Maya kalandos utazása

Publikálás dátuma
2015.01.17 06:45
A produkció megmutat egy világot, de arra is lehetőséget teremt, hogy ebben mindenki a saját világát is megteremthesse FORRÁS: S
Fotó: /
Parti Nagy Lajos újra mesét írt, csak hogy ezúttal nem közéleti témájút, hanem igazit, iskolásoknak. A Maya hajója a Stúdió K felkérésére született és Pablo Picasso egyik híres festménye ihlette. A Stúdió K és a tatabányai Jászai Mari Színház közös produkciójának premierjét tegnap tartották, de ma és holnap is játsszák a Ráday utcai teátrumban.

A Maya hajója a Stúdió K képzőművészeti ihletésű előadásainak sorában tartozik. Amikor a Stúdió K 1995-ben Ferencvárosba költözött, a színházat a gyerekeknek készült Flandriai csínytevések című előadással nyitotta meg. A mese Pieter Brueghel Gyermekjátékok című. képe figuráira és helyzeteire épült. A társulat azóta, szinte minden évben, színre visz olyan meséket, amelyeket híres művészek - Klee, Hundertwasser, Miro, Chagall - munkái ihletnek. A Maya hajója esetében az ihlető forrást Pablo Picasso alakja és művei jelentették.

- Amikor először elkezdtünk az előadással foglalkozni tartottunk egy ötletbörzét – meséli Nagypál Gábor, a Stúdió K művészeti vezetője, aki a történetben Bobót, azaz Rodrigó El Primo Pablillost a törpe, költő és varázslót alakítja. – A társulat most először dolgozott Parti Nagy Lajossal, sokat beszélgettünk a képekről, a karakterekről, aztán Lajos megírt egy részt, azon elkezdtünk dolgozni, majd következett a történet újabb verziója. Ennek a munkafolyamatnak köszönhetően a darab végső példánya szinte az utolsó pillanatban készül el. Parti Nagy Lajos egy csodálatos szellemiségű ember, ugyanakkor remek szakember, közismerten fantasztikusak a nyelvi leleményei, de képes úgy dolgozni, hogy a mese megfeleljen egy bábelőadás törvényszerűségeinek, ha kell, átírja, vagy újraírja a darab egyes jeleneteit. Rendkívül precíz, pontos és azonnal tud reagálni a kéréseinkre.

Nagypál Gábor (balra) a varázsló fi gurájával

Nagypál Gábor (balra) a varázsló fi gurájával

A történet szerint az előadás főhőse Maya egy tíz éves kislány, aki Pablo papa műterméből indul egy különleges hajóval egy egészen sajátos utazásra. Picasso személye konkrétan nem jelenik meg a mesében, hanem a léte, illetve a nem léte generálja a cselekményt. A történetben egyébként több életre kelt festmény szerepel, akik élő figurákká válnak és felszállnak Maya hajójára és részt vesznek ezen a kalandos utazáson.

Az előadás elsősorban kisiskolásoknak szól, mondja Nagypál Gábor, de mint a Stúdió K gyerekeknek szánt produkcióinál megszokott családi színházat kínál. A gyerekeknek megmutat egy világot, de arra is lehetőséget teremt, hogy ebben a néző nebuló a saját világát is megteremthesse, kialakíthassa, a jelenetekbe bekapcsolja a saját fantáziáját, ugyanakkor az apuka és az anyuka is megtalálhatja azt a tanulságot, melyet a mesében lévő figurák viszonyaiból leszűrhet és hasznosíthat.

A Maya hajója látványtervezője, akárcsak a Stúdió K többi képzőművészeti ihletésű előadásai esetében, most is Németh Ilona. Az előadás látványára hangsúlyozottan hatással van Picasso elhíresült „törött látásmódja”, ahogy mintha minden képe össze lenne törve, majd újra össze lenne rakva egy nagyon sajátos látásmód szerint.

