Előfizetés

"Sikeres" a magyar adósmentés? Követnék a példánkat

Több közép-európai ország kormánya kért tájékoztatást a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) a devizahitelek kivezetésének magyar megoldásairól.

Az NGM hétfői közleménye szerint a tárcát megkeresték a horvát és a lengyel pénzügyminisztérium képviselői, hogy megismerjék a lakossági devizahitelek kivezetésére tett magyar kormányzati lépéseket. Emellett az Európai Központi Bank (EKB) is figyelemmel kíséri a magyar módszert.  

Az NGM közleménye emlékeztet, hogy a svájci jegybank múlt heti döntése miatt a közép-európai országok devizái, így a forint is jelentősen gyengült a svájci frankkal szemben. Mindez megerősítette, hogy helyes lépés volt a jelzálogalapú devizahitelek törlesztési árfolyamának rögzítése - fogalmaznak. A svájci frank alapú hiteleknél 256,50 forintos, az euró alapúaknál 309,50 forintos rögzítés összességében több mint 500 milliárd forintnyi tartozásnövekedéstől védte meg a magyar devizahiteleseket.

Horvátországban és Lengyelországban is jelentős gondot okoz a lakosság magas svájci frank alapú hitelállománya. "A devizahitel probléma sikeres kezelése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium szívesen megosztja az érdeklődő országok szaktárcáival az eddigi magyar tapasztalatokat, megoldásokat" - olvasható a tárca közleményében.

Hozzáteszik, hogy a kormány devizaadósságokat kivezető törekvései az elmúlt években jelentősen csökkentették Magyarország sebezhetőségét mind közösségi, mind magánszinten. Az adósság, ezen belül a devizaadósság csökkentését a jövőben is folytatni fogja a kormány - szögezik le.

Korábban írtuk, hogy brutális fordulat történt január közepén a svájci frank árfolyamában: a Svájci Nemzeti Bank (SNB) feladta az euróval árfolyamának ingadozását kivédő védelmét. Ennek hatására pánik tört ki a világ pénz- és tőkepiacain, amely délutánra ugyan kissé megnyugodott, ám a forint történetében fekete betűkkel fog szerepelni ez a nap, ugyanis valamennyi vezető devizával szemben történelmi mélységekbe zuhant a hazai fizetőeszköz árfolyama. A legnagyobb mértékben a svájci frankkal szemben gyengült.

Négy esztendő múltán az SNB - minden előzetes figyelmeztetés nélkül - váratlanul feladta azt a gyakorlatát, hogy az euró/svájci frank árfolyamát az 1,2-es küszöbhöz köti. Ha ezt az értéket átlépte volna a keresztárfolyam, akkor az SNB ezt beavatkozással megakadályozta volna. Azonban magának a küszöbnek a megléte olyan elriasztó hatással volt, hogy a devizakereskedők nem fogadtak el olyan megbízásokat ügyfeleiktől, amely akárcsak megközelítette volna az 1,2-es euró/svájci frank árfolyamot. Azonban az elmúlt hónapokban jelentős fordulatnak lehettünk a tanúi. Arra a várható döntésre, hogy az Európai Bíróság várhatóan nem támaszt akadályt az Európai Központi Bank (EKB) lazítási politikájával szemben, egyre több olyan ajánlat érkezett, amely már veszélyeztette az 1,2-es árfolyamküszöböt.

Tóbiás József: Dilettáns a kormány és a jegybank politikája

A forint árfolyamának nagy mértékű ingadozása egyértelműen igazolja, hogy a régiós valuták közül a magyar fizetőeszköz a legsebezhetőbb, ennek oka pedig a kormány és a Magyar Nemzeti Bank dilettáns politikája. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője sajtótájékoztatóján azt mondta: nem lehet, hogy a kormány a forint árfolyamával történteket kizárólag a világgazdaságban zajló folyamatokkal magyarázza. Hangsúlyozta, a kormánynak a jegybankkal együtt biztosítania kellene a stabilitást, a biztonságot, figyelniük kellene a világban zajló folyamatokat. Az MSZP elnöke közölte, az árfolyamcsökkenésből származó jegybanki nyereséget átlátható módon meg kell kapniuk az embereknek, ezért felkérte Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettest, hogy dolgozzon ki erre javaslatot.

Rogán most a belváros újításával takarózik

Publikálás dátuma
2015.01.19. 17:07
A Szent István tér 15. szám alatti épület, ahol Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, korábbi V. kerületi polgármest
Rogán Antal szerint ha az V. kerületi önkormányzat nem értékesített volna üzlethelyiségeket, nem alakulhatott volna ki egy európai léptékű Belváros.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, korábbi V. kerületi polgármester erről hétfőn beszélt újságíróknak az ellenzéki politikusok által vitatott belvárosi ingatlaneladásokkal kapcsolatban. Rogán Antal a tájékoztatót egy leromlott állapotú, üresen álló, önkormányzati tulajdonú épületben, a Szent István tér 15. szám alatt tartotta, amelyre - mint mondta - évek óta nem találnak új bérlőt vagy új tulajdonost. A volt polgármester hangsúlyozta: azzal, hogy a kerület tulajdonjogot adott a bérlőknek, lehetővé vált több belvárosi utca, tér és épület önkormányzati rekonstrukciója, a korábbi bérlők pedig jelentős ráfordítással felújították a "végtelenül leromlott állapotú" üzlethelyiségeket, éttermeket, így kialakulhatott "egy igazán nívós környezet".

