Az utolsó beszélgetés

Publikálás dátuma
2015.01.19. 06:10
FOTÓK: VAJDA JÓZSEF
"Látod, Iván? Látod, mennyien szeretnek? Látod mennyien jöttek, hogy még egyszer beszélgethessenek veled?" Németh Péter, a Népszava főszerkesztője kezdte így utolsó hangos beszélgetését Andrassew Ivánnal szombaton délután a Szent István parkban, ahol több százan gyűltek össze, hogy gyertyát gyújtsanak emlékére.

Iván néhány napja ment el, föl sem fogtuk még, mekkora űrt hagyva maga után. Fejtő Ferenc szobránál azonban újra ott volt, s még egyszer - utoljára - lehetett vele beszélgetni. Németh Péter után Iványi Gábor lelkész idézte fel találkozásaikat. S mindenki újra átélhette a mindig csattanós sztorikat, örökké elmés humorát, a tanításait, az intelmeit. Ott volt, s mégis hiányzott - ez most már így marad, hiába kerül be Fejtő Ferenc neve mellé az övé is lapunk impresszumába.

Rengetegen búcsúztak tőle. Írók és olvasók, a Népszava - és Iván - barátai. Ott volt Tóth József, Angyalföld polgármestere és Lendvai Ildikó, aki jó ideje ír Iván egykori rovatába. Eljött a 168 Óra főszerkesztője, Mester Ákos és a Hócipő - amelynek ugyancsak munkatársa volt Iván - alapítója, Farkasházy Tivadar.

Találkozhattunk a Párizsban élő Kende Péterrel és Földes Györggyel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával. A Népszabadságtól ott volt Tamás Ervin, egykori főszerkesztő-helyettes és Fekete Gy. Attila. És persze gyertyát gyújtott lapunk sok jelenlegi és már másutt dolgozó munkatársa is.

Németh Péter felidézte a Népszava publicisztikai rovatvezetőjének legjobb és legmélyebb pillanatait, a betegséget, amelyet példamutatóan, fájdalmát elbagatellizálva, csak abszurd novellaként közvetített - szóban és írásban egyaránt. Arról is beszélt, hogy Iván pótolhatatlan. Iványi Gábor pedig fölidézte, hogy mikor egyháza bajba került, megfosztották jogi státuszától, Andrassew Iván hívta fel, hogy megkérdezze: beléphet-e, akár ateistaként is. El is határozták, hogy megalakítják a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ateista tagozatát.

Andrassew Iván a fián, Dávidon keresztül tolmácsolt utolsó üzenetében csupán azt kérte, hogy barátai és szerettei egy bizonyos pillanatban egy buddhista mantrát hallgassanak meg őrá emlékezve. Ez a mantra szólt a Szent István parkban is, a dallam nemcsak Iván kívánságát teljesítette, de válaszokat is susogott azoknak, akik halkan, vagy magukban vele beszélgettek. És azt se felejtsük, utolsóként még azt is üzente: puszil mindenkit.

Szerző

Mindenre lesz pénz az államtitkár szerint

Publikálás dátuma
2015.01.19. 06:05
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. FOTÓ: Vajda József/Népszava
Nem csökken a házi gondozásra szánt összeg, csak a szociális gondozók munkája lesz koncentráltabb. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint így kell értelmezni azt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megemelte a házi segítségnyújtásra való jogosultság rászorultsági küszöbét. 

Az államtitkár az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, hogy az otthoni gondozás rendszerében vannak anomáliák, a gondozók gyakran olyan feladatokat teljesítenek, amelyek nem tartoznak a munkakörükbe, például kutyát sétáltatnak, szalmabálát pakolnak, pedig a közpénzt nem erre szánja a kormányzat, hanem, hogy az idős embereket gondozzák. A jövőben viszont azt csinálják majd, amit tanultak.

A kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája az elsődleges munkaerőpiacon, de ha erre nincs lehetősége, akkor se segélyen tengődjön, hanem közfoglalkoztatásban dolgozzon. Ezt már a segélyekkel kapcsolatban mondta az államtitkár. Hozzátette, a segélyezést soha nem szüntetik meg, mert mindig lesz olyan, hogy se munka, se közmunka nincs. Czibere szerint nem csökkentik a szociális támogatások mértékét, a települések polgármesterei viszont ennek az ellenkezője miatt panaszkodnak.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hajléktalanoknak esélyt akarnak adni. Az elmúlt két évben 446 hajléktalant sikerült visszavezetni a társadalomba, többségüknek munkájuk is lett. Czibere a kormány hajléktalan programját néhány nappal ezelőtt a Duna Közbeszédben című műsorában is sikeresnek nevezte. Elmondta, hogy a fővárosban sikeresen működő mintaprogramot, amelyben hajléktalanokat foglalkoztatnak, az egész ország területére ki akarják terjeszteni. A fadél nélkülieknek ugyanis nem csak lakhatásra, hanem munkára is szükségük van ahhoz, hogy képesek legyen visszatérni a normális életbe. A mintaprogram folytatódik, a Belügyminisztériumban már felmérték, hogy hol van további érdeklődés. Eddig 30-40 település jelentkezett, és 1600 hajléktalan esetében jelezték, hogy ők dolgozni akarnak.

A PM tegnap tiltakozott, amiért a kormány megemelte a házi segítségnyújtásra való jogosultság rászorultsági küszöbét. Az ellenzéki párt elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz megint a leggyengébbeket üti a segítségnyújtás helyett és az intézkedés azonnali visszavonását követelte. "A kormány nem hagy senkit az út szélén, inkább belöki őket az árokba" - közölték hozzátéve, a kormány elenyésző spórolás miatt forrásokat von el az idős, beteg emberektől. Véleményük szerint az intézkedésnek világos üzenete van: ha nem tudsz gondoskodni magadról, annyit is érsz. Ennek jegyében tűnik el március elsejétől a szociális ellátások jelentős része is, ami társadalmi katasztrófához vezet.

Szerző

Abszurd kormányfői beszéd

Publikálás dátuma
2015.01.19. 06:04
Menekültek: a szabadságot választanák FOTÓ: THINKSTOCK
Harcolni kell azért, hogy Brüsszelben megváltozzanak a menekültekkel kapcsolatos, életidegen szabályok - mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, a bevándorlással kapcsolatban az unión belüli mobilitás és az unión kívülről érkezők közötti különbségre hívva fel a figyelmet. 

A miniszterelnök azt mondta, az EU-s tagállamokon belül szabadon lehet mozogni turistaként, vagy munkavállalóként, így az Európai Unióhoz tartozó országokon belül nem beszélhetünk sem bevándorlásról, sem kivándorlásról, hiszen "egy, közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozgunk". Ezért abszurd, amikor Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándorolnak Németországba vagy Londonba - tette hozzá.

"Nem vándorolnak ki, hiszen mi magunk akartuk, hogy egy közös gazdasági tér jöjjön létre, ahol szabadon lehet munkát vállalni" - fogalmazott, hozzátéve: bevándorlásnak azt nevezik, amikor az unión kívüli országokból érkeznek emberek az EU-ba. Elmondta, az uniós szabályozás alapján ha valaki engedély nélkül lép be Magyarországra, azt őt igazoltatónak papírt mutat fel, azt mondja, politikai menekült és menedékjogot kér, akkor őt többé nem lehet úgy kezelni - ami egyébként a valóságnak megfelelne -, hogy ő megélhetési bevándorló. A miniszterelnök szerint "tömegesen kiképzett emberekről van szó", szemben a korábbi állapottal most már ügyvédek, jogászok által felkészített emberek érkeznek, akik pontosan tudják, mit kell tenniük azért, hogy ne tiltott határátlépők, hanem menedékjogot kérők legyenek.

"Ez egy keresztény ország, van a szívünkben irgalom, nyilvánvalóan aki üldözött, annak segítséget kell nyújtani" - tette hozzá, majd úgy folytatta: a megélhetési bevándorlóknak azonban nemet kell mondani, és világossá kell tenni számukra, hogy itt nem fogják megtalálni a megélhetésüket. "Itt Magyarországnak az Európában szokásos politikai korrektségtől eltérően világosan és egyenesen kell beszélnie, meg kell mondani az igazat: nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország". Ismertette, hogy Magyarországon 2014-ben a menedékjogi kérelmet benyújtók száma elérte megközelítette a 43 ezret, ami duplája a korábbi adatoknak. A tendencia riasztó - tette hozzá. Kifejtette: Brüsszel ezzel a gonddal szemben nem fogja Magyarországot megvédeni, ezt a magyaroknak kell megoldaniuk, meg kell magukat védeniük. Harcolni kell azért, hogy Brüsszelben megváltozzanak a szabályok és ne életidegen szabályokat erőltessenek ránk - közölte.