A produkciót Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója rendezi, Nagypál Gábor mellett a szereplők között találjuk az együttes többi állandó tagját: Homonnai Katalint, Nyakó Júliát, Lovas Dánielt, Sipos Györgyöt, Spilák Lajost, Mayát pedig Pallagi Melitta alakítja.

Közösségi színház, alacsony költségvetéssel

Nagypál Gábor harmadik évada vette át a Stúdió K művészeti vezetését az alapító Fodor Tamástól. A színházat kettős vezetés irányítja, Nagypál Gábor művészeti vezető mellett Zubek Adrienn ügyvezetőként elsősorban a gazdasági ügyekért felel. Nagypál Gábor elképzelései szerint továbbra is meg szeretnék őrizni a Stúdió K hagyományos értékeit, a közösségi élményre és működésre alapuló színházmodellt, ugyanakkor a nyitás jegyében új alkotókat is be kívánnak vonni a munkába. A társulat hét fős alapcsapatból áll, de nemrég rendezett a színházban például Zsótér Sándor és visszatérő rendezőnek számít Koltai M. Gábor. Nagypál Gábor szerint, ami a színház, illetve a társulat egzisztenciális létét illeti, a legfőbb probléma, hogy a kevés állami támogatás, amit számukra megítélnek az sem tervezhető, mert általában késve, kiszámíthatatlan módon érkezik. A független színháznak számító Stúdió K rendkívül alacsony költségvetéssel a művészeti vezető szavaival „pilótalángon” működik, nem tart fenn külön műszaki stábot, a színészek maguk biztosítják a technikai feltételeket, maguk a ruhatárosok, sőt ők takarítanak is. De Nagypál Gábor szerint a nehéz feltételek ellenére is meg szeretnék tartani a Stúdió K repertoárszínház jellegét, vagyis a terveik szerint ezen túl is évadonként négy-öt bemutatót tartanak majd.

2015.01.17 06:45

Magyar tinithriller Montrealban

Publikálás dátuma
2018.08.14 15:01

Fotó: Vertigo Media/
Schwechtje Mihály első játékfilmje, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) világpremierje az augusztus 23. és szeptember 3. között zajló 'A' kategóriás montreali filmfesztiválon (Montreal World Film Festival) lesz. A magyar alkotás az elsőfilmes versenyprogramba (First Fiction Films Competition) kapott meghívást. 
A Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) főszereplője, Eszter a tinédzserkor megpróbáltatásait a mangák világában igyekszik átvészelni. Kívülállóként szemléli kortársait, náluk sokkal többet jelent neki, hogy angoltanára külön figyelmet fordít rá. Amikor egy nap a tanár váratlanul elmegy a gimnáziumból, Eszter lába alól kicsúszik a talaj. Muszáj szembenéznie tinédzser korosztályával, azok hiúságával és saját csapongó érzelmeivel. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) az első magyar tini thriller, egy online zaklatásba forduló szerelem pattanásig feszült története.
2018.08.14 15:01

