GMO: tiltott, de itt van

Publikálás dátuma
2015.01.19. 06:21
Még tart a vita, versenyelőnyt vagy hátrányt okoz-e a génmódosított növények termesztésének tiltása FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Indokolt esetben tagországok megtilthatják saját területükön az unióban engedélyezett génmódosított (GMO) növények termesztését - döntött a héten az Európai Parlament (EP). Ezt a korlátozást nálunk az alaptörvény is tartalmazza. Az agrárminiszter génmódosított növényektől mentes Európát vizionál.

Magyarország kezdeményezi a génmanipulált szervezetek (GMO) mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását, azzal a céllal, hogy az egész Európai Unió GMO-mentes övezet legyen - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA). Jelenleg az unió 28 tagországából 13-ban tiltják a GMO alkalmazását, és a EP döntés nyomán minden tagország önállóan dönthet a GMO engedélyezéséről, vagy betiltásáról.

A vágy és a valóság közötti különbséget jól mutatja a szója esete. Az évente átlagosan 700 ezer tonna szóját importálunk, ezt szinte teljes egészében GMO technológiával termesztik Brazíliában, az USA-ban, Argentínában, vagy más országokban. Néhány ezer hektáron ugyan itthon is termesztenek szóját, természetesen GMO menteset, de szinte a teljes termést exportálják. Sok élelmiszer is tartalmaz bizonyos mennyiségben "manimulált" összetevőket, s ezt a csomagoláson is fel kell tüntetni.

A környező országok közül Romániában, Szlovákiában, vagy Szerbiában nem tiltják a GMO technológiát.

A GMO ügyében megoszlanak a vélemények, mert egyelőre nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a génkezelt termékek veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, de az ellenkezőjét sem. Ami nemzetközi statisztikákból kiolvasható, az az, hogy míg 2010-ben a világon már 148 millió hektáron termesztettek génkezelt növényeket, ez mára nagyjából 200 millió hektárra nőtt. Összehasonlításképpen Magyarország teljes szántóterülete 4,5-5 millió hektár. A világ szójatermésének 80, a kukorica 30 százalékát már GMO technológiával állítják elő.

Raskó György agrárközgazdász szerint, a GMO tilalma Magyarországon kifejezetten politikai döntés. Azt Raskó is elismerte, hogy a GMO mentes kukoricát még túlkínálat közepette is könnyebb eladni.

Igaz, ez semmilyen árelőnyt nem jelent, tehát nem adnak érte többet, mint a génkezelt takarmánynak valóért - tette hozzá Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.

Raskó György azt tartotta aggályosnak, hogy Magyarország ismét szembe megy a világ tendenciákkal és ki-, illetve lemarad a biotechnológiai, biogenetikai kutatásokban. Márpedig valaha a magyar növénynemesítők keresettek voltak szerte a világban. Amikor a közgazdász a '80-as években Mexikóban dolgozott, csak a hatalmas közép-amerikai országban, a kukorica őshazájában, mintegy 60 magyar agrármérnök oktatta a növénytermesztés akkor korszerű módszereit, ma egy sem. Az agrárközgazdász úgy vélte, a magyar kutatóknak ma is részt kellene venniük a biotechnológiai kutatásokban. A hazai termelők egyre kevésbé támaszkodnak a magyar gabona vetőmagokra. A búza, a kukorica világpiaci ára csökken, egy bizonyos hozamszint alatt egyre nehezebb lesz gazdaságosan termelni.

A GMO technológiák előnyeit több példa igazolja: például az USA-ban a termésátlagok eltérése évenként 5 százalékon beül marad. Javul a beltartalom, kevesebb vegyszert igényelnek a növényi kultúrák, ellenállóbbak a rovarokkal szemben és jobban alkalmazkodnak a klíma változásokhoz, és a korszerű fajták pedig már nem okoznak jelentős változásokat a talaj mikroorganizmusaiban - jegyezte meg Raskó György.

