Heisler: "Ördögi erő sem pusztíthatta el a zsidókat"

Publikálás dátuma
2015.01.18. 12:38
A képen Feldmajer Péter, Heisler András és Tordai Péter. A felvétel egy korábbi Mazsihisz közgyűlésen készült. FOTÓ: Népszava
A pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartanak gyászmegemlékezést a Dohány utcai zsinagógában vasárnap. Az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg.

Heisler András hangsúlyozta: remélhetőleg a jelen lévő fiatalok megválaszolatlan kérdésekkel hagyják el a zsinagógát, és azokhoz fordulnak, akik még mesélni tudnak. Mindeközben pedig arra összpontosítanak, hogy még "az ördögi erő sem tudta elpusztítani" a zsidókat - mondta. Véleménye szerint a fiatalok jelenléte azt jelenti, hogy a hagyomány folytatódhat, az ő tudásuk részévé válik, amit az idősebb generáció mesél el nekik. Ma jellemző, hogy nem az idősebb nemzedék kezd el beszélni, hanem a fiatalabbak teszik fel a kérdéseiket - közölte. 

Heisler András azt mondta: 70 éve szabadult fel a budapesti gettó, és akkor 3 ezer temetetlen holttest fogadta a Vörös Hadsereg felszabadító katonáit. A Mazsihisz és a budapesti hitközség azóta emlékezik meg a történtekről - mondta. Hozzátette, hogy az örömet és a gyászt mindig szét kell választani, és ma ez a kettősség a meghatározó: a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme.

FOTÓ: Vajda József/Népszava

FOTÓ: Vajda József/Népszava

 Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija arról beszélt, hogy amikor a holokauszt megszámlálhatatlan halottjára emlékeznek, egyúttal a visszakapott életet is ünneplik. Azt mondta, két tórai parancsnak tesznek eleget: emlékezz és ne felejts! Nem felejtik azt a szörnyűséget, gonoszságot, embertelenséget, amelyet elkövettek ellenük, nem felejtik a holokauszt rettenetét. Egyúttal emlékeznek azokra, akik 70 éve megjelentek a gettó kapujában a Vörös Hadsereg egyenruhájában, és visszaadták nekik az életet. Megjegyezte: sokan ma nem lennének itt, ha 70 évvel ezelőtt nem lett volna az a január 18-a.

Verő Tamás rabbi hangsúlyozta: emlékezni kell, hogy kik építették fel a gettó falait, kik rombolták le azokat, és kik azok, aki készségesen, bármikor újraépítenék. Úgy látja, az idősek hatalmas terhet viselnek egész életükben - és ezt az utódaik is hordozzák -, hiszen soha senki nem tudja kárpótolni őket az elveszített évekért, a békés családi életért, az elveszített gyermekkorért, rokonokért. Verő Tamás emlékeztetett: a vidéki zsidóság meggyilkolását követően a budapesti zsidók jelentették a zsidóság túlélését, és ha nem menti meg őket a pusztulástól a Vörös Hadsereg, "mi ma nem lehetnénk itt". Ünnepelni kell a túlélőket is, akiknek volt erejük újrakezdeni - mondta.    

Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev budapesti orosz nagykövet azt mondta: 70 évvel ezelőtt a szovjet katonák harcolva jutottak el ide, és "ártatlan áldozatok ezreit ragadták ki" a nácik karmai közül. Az oroszok büszkék arra, hogy katonáik felszabadították Auschwitz-Birkeanut is, az egyik legnagyobb "halálgyárat" - tette hozzá. Kiemelte: a ma élők lelkiismerete is azt kívánja, hogy emlékezzenek ezekre szörnyű eseményekre, és ne engedjék, hogy megismétlődjenek. Az idő előrehaladtával ezeket a történelmi eseményeket esetenként eltorzítják vagy elhallgatják, ezért is olyan fontos az emlékezés - mutatott rá.  

FOTÓ: Vajda József/Népszava

FOTÓ: Vajda József/Népszava

  Az eseményen jelen volt a Vörös Hadsereg két veteránja, Kacevics Lev Szergejevics és Elltekov Jurij Anatoljevics, akik részt vettek a budapesti gettó felszabadításában. A két 90 év fölötti veteránnak emlékplakettet adtak át holokauszt-túlélők. Az eseményen mások mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, a parlamenti pártok képviselői és a diplomáciai testület több tagja vettek részt. A megemlékezést követően az Alekszandrov katonakórus tart előadást.