Orbán Viktorral csocsózni a civil szférában

Publikálás dátuma
2018.08.14 13:49

Fotó: / Draskovics Ádám
A vezetők csapatában érdemes játszani, ugyanis ők kétszer annyian vannak, mint az aktivisták, 2-0-ról indul a játék, és nekik lejt a pálya.
Bár a civil szó hazánkban az elmúlt években szitokszóvá vált, a különféle szervezetek és tagjaik nem adtak alább lelkesedésükből. A Sziget Fesztivál évek óta teret ad a civileknek, így különféle programokkal, kampányokkal ismerkedhetünk meg a koncerteket megelőző szabad órákban. Gondolhatnánk, hogy nem mindenki nyitott az effajta kezdeményezésekre egy zajos fesztiválon, azonban nagyot tévednénk, mert állandó a nyüzsgés a sátrakban. Van, ahol játékos, kreatív feladatokat kell megoldani, máshol teszteken, beszélgetéseken keresztül tudhatunk meg információkat az adott területről.
A már jól ismert, nagy, piros, civil feliratos szív körül botladozva számos ismerős projektre is bukkanhatunk. Találkozhatunk a nők elleni erőszakkal szemben fellépő jogvédő egyesületekkel - NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) , és Patent Egyesület - amelyek sátraiban tesztekkel szembesülhetünk önmagunkkal. A kérdésre, hogy mi az oka, hogy a nőkről mint áldozatokról, a férfiakról pedig mint elkövetőkről beszélünk, a helyes válasz persze nem az, hogy azért, mert az egyesület utálja a férfiakat, vagy hogy a feministáknak kell még egy ok, ami miatt elégedetlenkedhetnek. Hanem az, hogy az esetek 95 százalékában nő az áldozat, férfi az elkövető.
A tesztek kitöltését követő, vagy megelőző beszélgetések az egyes szervezetek tagjaival gyakran felemelőek, és ha felszabadultabb szórakozásra vágyunk, érdemes ellátogatni a Down szindrómások sátrához, ahol hatalmas molinókra festhetünk szabadon. Az autizmussal élők sátránál pedig azt is megtudhatjuk, hogy bár nem is olyan régen állapították meg e diagnózist, korábban már Einstein és Newton is mutatott erre utaló jeleket. Az Amnesty International standjánál is a játéké a főszerep. Csocsóban a vezetők csapatában – köztük Orbán Viktorral, Recep Tayyip Erdogannal, Vlagyimir Putyinnal, Kim Dzsong Unnal – érdemes játszani, ugyanis ők kétszer annyian vannak, mint az aktivisták, 2-0-ról indul a játék, és nekik lejt a pálya. Ha esetleg ilyen esélyekkel mégsem szeretnénk indulni, kaphatunk ideiglenes betű tetoválást az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első mondatából. Rám a soron következő 49., E betű jutott, ami a héten már a második tetoválásom. Ugyanis miközben az egyik megelőzést célzó sátorban a mellrák és a vastagbélrák kiváltó okairól beszélgettem az ott lévő aktivista hölggyel, kislánya rózsaszín csillámos remény szalag-tetoválást varázsolt a karomra.  
A Svéd Intézet és a Raoul Wallenberg Akadémia együttműködésének köszönhetően két fekete kocka is áll a téren, amelyekbe bebújva a BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium és a Szerb Antal Gimnázium diákjainak projektjeivel ismerkedhetünk meg. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. és 7. cikkelyét dolgozták fel egy család és különféle egyének történetein keresztül. Ahogy az első cikkellyel foglalkozó kockában írják, nem az a célja a projektnek, hogy megváltsa világot: “Csak annyit kérünk, hogy gondolkozz.” A tükörre festett hidzsábba nézve azonban a saját tekintetünkkel találkozhatunk, s így nem is olyan nehéz megérteni, mit jelent az, hogy nincs különbség bőrszínek, vallások és nemek között.
A United sátrában is hasonló gondolatokkal találkozhatunk, korábbi kampányuk kiállított képei rávilágítanak, ha csokoládéról, pizzáról, vagy épp sörről van szó, nincs problémánk a sokszínűséggel. Felvetődik tehát: miért zavar mégis, ha a másik különbözik tőlünk? Az ehhez hasonló kérdések száma végtelen, és már néhány sátorba belépve közelebb kerülhetünk a saját válaszainkhoz. Köztük ahhoz, hogy civilnek lenni nem csupán egy címke, amit magunkra ragaszthatunk, ha kedvünk tartja. Mert ez a hét épp arról is szólt, hogy felejtsük el a címkéket.
Csocsóban a vezetők csapatában – köztük Orbán Viktorral, Recep Tayyip Erdogannal, Vlagyimir Putyinnal, Kim Dzsong Unnal – érdemes játszani, ugyanis ők kétszer annyian vannak, mint az aktivisták, 2-0-ról indul a játék, és nekik lejt a pálya.
2018.08.14 13:49
Frissítve: 2018.08.14 16:36