Az NGM hétfői közleménye szerint a tárcát megkeresték a horvát és a lengyel pénzügyminisztérium képviselői, hogy megismerjék a lakossági devizahitelek kivezetésére tett magyar kormányzati lépéseket. Emellett az Európai Központi Bank (EKB) is figyelemmel kíséri a magyar módszert.
Az NGM közleménye emlékeztet, hogy a svájci jegybank múlt heti döntése miatt a közép-európai országok devizái, így a forint is jelentősen gyengült a svájci frankkal szemben. Mindez megerősítette, hogy helyes lépés volt a jelzálogalapú devizahitelek törlesztési árfolyamának rögzítése - fogalmaznak. A svájci frank alapú hiteleknél 256,50 forintos, az euró alapúaknál 309,50 forintos rögzítés összességében több mint 500 milliárd forintnyi tartozásnövekedéstől védte meg a magyar devizahiteleseket.
Horvátországban és Lengyelországban is jelentős gondot okoz a lakosság magas svájci frank alapú hitelállománya. "A devizahitel probléma sikeres kezelése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium szívesen megosztja az érdeklődő országok szaktárcáival az eddigi magyar tapasztalatokat, megoldásokat" - olvasható a tárca közleményében.
Hozzáteszik, hogy a kormány devizaadósságokat kivezető törekvései az elmúlt években jelentősen csökkentették Magyarország sebezhetőségét mind közösségi, mind magánszinten. Az adósság, ezen belül a devizaadósság csökkentését a jövőben is folytatni fogja a kormány - szögezik le.
Korábban írtuk, hogy brutális fordulat történt január közepén a svájci frank árfolyamában: a Svájci Nemzeti Bank (SNB) feladta az euróval árfolyamának ingadozását kivédő védelmét. Ennek hatására pánik tört ki a világ pénz- és tőkepiacain, amely délutánra ugyan kissé megnyugodott, ám a forint történetében fekete betűkkel fog szerepelni ez a nap, ugyanis valamennyi vezető devizával szemben történelmi mélységekbe zuhant a hazai fizetőeszköz árfolyama. A legnagyobb mértékben a svájci frankkal szemben gyengült.
Négy esztendő múltán az SNB - minden előzetes figyelmeztetés nélkül - váratlanul feladta azt a gyakorlatát, hogy az euró/svájci frank árfolyamát az 1,2-es küszöbhöz köti. Ha ezt az értéket átlépte volna a keresztárfolyam, akkor az SNB ezt beavatkozással megakadályozta volna. Azonban magának a küszöbnek a megléte olyan elriasztó hatással volt, hogy a devizakereskedők nem fogadtak el olyan megbízásokat ügyfeleiktől, amely akárcsak megközelítette volna az 1,2-es euró/svájci frank árfolyamot. Azonban az elmúlt hónapokban jelentős fordulatnak lehettünk a tanúi. Arra a várható döntésre, hogy az Európai Bíróság várhatóan nem támaszt akadályt az Európai Központi Bank (EKB) lazítási politikájával szemben, egyre több olyan ajánlat érkezett, amely már veszélyeztette az 1,2-es árfolyamküszöböt.
A forint árfolyamának nagy mértékű ingadozása egyértelműen igazolja, hogy a régiós valuták közül a magyar fizetőeszköz a legsebezhetőbb, ennek oka pedig a kormány és a Magyar Nemzeti Bank dilettáns politikája. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője sajtótájékoztatóján azt mondta: nem lehet, hogy a kormány a forint árfolyamával történteket kizárólag a világgazdaságban zajló folyamatokkal magyarázza. Hangsúlyozta, a kormánynak a jegybankkal együtt biztosítania kellene a stabilitást, a biztonságot, figyelniük kellene a világban zajló folyamatokat. Az MSZP elnöke közölte, az árfolyamcsökkenésből származó jegybanki nyereséget átlátható módon meg kell kapniuk az embereknek, ezért felkérte Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettest, hogy dolgozzon ki erre javaslatot.