A migrációval foglalkozott a Hír TV P8 című műsorában Szájer József, a Fidesz EP-képviselője. Mint mondta, a magyar álláspont a bevándorlás kérdésében nem különbözik alapvetően az Európai Néppárt vagy az Európai Bizottság elnöke, Jean Claude Juncker álláspontjától. Egy dologban azonban eltérőek az álláspontok: Brüsszel szerint a bevándorlásnak pozitív következményei is vannak, ezt azonban a magyar kormány vitatja, és nem ért egyet azzal, hogy a bevándorlás legyen a megoldás az európai demográfiai kérdésekre, illetve gazdasági problémákra. Szájer hangsúlyozta, hogy Európában az elmúlt évtizedekben végbement bevándorlás hozta létre azt a multikulturális konfliktust, amelyet most nem tudnak kezelni.

A Magyar Liberális Párt (MLP) véleménye szerint a Fidesz azért nem hirdetett választási programot, mert a kormánypárt a Jobbik korábbi programját valósítja meg - erről a párt elnöke beszélt szombaton Budapesten sajtótájékoztatón. Fodor Gábor szerint, ez az elmúlt napokban vált egyértelművé, mert a "bevándorlásellenes fellépésben láthatóan egy követ fúj a Fidesz és a Jobbik". Hangsúlyozta, hogy mind a két párt a bevándorlással és azzal az európai értékrenddel szemben foglalt állás, ami mellett a Liberálisok határozottan kiállnak. Hozzátette: pártjuk azt gondolja, hogy az európai értékrendnek fontos része az a szabadság, amely ellen a "felháborító és gyalázatos" párizsi merényletek irányultak. Felháborítónak és megengedhetetlennek nevezte, hogy a terrorcselekményeket arra használják, hogy bevándorlóellenes hangulatot generáljanak. Fodor felvetette: miként lehet, hogy miközben fideszes politikusok a bevándorlás ellen szólalnak fel, az állam jelentős összegekért letelepedési kötvényeket árul.

Magánbiziniszt csinált az iszlám közösség?

A HírtTV Célpont című műsora szerint magánzsebekbe vándorolt egy része annak a pénznek, amelyet a Magyar Iszlám Közösség szociális feladatokra kapott az államtól. A modell lényege az volt, hogy a Közösség beállt egy szociális ellátóintézmény mögé, így másfélszeres szorzóval járt az állami normatíva az ellátásra. Ebből a pluszpénzből kellett visszaosztani egyeseknek – állítja a televízió. A Kelet-Magyarországi Szociális Szolgáltató Központot és a Kelet-Magyarországi Humán Szolgáltató Központot szerezte meg az Iszlám Közösség; az érintett ellátóhálózatnak több mint ötezer ellátottja van a műsor szerint. Az adásban bejátszanak egy hangfelvételt is, amelyen állítólag Bolek Zoltán, a Közösség vezetője beszél arról az egyik szolgáltató volt tulajdonosával, hogy a hitéleti támogatás, azaz az egyházi szorzó tíz százalékát kell visszaosztani. A narrátor szerint ez havi négymillió forintot is kitehetett. Az ügyben befolyással üzérkedés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség, az Államkincstár pedig felfüggesztette a támogatást, és megkereste a NAV-ot, amely eljárást indított.


Szájer bírálja Kövért

Nem tetszik Szájer Józsefnek Kövér László döntése, amellyel kitiltotta az Országgyűlés ülésterméből az Európai Unió zászlaját. Ezt az ATV Szabad szemmel vasárnap este sugárzott, pénteki felvételén mondta. Szerinte az Európai Unió óriási lehetőség Magyarország számára. „A házelnök úr nyilván alaposan megfontolta a döntését, de ez nekem nem különösebben tetszik” – mondta. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Kövérrel kijelentésével, amely szerint adott esetben a jövőben valamikor „lassan,óvatosan” ki kellene hátrálnia az Európai Unióból, Szájer azt válaszolta, hogy elkötelezett európainak tartja magát, nem ért egyet azzal sem, hogy az Unió lenne az új Szovjetunió.

Ha a 2008-as világgazdasági válság nem az Unió tagjaként ér minket, Magyarországot padlóra küldte volna a válság. „Európa védett meg minket” jó néhány súlyos következménytől - tette hozzá.

Szerző