanem igazit, iskolásoknak. A Maya hajója a Stúdió K felkérésére született és Pablo Picasso egyik híres festménye ihlette. A Stúdió K és a tatabányai Jászai Mari Színház közös produkciójának premierjét tegnap tartották, de ma és holnap is játsszák a Ráday utcai teátrumban.

A Maya hajója a Stúdió K képzőművészeti ihletésű előadásainak sorában tartozik. Amikor a Stúdió K 1995-ben Ferencvárosba költözött, a színházat a gyerekeknek készült Flandriai csínytevések című előadással nyitotta meg. A mese Pieter Brueghel Gyermekjátékok című. képe figuráira és helyzeteire épült. A társulat azóta, szinte minden évben, színre visz olyan meséket, amelyeket híres művészek - Klee, Hundertwasser, Miro, Chagall - munkái ihletnek. A Maya hajója esetében az ihlető forrást Pablo Picasso alakja és művei jelentették.

- Amikor először elkezdtünk az előadással foglalkozni tartottunk egy ötletbörzét – meséli Nagypál Gábor, a Stúdió K művészeti vezetője, aki a történetben Bobót, azaz Rodrigó El Primo Pablillost a törpe, költő és varázslót alakítja. – A társulat most először dolgozott Parti Nagy Lajossal, sokat beszélgettünk a képekről, a karakterekről, aztán Lajos megírt egy részt, azon elkezdtünk dolgozni, majd következett a történet újabb verziója. Ennek a munkafolyamatnak köszönhetően a darab végső példánya szinte az utolsó pillanatban készül el. Parti Nagy Lajos egy csodálatos szellemiségű ember, ugyanakkor remek szakember, közismerten fantasztikusak a nyelvi leleményei, de képes úgy dolgozni, hogy a mese megfeleljen egy bábelőadás törvényszerűségeinek, ha kell, átírja, vagy újraírja a darab egyes jeleneteit. Rendkívül precíz, pontos és azonnal tud reagálni a kéréseinkre.

Nagypál Gábor (balra) a varázsló fi gurájával

Nagypál Gábor (balra) a varázsló fi gurájával

A történet szerint az előadás főhőse Maya egy tíz éves kislány, aki Pablo papa műterméből indul egy különleges hajóval egy egészen sajátos utazásra. Picasso személye konkrétan nem jelenik meg a mesében, hanem a léte, illetve a nem léte generálja a cselekményt. A történetben egyébként több életre kelt festmény szerepel, akik élő figurákká válnak és felszállnak Maya hajójára és részt vesznek ezen a kalandos utazáson.

Az előadás elsősorban kisiskolásoknak szól, mondja Nagypál Gábor, de mint a Stúdió K gyerekeknek szánt produkcióinál megszokott családi színházat kínál. A gyerekeknek megmutat egy világot, de arra is lehetőséget teremt, hogy ebben a néző nebuló a saját világát is megteremthesse, kialakíthassa, a jelenetekbe bekapcsolja a saját fantáziáját, ugyanakkor az apuka és az anyuka is megtalálhatja azt a tanulságot, melyet a mesében lévő figurák viszonyaiból leszűrhet és hasznosíthat.

A Maya hajója látványtervezője, akárcsak a Stúdió K többi képzőművészeti ihletésű előadásai esetében, most is Németh Ilona. Az előadás látványára hangsúlyozottan hatással van Picasso elhíresült „törött látásmódja”, ahogy mintha minden képe össze lenne törve, majd újra össze lenne rakva egy nagyon sajátos látásmód szerint.

A produkciót Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója rendezi, Nagypál Gábor mellett a szereplők között találjuk az együttes többi állandó tagját: Homonnai Katalint, Nyakó Júliát, Lovas Dánielt, Sipos Györgyöt, Spilák Lajost, Mayát pedig Pallagi Melitta alakítja.

Közösségi színház, alacsony költségvetéssel

Nagypál Gábor harmadik évada vette át a Stúdió K művészeti vezetését az alapító Fodor Tamástól. A színházat kettős vezetés irányítja, Nagypál Gábor művészeti vezető mellett Zubek Adrienn ügyvezetőként elsősorban a gazdasági ügyekért felel. Nagypál Gábor elképzelései szerint továbbra is meg szeretnék őrizni a Stúdió K hagyományos értékeit, a közösségi élményre és működésre alapuló színházmodellt, ugyanakkor a nyitás jegyében új alkotókat is be kívánnak vonni a munkába. A társulat hét fős alapcsapatból áll, de nemrég rendezett a színházban például Zsótér Sándor és visszatérő rendezőnek számít Koltai M. Gábor. Nagypál Gábor szerint, ami a színház, illetve a társulat egzisztenciális létét illeti, a legfőbb probléma, hogy a kevés állami támogatás, amit számukra megítélnek az sem tervezhető, mert általában késve, kiszámíthatatlan módon érkezik. A független színháznak számító Stúdió K rendkívül alacsony költségvetéssel a művészeti vezető szavaival „pilótalángon” működik, nem tart fenn külön műszaki stábot, a színészek maguk biztosítják a technikai feltételeket, maguk a ruhatárosok, sőt ők takarítanak is. De Nagypál Gábor szerint a nehéz feltételek ellenére is meg szeretnék tartani a Stúdió K repertoárszínház jellegét, vagyis a terveik szerint ezen túl is évadonként négy-öt bemutatót tartanak majd.