Vancsura József szerint a GMO ügyben hozott EP döntés a Közös Agrárpolitika változását jelzi, és a háttérben Washington és Brüsszel szabadkereskedelmi tárgyalásait sejtetők. A termelőknek fel kell készülniük a versenyre, ugyanis, ha az USA és az unió megegyezik, akkor a tengerentúli szója, gabona a jelenleginél is nagyobb mértékben törhetnek be az európai piacra.

Szerző

Tényi most az Együtt ellen tett feljelentést

Ismeretlen tettes ellen tett bejelentést csalás és közokirat-hamisítás gyanújával a Haza és Haladás Egyesület, valamint az Együtt ügyében Tényi István. Az V. kerületi fideszes politikus, aki feljelentésével már nem először segít a kormánypártnak, ezúttal azért fordult a Fővárosi Főügyészséghez, mert véleménye szerint Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke a HírTv-nek elismerte, hogy soros György is támogatta a párt mellett álló Haza és Haladás Egyesületet. 

Tényi a feljelentésben arra hivatkozik, hogy a pártok sem költségvetési szervtől, sem állami cégtől, vagy költségvetési támogatásban részesülő alapítványtól támogatást nem fogadhatnak el, akár külföldi államtól, névtelen támogatótól. Tényi szerint a Haza és Haladás Egyesület átláthatatlan gazdálkodása miatt felmerülhet a közokirat-hamisítás gyanúja is.

A helyi fideszes politikus jelentette fel korábban a norvég civil alap pénzeit kezelő Ökotárs Alapítványt, de ő fordult az ügyészséghez a HVG karácsonyi dupla számának címlapja miatt is. Legutóbb Tényi csalás gyanújával fordult az ügyészéghez, mert szerinte a három ellenzéki tüntetés szervezői több pénzt gyűjtöttek, mint amennyit elköltöttek, viszont nem adóztak a megmaradt összeg után. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a HírTv P8 című műsorában azt kérdezte: "Ki finanszírozza ezeket az egyre drágább demonstrációkat, és milyen érdekből?". Szerinte ha a parlamenti pártoktól elvárják, hogy a nyilvánosság elé tárják a gazdálkodásukat, akkor az ezektől a politikai érdekcsoportoktól is elvárható.

Szerző

Tényi most az Együtt ellen tett feljelentést

Ismeretlen tettes ellen tett bejelentést csalás és közokirat-hamisítás gyanújával a Haza és Haladás Egyesület, valamint az Együtt ügyében Tényi István. Az V. kerületi fideszes politikus, aki feljelentésével már nem először segít a kormánypártnak, ezúttal azért fordult a Fővárosi Főügyészséghez, mert véleménye szerint Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke a HírTv-nek elismerte, hogy soros György is támogatta a párt mellett álló Haza és Haladás Egyesületet. 

Tényi a feljelentésben arra hivatkozik, hogy a pártok sem költségvetési szervtől, sem állami cégtől, vagy költségvetési támogatásban részesülő alapítványtól támogatást nem fogadhatnak el, akár külföldi államtól, névtelen támogatótól. Tényi szerint a Haza és Haladás Egyesület átláthatatlan gazdálkodása miatt felmerülhet a közokirat-hamisítás gyanúja is.

A helyi fideszes politikus jelentette fel korábban a norvég civil alap pénzeit kezelő Ökotárs Alapítványt, de ő fordult az ügyészséghez a HVG karácsonyi dupla számának címlapja miatt is. Legutóbb Tényi csalás gyanújával fordult az ügyészéghez, mert szerinte a három ellenzéki tüntetés szervezői több pénzt gyűjtöttek, mint amennyit elköltöttek, viszont nem adóztak a megmaradt összeg után. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a HírTv P8 című műsorában azt kérdezte: "Ki finanszírozza ezeket az egyre drágább demonstrációkat, és milyen érdekből?". Szerinte ha a parlamenti pártoktól elvárják, hogy a nyilvánosság elé tárják a gazdálkodásukat, akkor az ezektől a politikai érdekcsoportoktól is elvárható.

Szerző