Népszava;Németh Péter;Andrassew Iván;Farkasházy Tivadar;Szent István park;

2015-01-19 06:10:00

Az utolsó beszélgetés

"Látod, Iván? Látod, mennyien szeretnek? Látod mennyien jöttek, hogy még egyszer beszélgethessenek veled?" Németh Péter, a Népszava főszerkesztője kezdte így utolsó hangos beszélgetését Andrassew Ivánnal szombaton délután a Szent István parkban, ahol több százan gyűltek össze, hogy gyertyát gyújtsanak emlékére.

Iván néhány napja ment el, föl sem fogtuk még, mekkora űrt hagyva maga után. Fejtő Ferenc szobránál azonban újra ott volt, s még egyszer - utoljára - lehetett vele beszélgetni. Németh Péter után Iványi Gábor lelkész idézte fel találkozásaikat. S mindenki újra átélhette a mindig csattanós sztorikat, örökké elmés humorát, a tanításait, az intelmeit. Ott volt, s mégis hiányzott - ez most már így marad, hiába kerül be Fejtő Ferenc neve mellé az övé is lapunk impresszumába.

Rengetegen búcsúztak tőle. Írók és olvasók, a Népszava - és Iván - barátai. Ott volt Tóth József, Angyalföld polgármestere és Lendvai Ildikó, aki jó ideje ír Iván egykori rovatába. Eljött a 168 Óra főszerkesztője, Mester Ákos és a Hócipő - amelynek ugyancsak munkatársa volt Iván - alapítója, Farkasházy Tivadar.

Találkozhattunk a Párizsban élő Kende Péterrel és Földes Györggyel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával. A Népszabadságtól ott volt Tamás Ervin, egykori főszerkesztő-helyettes és Fekete Gy. Attila. És persze gyertyát gyújtott lapunk sok jelenlegi és már másutt dolgozó munkatársa is.

Németh Péter felidézte a Népszava publicisztikai rovatvezetőjének legjobb és legmélyebb pillanatait, a betegséget, amelyet példamutatóan, fájdalmát elbagatellizálva, csak abszurd novellaként közvetített - szóban és írásban egyaránt. Arról is beszélt, hogy Iván pótolhatatlan. Iványi Gábor pedig fölidézte, hogy mikor egyháza bajba került, megfosztották jogi státuszától, Andrassew Iván hívta fel, hogy megkérdezze: beléphet-e, akár ateistaként is. El is határozták, hogy megalakítják a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ateista tagozatát.

Andrassew Iván a fián, Dávidon keresztül tolmácsolt utolsó üzenetében csupán azt kérte, hogy barátai és szerettei egy bizonyos pillanatban egy buddhista mantrát hallgassanak meg őrá emlékezve. Ez a mantra szólt a Szent István parkban is, a dallam nemcsak Iván kívánságát teljesítette, de válaszokat is susogott azoknak, akik halkan, vagy magukban vele beszélgettek. És azt se felejtsük, utolsóként még azt is üzente: puszil mindenkit.