Rogán Antal. FOTÓ: Máthé Zoltán/MTI

Rogán Antal. FOTÓ: Máthé Zoltán/MTI

Ha a bérlőknek nem adtak volna tulajdonjogot, ezek a felújítások nem történtek volna meg - jelentette ki. Az ingatlanok értékesítési árával kapcsolatban Rogán Antal azt mondta, "nem palotákat adtunk el, hanem mélységesen leromlott állapotú ingatlanokat". Hozzátette továbbá, hogy a lakástörvény és a polgári törvénykönyv világosan szabályozza, milyen jogai vannak a bérlőknek - például milyen kedvezmény jár nekik -, az önkormányzat pedig ezeket egyetlen bérlőtől sem tagadhatta meg.

Azt is megjegyezte, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány hatóságai megvizsgálták az önkormányzat döntéseit, rendeleteit, és törvényesnek találták őket. Ehhez képest "ma Bajnai pártjának az emberei támadnak engem" - mondta. A tájékoztató után a politikus körbevezette az újságírókat az épületben, bemutatva, milyen állapotban vannak az ingatlan helyiségei.

Korábban az Index által készített Rogán-interjú alapján írtuk, hogy a fideszes politikus egy, a Habony Árpád, illetve a jelenlegi polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter önkormányzati lakáshoz jutásának etikus voltát firtató kérdésre válaszolva azt mondta; a Belvárosban 1992 óta több mint kétezer család vásárolhatta meg kedvezményesen a lakását, miközben sokan ezt azért nem tehették meg, mert műemlékházban éltek, ahol a felújítás vagy a lakók vagy az önkormányzat részéről előfeltétele volt a társasházzá alakításnak, így a vásárlásnak is.

"Sok olyan műemlékház van a kerületben, amit óriási pénzért felújított az önkormányzat az én időszakom előtt is, majd azt követően a lakóknak, pontosan azért, mert nekik joguk volt ezt megvásárolni, eladtuk. Ha 1990-ben az akkori bérlőknek joguk volt a piaci érték 15 százalékáért megvenni a lakásokat, akkor ezt a jogot azoktól sem lehet elvitatni, akik adott esetben olyan műemlékházban éltek, ahol erre nem kerülhetett sor. Nem rajtuk múlott, hogy ők akkor nem vásárolhatták meg a lakásaikat." - mondta az Indexnek a politikus.

Rogán most a belváros újításával takarózik

Publikálás dátuma
2015.01.19. 17:07
A Szent István tér 15. szám alatti épület, ahol Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, korábbi V. kerületi polgármest
Rogán Antal szerint ha az V. kerületi önkormányzat nem értékesített volna üzlethelyiségeket, nem alakulhatott volna ki egy európai léptékű Belváros.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, korábbi V. kerületi polgármester erről hétfőn beszélt újságíróknak az ellenzéki politikusok által vitatott belvárosi ingatlaneladásokkal kapcsolatban. Rogán Antal a tájékoztatót egy leromlott állapotú, üresen álló, önkormányzati tulajdonú épületben, a Szent István tér 15. szám alatt tartotta, amelyre - mint mondta - évek óta nem találnak új bérlőt vagy új tulajdonost. A volt polgármester hangsúlyozta: azzal, hogy a kerület tulajdonjogot adott a bérlőknek, lehetővé vált több belvárosi utca, tér és épület önkormányzati rekonstrukciója, a korábbi bérlők pedig jelentős ráfordítással felújították a "végtelenül leromlott állapotú" üzlethelyiségeket, éttermeket, így kialakulhatott "egy igazán nívós környezet".

Rogán Antal. FOTÓ: Máthé Zoltán/MTI

Rogán Antal. FOTÓ: Máthé Zoltán/MTI

Ha a bérlőknek nem adtak volna tulajdonjogot, ezek a felújítások nem történtek volna meg - jelentette ki. Az ingatlanok értékesítési árával kapcsolatban Rogán Antal azt mondta, "nem palotákat adtunk el, hanem mélységesen leromlott állapotú ingatlanokat". Hozzátette továbbá, hogy a lakástörvény és a polgári törvénykönyv világosan szabályozza, milyen jogai vannak a bérlőknek - például milyen kedvezmény jár nekik -, az önkormányzat pedig ezeket egyetlen bérlőtől sem tagadhatta meg.

Azt is megjegyezte, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány hatóságai megvizsgálták az önkormányzat döntéseit, rendeleteit, és törvényesnek találták őket. Ehhez képest "ma Bajnai pártjának az emberei támadnak engem" - mondta. A tájékoztató után a politikus körbevezette az újságírókat az épületben, bemutatva, milyen állapotban vannak az ingatlan helyiségei.

Korábban az Index által készített Rogán-interjú alapján írtuk, hogy a fideszes politikus egy, a Habony Árpád, illetve a jelenlegi polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter önkormányzati lakáshoz jutásának etikus voltát firtató kérdésre válaszolva azt mondta; a Belvárosban 1992 óta több mint kétezer család vásárolhatta meg kedvezményesen a lakását, miközben sokan ezt azért nem tehették meg, mert műemlékházban éltek, ahol a felújítás vagy a lakók vagy az önkormányzat részéről előfeltétele volt a társasházzá alakításnak, így a vásárlásnak is.

"Sok olyan műemlékház van a kerületben, amit óriási pénzért felújított az önkormányzat az én időszakom előtt is, majd azt követően a lakóknak, pontosan azért, mert nekik joguk volt ezt megvásárolni, eladtuk. Ha 1990-ben az akkori bérlőknek joguk volt a piaci érték 15 százalékáért megvenni a lakásokat, akkor ezt a jogot azoktól sem lehet elvitatni, akik adott esetben olyan műemlékházban éltek, ahol erre nem kerülhetett sor. Nem rajtuk múlott, hogy ők akkor nem vásárolhatták meg a lakásaikat." - mondta az Indexnek a politikus.