A budapesti "nagy" gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le. A gettó 4513 lakásában összezsúfolt emberek száma 1945 elején elérte a 70-80 ezret. A gettó 1945. január 18-i felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak. Az ostromot és a nyilasok rémuralmát 70 ezer ember élte túl a nagy gettóban.

A megemlékezésről készített képeinket itt megtekintheti: 70 éve szabad a pesti gettó - Így emlékeztek meg róla

"Hasonló szörnyűség többé nem fordulhat elő!"
A kormány a budapesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tiszteleg az áldozatok és a túlélők emléke előtt, hitet téve a mellett, hogy Magyarországon "még egyszer hasonló szörnyűségek ne fordulhassanak elő" - írta az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében az Igazságügyi Minisztérium (IM)." A múlttal szembenézve Magyarország összefog annak érdekében, hogy országunkban semmilyen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozó személy ne szenvedhessen el jogsérelmet" - írták, hozzátéve: az alaptörvény a biztosíték arra, hogy az emberi méltóság és az emberi jogok egyenlően és elidegeníthetetlenül illessenek meg mindenkit.
A tájékoztatás szerint a budapesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a Dohány utcai zsinagógában tartott vasárnapi megemlékezésen Trócsányi László igazságügyi miniszter képviselte a kormányt.Trócsányi László koszorút helyezett el a zsinagóga Wesselényi utcai falánál, ahol egykor a gettó fala húzódott, majd főhajtással rótta le kegyeletét valamennyi, életétől és szabadságától jogellenesen megfosztott ember emléke előtt.

 

Szerző

Orbán háborúja

Publikálás dátuma
2015.01.18. 10:40
Újabb médiaháború tört ki Magyarországon, de ez sajátosabb, furcsább minden eddiginél. A képen az MTVA székháza. FOTÓ: Tóth Gerg
Újabb médiaháború tört ki Magyarországon, de ez sajátosabb, furcsább minden eddiginél - állítja forrásunk, egy a kormánypártokhoz közel álló szakember. Ez a háború ugyanis a jobb oldalon belül zajlik, mondja, kevésbé látványos, de a végkimenetel annál pusztítóbb lehet. 

Ezt a háborút maga Orbán Viktor indította el, mégpedig jóval az áprilisi választások előtt. Egyes elemei már különböző elemzésekben felbukkantak, de a maga egészében e pillanatig sem bontakozott ki a nyilvánosság előtt. Orbán, akinek – mint korábbi írásainkban erről már esett szó – elege lett a duális hatalmi rendszerből, amely az irányítást felosztotta Simicska Lajos és ő közötte, a maga ellenőrzése alá kívánta vonni mind a gazdaság – értsd: pénzszerzés – folyamatait, mind pedig a nyilvánosság – értsd: jobboldali sajtó és állami média – befolyásolását. Ehhez az újabb kétharmados választási győzelem nyitotta meg az utat; a törvények szabad hajlítgatásán és a hozzá feltétlenül lojális emberek helyzetbe hozásán keresztül. Hogy ebben mekkora szerepe volt például, az Orbán rosszabbik énjeként meghatározott rejtélyes Habony Árpádnak, azt nem tudni pontosan, de megfigyelők szerint az orbáni taktikai és stratégiai lépések döntő többségénél jelentős befolyása volt. Sőt: egyesek szerint szinte az egyetlen olyan szereplő Orbán mellett, akinek van ráhatása a miniszterelnökre, mégpedig éppen az előbb említett egyik ok miatt, Orbán saját rosszabbik felét érzékeli a misztikus Habonyban. Nem véletlen, hogy a jobboldali médiaháború mostani, immár a látványosabb szakaszában neki tulajdonítják az állami televízió kibővítésének és teljes bekebelezésnek tervét. Amely lépés azért vált szükségszerűvé, mivel Simicska nem fogadta jól a kormányfői üzenetet, azaz nem volt hajlandó átadni az általa tulajdonolt médiafelületeket.