2015.01.17 06:45

Megtalálhatták Picasso egyik 2012-ben ellopott festményét

Publikálás dátuma
2018.11.18 13:59

Fotó: /
Holland állampolgárok rendkívüli értékes festményt találtak a romániai Tulcea megyében elásva - közölte vasárnap a News.ro hírügynökség. Vélhetően a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin fej című alkotásáról van szó.
A festményt a megtalálói szombaton este bevitték Hollandia bukaresti nagykövetségére. A nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra. Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből, és vittek magukkal. A festmények - Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai - közel 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2014 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük. 
Szerző
2018.11.18 13:59
Frissítve: 2018.11.18 16:03

Az utolsó üzlet: életveszély, kényszer, alku és erkölcs

Publikálás dátuma
2018.11.17 15:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Spiró György kérésének engedve készülő regényéből írt színdarabot Závada Pál Az utolsó üzlet címmel, amelynek ősbemutatóját november 23-án tartják a Szegedi Nemzeti Színházban. Közönségtalálkozót szerveztek szerdán a helyi Somogyi Könyvtárban mások mellett az író, a rendező Lukáts Andor, valamint Szávai Viktória és Jakab Tamás színészek részvételével. A regény nincs kész, és a darab sem – hökkentette meg a szép számú közönséget Závada Pál egy kérdésre válaszolva, aki hozzátette: a kettő segíti egymást, mert darabírás olyan tapasztalatokat nyújtott neki, amelyek felhasználhatóak regényírás közben. A darab története 1944-ben játszódik, amikor Magyarország legnagyobb vállalatbirodalmának zsidó származású tulajdonosai az életben maradásukért, a megmenekülésükért üzletet kötnek az másik oldalon álló és egymással is versengő SS-szel és a magyar kormánnyal. Életveszélyben kötnek kényszerüzletet a csepeli Weiss Manfréd-birodalom leszármazottai (a darabban Kohner-családként szerepelnek), és a vagyon átengedése ellenére nem lehetnek biztosak abban, hogy a másik fél megtartja-e ígéretét – vázolta a darab alaphelyzetét a szerző. Lukáts Andor elbeszéléséből kiderült, hogy az olvasópróbákon részt vett az író, aztán „a színészek és a rendező itt maradt a darabbal”. Jófajta együttműködésnek nevezte a Závada Pállal folytatottat, mégis nagy derültség közepette megjegyezte, hogy Csehovval könnyebb együtt dolgozni, mert már nem él. A szerdai próbán érhették meglepetések a szerzőt, mert húznunk kellett a darabból, és az ilyesmit nem szeretik. Az előadhatóság szempontjai ezt megkövetelik – ismerte el Lukáts Andor. Závada erre reflektálva elmondta, hogy a szerzői és a színházi szándékok egy irányba mutatnak, ami számára megnyugtató. A rendező szerint alapvető erkölcsi kérdéseket boncolgat és jár körbe Az utolsó üzlet. A darabban a dúsgazdag vállalatbirodalom örököseinek megvan a pénzük, és ezzel a lehetőségük, hogy veszélyhelyzetben, egy alku keretében mindent hátrahagyva repülőre szálljanak. – Ám a darabban elhangzik egy nagyon fontos kérdés: hogyan mentse az életét, akinek nincs pénze. Mindennek hátterét Jakab Tamás azzal is megvilágította a vázolt üzlet során ötven embernek egérutat hagytak, de hatszázezer zsidó származású ember bent maradt a kelepcében. Závada Pál elismerte, hallott olyan véleményt, hogy a darab akár a hazai antiszemita érzelmek felkorbácsolására is alkalmas lehet, de ettől nem tart. Az erkölcsi áldozathozatal éppen úgy a része a színműnek, mint az üzleti érdek és érzék – nyomatékosította. Izgalmas ősbemutatónak nézünk elébe.
2018.11.17 15:17
Frissítve: 2018.11.17 15:17