Egész Közép-Európára lesújtott az ítéletidő.
Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetői adták ki.
A Die Presse szerint Közép-Európában alapvető gazdasági koncepcióváltásra van szükség, mert az már nem megy sokáig, hogy a térség a Nyugat meghosszabbított munkapadja legyen.
A miniszterelnök szerint a kórházak bírják a küzdelmet.
Ha eddig nem tudtuk volna: mostantól a V4-ek jelentik az igazi, épülő Európát, kár is messzebbre nézni.
3300 éve a legtöbb embernek hasi fájdalmakat okozott a fehérjetartalmú ital.
A csehek talán a sör védőital funkciójában hisznek. Szlovákiában valamivel nagyobb az óvatosság, de igazi fegyelmet Lengyelországban és Ausztriában lehetett tapasztalni.
Elképzelhető, hogy térségünk komoly politikai fordulatok színterévé válik 2020-ban. Egy sor országban nem zárhatóak ki meglepő fejlemények.
Nyugati vendégmunkások, szupertechnológia, tiszta környezet és biztonság a főbb tervek között.
A választ Macedónia helyzetében és múltjában kell keresgélnünk, az ország szárazföldi sziget jellegében, s szomszédaival való ellentmondásos viszonyában.
„A nemzeti érzés, túllépve az egyén érzelmi emelkedettségétől háborúkat előidéző kollektív őrültségig fokozódhat. A bekövetkező kudarcokat azután rendre történelmi véletlenekkel, a belső és külső ellenségek aknamunkájával magyarázták. Ám az idő múlásával ismét feléled az illúzió: az új történelmi helyzetben a dominanciára törekvő politika sikert hozhat.”
Orbán Viktor szerint az európai értékek nem Brüsszelben, hanem az európai polgárok szívében vannak.
Jórészt derűlátóan ítélik meg bankjaik működési környezetének kilátásait a közép-európai EU-gazdaságok, köztük Magyarország bankszektorainak pénzügyi vezetői, bár tartanak a szabályozói rendszer változásaiból eredő bizonytalanságoktól is - áll a Moody's Investors Service kedden Londonban ismertetett térségi felmérésében.
Amit a közép-európai országok képviselnek, az inkább ellenzékben, mint többségben van az EU-ban, és helyzetüket hátrányosan érinti a Brexit - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén.
Komoly versenyfutás indult Közép-Európában Donald Trump új amerikai elnök kegyeiért. S miközben Budapest arra törekszik, hogy az Európai Unió országain belül is kivételes bilaterális viszonyt alakítson ki az új amerikai adminisztrációval, a térségből is akadnak riválisai. Nem is egy.
Komoly belpolitikai vereséget szenvedtek a héten a közép-európai térség populista vezetői: Orbán Viktor miniszterelnök nem tudott az érvényességi küszöbhöz elegendő szavazatot gyűjteni a kvótareferendumon, Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke pedig meghátrálásra kényszerült az abortusz szigorítását célzó törvényjavaslat ügyében - írta pénteki összeállításában a Politico brüsszeli hírportál.
Az Országgyűlés elnöke szerint az Európa gyengítéséhez fűződő globális geopolitikai érdekek éppen abba az ütközőzóna-szerepbe akarják ismét visszakényszeríteni Közép-Európát, amelyből 1989-90-ben ki akart törni, bejelentve integrálódási igényét "Európa második világháború után szabadon és demokratikusan fejlődni tudó, szerencsésebb feléhez".