A Magyar Nemzet, a Hír TV egyre több ügyben fordult szembe a kormányzati akarattal, a kabinet döntéseivel, ami persze nem csoda: ezek a döntések általában és konkrétan is az üzletemberrel szemben fogalmazódtak meg, az ő vállalkozásainak eredményességét akarták visszavágni. Így aztán logikusan jött a következtetés: ha nem adja magától, és elvenni sem lehet tőle – mindenre nem alkalmasak a törvények –, újat kell építeni helyette. De nem a magánszférában, hanem állami pénzből, állami eszközökkel. És azért így, mert a médiaháború eddigi eszközei elégtelennek bizonyultak. A reklámadó, a Napi Gazdaság bekebelezése, a közszolgálatinak nevezett televízió szakmai beállítottsága nem billentette ki pozíciójukból az eddig működő jobboldali orgánumokat, de még a hirdetési mennyiség jelentős szűkítése sem.

Ezen lépések elégtelensége juttatta el Orbánt (vagy Habonyt) a háború kiszélesítésének gondolatáig: két irányból kell támadni, azaz nem pusztán elvenni az állami pénzeket a Simicska birodalom szereplőitől, hanem átterelni a közönséget egy másik médiába. Logikusan adódott – legalábbis a Népszava forrása szerint, így utólag logikusan -, hogy ez a másik média az állami legyen, ahol korlátlanul felhasználható a közpénz és a szakembergárda (?) rövid pórázon tartható; nincs egy ponton túl politikai ízlés, mint Simicskánál, és nincs politika, vagy szakmai ellenállás sem.

Az már a mai sajátos magyarországi helyzetre jellemző, hogy Orbán eddig is, de az újabb kétharmados győzelem birtokában főleg, akadálytalanul használhatja fel a költségvetési pénzeket saját céljaira, ellenállás nélkül alakíthatja át a közszolgálatinak nevezett médiastruktúrát a saját képére és hasonlatosságára, parlamenti akadály nélkül hajthatja maga alá az MTI-től kezdve a rádión át a televízióig. Ezért is nevezhető kevésbé látványosnak, magyarázza informátorunk, ez a médiaháború: látszólag ütközetek nélkül haladhat Orbán a célja felé. Magyarországon senkit nem zavar, mondja forrásunk, hogy lényegében megszűnt a közszolgálat minden kötelezettsége, kritériuma, nyugodtan lehet egyoldalúan használni és kontroll nélkül költeni rá a közpénzt; a parlamenti pártok – értsd: az ellenzék - figyelme és ereje elégtelen, a civil mozgalmak pedig emiatt nem mennek ki az utcára tüntetni. Vagyis Orbán úgy tudja megvívni ezt a háborút a saját eddigi embereivel szemben, hogy látszólag semmilyen ellenállásba nem ütközik.

Látszólag, figyelmeztet informátorunk. A Simicska-birodalom, illetve maga Simicska Lajos ugyanis nehezebb ellenfél lesz, mint a teljesen erőtlenné, médiaügyben pedig koncepciótlanná, ráadásul eszköz nélkülivé vált ellenzéki pártok. Simicska ugyanis, mondja, hosszú távú játékos, megfelelő anyagi háttérrel (és tartalékkal), kellő taktikai érzékkel és hozzá lojális emberekkel. Következésképpen ezt a háborút Orbán még nem nyerte meg. Igaz, mondják más források, Simicska sem fogja, ennek a háborúnak, állításuk szerint nem lesz győztese. Orbán nem tudja legyőzni Simicskát, de ennek fordítottja sem lehetséges. A kérdés az, hogy ki milyen fegyvert hajlandó bevetni a győzelem érdekében. A végsőkig – a fegyverek tekintetében – nyilván nem fognak elmenni, mert az már önmegsemmisítővé válna, de az is bizonyosnak látszik, hogy a kiegyezés lehetősége a ködbe veszett. A fogadóirodák Orbán győzelmi esélyeit, a belpolitikai elégedetlenségek okán, meglehetősen alacsonyan jegyzik. Azt azonban nem látni még, hogy épül-e Simicska mögött egy kormányzóképes új csapat.

