Beakadt a lemez: Kósa is a bevándorlás veszélyeit hangoztatta

A franciaországi terrortámadás után Magyarországot érintő biztonságpolitikai kérdések ügyében ülésezett az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a Parlamentben.

A bizottság mintegy három órás ülésén többek között Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorfenyegetettségről.

Az ülés után Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke leszögezte: felelősen ki lehet jelenteni, hogy Magyarország terrorfenyegetettsége az európai unió átlagának felel meg, vagy az alatt van. Hozzátette: a terrorfenyegetettség miatti "B fokozat" elrendelésére azért volt szükség, mert a szocialista kormányok idején 2007-ben készült jogszabály ezt írja elő, de Kósa Lajos kiemelte: nincs arra adat, hogy Magyarországon a terrorizmus miatt kellene aggódni.

Komolyabb aggodalomra adhat okot a bevándorlás - hangsúlyozta a fideszes elnök, kifejtve: az elmúlt három évben meghúszszorozódott a Magyarországra érkező menedéket kérő emberek száma. Tavaly több mint 40 ezren, és már idén is több mint hatezren kértek menedéket. Kósa Lajos kitért arra is, hogy a 40 ezer menedékkérőből csak mintegy 500-an kaptak védelmet, a többiek gazdasági okokból jöttek Magyarországra, megélhetési menekültek.

A bizottság független tagja, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke kiemelte: "a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának szakértelme mélyen alulmúlja egóját", ugyanis, a DK politikusának elmondása szerint Hajdu Jánosnak "némi sértegetés mellett" sikerült a terrorizmus elleni küzdelemről beszélnie.

Vadai Ágnes kiemelte: nem derült ki, hogy a kormánynak van-e terrorizmus elleni koncepciója, s hogy ki az, aki ebben a kérdésben tartja a kapcsolatot az érintett nemzetközi szervekkel. A DK-s politikus kiemelte: a bizottsági ülésen kiderült, hogy Magyarországon szigorú - az európaival összhangban lévő - menekültügyi szabályozás van érvényben. Vadai Ágnes kiemelte, hogy a bizottsági ülésnek a terrorizmusról kellett volna szólni, de ehelyett jellemzően csak a bevándorlókkal kapcsolatos negatív állításokat hallottak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják, hogy népcsoportokat, gazdasági okból menekülőket kollektíven bűnösnek nyilvánítsanak. A DK-s politikus szólt arról is, hogy újra felmerült egy "szuper titkosszolgálat" létrehozása, s Vadai Ágnes szavai szerint Kósa Lajos nyitottságot mutat erre.

Harangozó Tamás, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának MSZP-s alelnöke. Az ülés témája volt a Magyarországot érintő biztonságpolitikai kérdések a franciaországi terrortámadás után. MTI Fotó: Kovács Tamás

Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke leszögezte: a bizottsági ülésen világossá vált, hogy Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség, nincs bármilyen a bevándorlással kapcsolatban álló terrorfenyegetettség. Azt is megtudták, hogy Európában nincs szigorúbb migrációs szabályozás, mint Magyarországon. A szocialista képviselő kitért arra is, hogy a kormány és rendészeti szervek képviselői arról tájékoztatták a testületet: minden erőforrás a rendelkezésükre áll, hogy az állampolgárokat megvédjék. Az MSZP ezt viszont vitatja. Harangozó Tamás azt mondta: mind a humán erőforrások tekintetében, mind az infrastrukturális fejlesztésekre rendkívüli forrásokat kellene fordítania a kormánynak, hogy a magyar állampolgárokat a lehető legnagyobb biztonságban tudhassák.

Az LMP újabb ötpárti egyeztetést kezdeményez

Jövő hétfőre újabb ötpárti egyeztetést kezdeményez az LMP a terrorellenes fellépés ügyében, hogy a politika határozhassa meg a témában tervezett szakmai egyeztető fórum közpolitikai hatáskörét. Azonban parttalanná válhat az egyeztetés, és nem oldja majd meg az emberek biztonsága szempontjából sürgető feladatokat, ha nem határozzák meg előre annak feladatait, hatásköreit – jelentette ki. A kormánypártok politikusai például a sajtószabadság kérdését vetették fel - tette hozzá. Schiffer András elmondta: miután a héten a szakbizottságok meghallgatják a rendvédelmi szervek vezetőit, a frakciók kellő információkkal rendelkezhetnek hétfőre.

Terrorellenes razziák Európa-szerte

sora Január 7-én két testvér, Chérif és Said Kouachi megtámadta a Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi székházát, ahol 12 embert öltek meg. Egy másik, velük kapcsolatban álló iszlamista fegyveres, Amedy Coulibaly egy nappal később végzett egy rendőrnővel Mountrouge-ban, majd pénteken túszokat ejtett egy párizsi kóser szupermarketben, ahol négy embert agyonlőtt. Múlt csütörtökön és pénteken Belgiumban és Németországban is kiterjedt terrorellenes razziákat tartott a rendőrség, amelyekben legalább két feltételezett terroristát megöltek és többeket őrizetbe vettek. A hatóságok Nyugat-Európa-szerte kiemelt készültségben vannak a párizsi terrortámadások óta. Múlt szerdán a terrorellenes fellépésről a parlamenti frakcióvezetők is egyeztettek. Pénteken Pintér Sándor belügyminiszter a belgiumi terrorellenes akció miatt elrendelte a "B" készenléti fokozathoz tartozó feladatok részleges végrehajtását.