Szerző

Orbán "szerénykedik", de tovább harcol a bevándorlókkal

Publikálás dátuma
2015.01.18. 10:05
Orbán Viktor miniszterelnök szerint harcolni kell Brüsszel álláspontja ellen, addig is nekünk kell megvédeni magunkat a bevándor
Orbán Viktor szerint a devizában felvett fogyasztási hitelekről a bankoknak és a devizahiteleseknek kell tárgyalniuk, ebben az ügyben a kormány közvetítő lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arról is beszélt, hogy harcolni kell azért, hogy Brüsszelben megváltozzanak a menekültekkel kapcsolatos, életidegen szabályok.

Autóhitelesekről, személyi kölcsönösökről

Az autóhitelesekkel és a személyi kölcsönt felvevőkkel összefüggésben a kormányfő azt mondta, szerinte most kifejezetten tárgyalásos helyzet van, a bankoknak és a devizahiteleseknek tárgyalniuk kell, a kormánynak mediátor, közvetítő szerepe lehet, de nem lehet ügydöntő. Közölte: a kormány megoldotta a devizában felvett ingatlanhitelek kérdését, a bírósági ítéletek is egyértelmű helyzetet teremtettek, de a fogyasztási hitelek egy másik ügykörbe tartoznak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bírósági ítéletek kimondták: az árfolyamkockázatot a hitelt felvevőnek kell viselnie.

Az autóhitelesek járhatnak a legrosszabbul
Az autóhiteleseknek fájhat leginkább a svájci frank erősödése, a lakáshitellel rendelkezők túlnyomó többségét nem érinti az árfolyamváltozás, hiszen ők már rögzített árfolyamon törlesztenek - emelték ki devizapiaci elemzők.Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője azt hangsúlyozta, hogy  főként az autóhiteleseket érinti negatívan az erősödő svájci frank. Elmondta: az árfolyamküszöb eltörlése miatt a forint 14-15 százalékkal gyengült a forint a svájci fizetőeszközzel szemben, valamint 1-1,5 százalékot az euróval szemben, ami valószínűleg tartós marad. Hozzátette: önmagában a svájci frank megerősödése csak korlátozott hatást fejtene ki a magyar gazdaságra, de az általános forintgyengülés - kockázatosabb befektetési eszköz - hosszabb távon az üzemanyagár stagnálásával, vagy emelkedésével járhat, az exportáló cégekre pozitívan hathat, míg az import termékeket fogyasztók számára árnövekedéssel járhat.



Orbán "szerénykedik, mint az ibolya"

Arra a felvetésre, hogy a nyugati lapok - amelyek korábban kifogásolták a kormány devizahitelekkel kapcsolatos intézkedéseit - most egyértelműen dicsérik a magyar kormányt, Orbán Viktor úgy fogalmazott: "ilyenkor kell szerénynek lenni, mint az ibolya". Úgy folytatta, nem lenne helyes, ha a kormány dicsérgetné magát, akiket elismerés illet, azok a választópolgárok, akik 2010-ben és 2014-ben hatalmas "közbizalmat és felhatalmazást" adtak a kormánynak. A kabinet pedig unortodoxnak mondott, szokatlan, rendkívül sok pénzügyi érdekcsoport és bank húsba vágó pénzügyi érdekével szemben is képes volt arra, hogy az emberek javát szolgáló döntéseket hozzon - fejtette ki.

Nem is vándorlunk ki Európába?

A bevándorlásról szólva az unión belüli mobilitás és az unión kívülről érkezők közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök azt mondta, az EU-s tagállamokon belül szabadon lehet mozogni turistaként, vagy munkavállalóként, így az Európai Unióhoz tartozó országokon belül nem beszélhetünk sem bevándorlásról, sem kivándorlásról, hiszen "egy, közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozgunk". Ezért abszurd, amikor Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándorolnak Németországba vagy Londonba - tette hozzá. "Nem vándorolnak ki, hiszen mi magunk akartuk, hogy egy közös gazdasági tér jöjjön létre, ahol szabadon lehet munkát vállalni" - fogalmazott.

"Orbán maga is tudja, hogy hazudik"
Az Együtt közleménye szerint a miniszterelnök kijelentései vérlázítóak, "mert Orbán Viktor maga is tudja, hogy hazudik". Hozzátették: az érintett magyarok többsége azért vállalt munkát külföldön, mert itthon nem tudott. "Úgy is mondhatjuk, hogy ők gazdasági menekültek. Ezek az emberek hiányoznak Magyarországról, és Orbán Viktor kormányzása üldözte el őket" - olvasható közleményükben.
Magyar Liberális Párt a miniszterelnök kijelentéseire reagálva szintén közleményt adott ki. Ebben arra szólították fel Orbán Viktort, hogy fejezze be az emberek riogatását. Szerintük a Fidesz politikája az ellenségek "gyártására" épül, és most a bevándorlók vannak soron. A miniszterelnök negyvenezer bevándorlóval "riogat", miközben a Magyarországon letelepedők száma ennek töredéke - írták. "Magyarországra a legnagyobb veszélyt nem a bevándorlók jelentik, hanem a gyűlöletkeltő, szegényeket és eltérő kultúrájú békés közösségeket üldöző politika, valamint a kivándorlás" - olvasható a közleményben. 
Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) azt írta, a budapesti gettó felszabadulásának hetvenedik évfordulóján "egyetlen otromba politikus verte csak fel az ünnep csendjét: Orbán Viktor", aki szerintük idegenellenes indulatokat szított rádiónyilatkozatában, az emléknapon folytatta a "harcot", a bűnbakképzést és az uszítást.

Orbán őket nevezi bevándorlóknak

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra: bevándorlásnak azt nevezik, amikor az unión kívüli országokból érkeznek emberek az EU-ba. Elmondta, az uniós szabályozás alapján ha valaki engedély nélkül lép be Magyarországra, és azt őt igazoltatónak papírt mutat fel és azt mondja, politikai menekült és menedékjogot kér, akkor őt többé nem lehet úgy kezelni - ami egyébként a valóságnak megfelelne - , hogy ő egy megélhetési bevándorló.
    
A miniszterelnök szerint "tömegesen kiképzett emberekről van szó", szemben a korábbi állapottal most már ügyvédek, jogászok által felkészített emberek érkeznek, akik pontosan tudják, mit kell tenniük azért, hogy ne tiltott határátlépők, hanem menedékjogot kérők legyenek.

Orbán terroristának bélyegezte a bevándorlókat

Korábban írtuk, hogy miközben az európai állam- és kormányfők a párizsi terrorcselekmények után igyekeznek megelőzni a muszlim- és bevándorlóellenességet, a magyar miniszterelnök a migránsok ellen hangolta a közvéleményt. Sőt, Orbán Viktor ennél jóval tovább is ment, a kormányfő kijelentései az iszlámellenes mozgalmakhoz és a szélsőjobboldali szavazókból merítő euroszkeptikusokhoz mérve is a keményebb vonalat képviselik.

Orbán a párizsi szolidaritási menet résztvevőjeként kikelt a bevándorlók és a "gazdasági bevándorlás" ellen, méghozzá a magyarok egységes álláspontjaként közvetítve radikális eszméit. A kormányfő szerint a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani. Úgy fogalmazott: abban reménykedik, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy "egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában". Azt is mondta, a gazdasági okból hazájukat otthagyók számára Magyarország nem tud semmiféle menedéket nyújtani. 

"Nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország". Orbán közölte: "nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani".


Magyarország nem lehet célpont a bevándorlóknak

"Ez egy keresztény ország, van a szívünkben irgalom, nyilvánvalóan aki üldözött, annak segítséget kell nyújtani" - fogalmazott, majd úgy folytatta: a megélhetési bevándorlóknak azonban nemet kell mondani, és világossá kell tenni számukra, hogy itt nem fogják megtalálni a megélhetésüket. "Itt Magyarországnak az Európában szokásos politikai korrektségtől eltérően világosan és egyenesen kell beszélnie, meg kell mondani az igazat: nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország" - hangsúlyozta.

Harcolni kell Brüsszel ellen, meg kell védeni magunkat

Ismertette, hogy Magyarországon 2014-ben a menedékjogi kérelmet benyújtók száma elérte megközelítette a 43 ezret, ami duplája  a korábbi adatoknak. A tendencia riasztó - tette hozzá. Orbán Viktor szerint Brüsszel ezzel a gonddal szemben nem fogja Magyarországot megvédeni, ezt a magyaroknak kell megoldaniuk, meg kell magukat védeniük. Harcolni kell azért, hogy Brüsszelben megváltozzanak a szabályok és ne életidegen szabályokat erőltessenek ránk - közölte.

Szerző
Frissítve: 2015.01.18. 19:06