Görögország;elnökjelölt;Sziriza.;előrehozott választások;Alekszisz Ciprasz;Európai Baloldal;

2015-01-20 06:32:00

A Sziriza programja és esélyei

Vasárnap, január 25-én sorsdöntő előrehozott választásokat rendeznek Görögországban. Múlt év végén ugyanis az athéni parlament nem szavazta meg a nagykoalíció elnökjelöltjét, ezért fel kellett oszlatni a parlamentet. A voksolás nagy esélyese a baloldali gyűjtőpártként létrejött Sziriza. Mivel a görög választási rendszer a legtöbb szavazatot megszerző pártot ötven plusz mandátummal is jutalmazza, ezért várhatóan a párt fiatal vezetője, Alekszisz Ciprasz alakíthat kormányt.

A Sziriza különböző kommunista, szocialista, újbaloldali csoportokból, kis pártokból alakult ki, és vezetője, Ciprasz akkor vált Európa-szerte ismert politikussá, amikor tavaly az Európai Baloldal jelöltje volt az Európai Bizottság elnöki posztjára.

A brüsszeli szakértők Európa politikusaival és a médiával együtt egészen különböző forgatókönyveket vázolnak fel egy esetleges Sziriza-kormánnyal kapcsolatban. Egyes jóslatok szerint Görögország kikerül az eurózónából, ami csődbe viszi az országot, és megrendíti az egész európai gazdaságot, Mások szerint a kilépéssel mind Görögország, mind az eurózóna jól járna.

Ehhez képest Ciprasz sokszor leszögezte, hogy nem akarja kivezetni Görögországot az eurózónából. Ezzel a reálisabb forgatókönyvvel számolva egyesek úgy látják, hogy a Sziriza-kormány radikális és irreális követelései miatt gyorsan megbukna. De vannak olyan vélemények is, hogy a Sziriza kormányra kerülve mérséklődne, egyfajta balos szociáldemokrata párttá válna, és kompromisszumra jutna Brüsszellel pénzügyi politikáját illetően.

A „Transform” folyóirat szerkesztői jóvoltából most magyarul is megjelent a Sziriza kormányprogramnak szánt kiáltványa. A program alapvető és legfontosabb része egy úgynevezett „Európai Adósság Konferencia” keretében az államadósság nagy részének nominális értéken való leírása, amelyet ahhoz hasonlítanak, ahogy 1953-ban leírták az akkori Nyugat-Németország adósságait, megágyazva a „német csodának”.

Nyilvánvalóan ez a programpont a legkritikusabb, és ha a Sziriza valóban győz, akkor ekörül alakul ki a legkeményebb vita. A programban szereplő „az államadósság nagy része” kifejezés persze majdani alkuk alapja is lehet, hiszen a „nagy rész” elég tág fogalom.

Az adósság kezelése után megkezdenék egy Nemzeti Újjáépítési Program végrehajtását. A Sziriza számításai szerint ez „önköltséges” lenne, vagyis az elmaradt adó- és egyéb bevételekből fedezhető. Adataik szerint 68 milliárd eurónyi, tehát iszonyatos mennyiségű befizetetlen adó, járulék hiányzik a görög költségvetésből, ebből 20 milliárdnyi behajtását tartják reális célnak.

Fellépnének a hatalmas méreteket öltő csempészet ellen, amit szerintük a mai politikai elittel összefonódva hajtanak végre, s ennek felszámolása is komoly bevételeket eredményezne. Több lehetőséget adnának ügydöntő népszavazásra, népi vétóra, megnövelnék a képviselők büntetőjogi felelősségre vonásának jogi lehetőségeit.

A „kiadási oldalon” orvosolnák a brutális megszorítások okozta szociális katasztrófát az energia, az étkezés, a lakhatás és a tömegközlekedés árának támogatásával, esetenként ingyenessé tételével a rászorulók, a szegények számára. A családok első lakását, tehát amelyben rendszerszerűen élnek, nem lehetne adósság miatt elkobozni.

Egy állami munkaprogram keretében háromszázezer munkahelyet létesítenének. A problémás állami cégeket privatizáció helyett a társadalombiztosítási alapok tulajdonába adnák. Visszaállítanák a munkavállalókat védő jogszabályokat.

A minimálbért 751 euróban határoznák meg, ami nem tekinthető magasnak, a magyar bruttó átlagfizetés körüli érték. Az állami beruházásokat négy milliárd euróval növelnék meg, ami mondjuk a paksi beruházáshoz képest szintén szerény összeg.

Vagyis ha az adósság eltörlésének, átütemezésének, vagy valamilyen más módon történő kezelésének alapproblémájára megoldás születne, akkor a Sziriza kormányprogramjának többi része nem forgatná fel sem Görögországot, sem Európát. De ahhoz nyerniük kell előbb otthon, majd Brüsszelben (és Berlinben) is.

Rossz hír a gazdaságnak
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Görögország államadós-osztályzatának kilátását a Fitch Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a jelenlegi görögországi politikai bizonytalanság miatt növekedtek a görög hitelképességet fenyegető kockázatok. A nemzetközi hitelminősítő az európai és az amerikai piaci zárások után, Londonban pénteken késő este bejelentett kilátásrontással együtt megerősítette a "B" szintű - mélyen spekulatív, vagyis messze nem befektetési ajánlású - görög szuverén adósbesorolást.
A negatív kilátás indoklásában a Fitch londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint a belpolitikai bizonytalansággal jellemzett mostani időszakban hónapokat csúszhat a hivatalos hitelezőktől várt további finanszírozások folyósítása, és Görögország újbóli tőkepiaci hozzáférése is. A január 25-ére kitűzött, előre hozott választások miatt bizonytalanabbá vált a gazdaságpolitikai döntéshozatal irányvonala.
Jóllehet a Fitch nem számít arra, hogy nyárig tartó, elhúzódó politikai patthelyzet alakul ki, de ha ez mégis bekövetkezik, a hitelminősítő szerint az megnövelné a finanszírozási nehézségek és az újabb recesszió kockázatát.A cég londoni elemzői valószínűsítik, hogy megállapodás jön létre az új görög kormány, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az eurójegybank (EKB) alkotta trojka között, mivel mindkét oldalt erőteljes ösztönzők késztetik az egyezségre.
A Fitch Ratings szerint ez abban az esetben is igaz, ha a radikális baloldali Sziriza párt - a közvélemény-kutatások alapján a választások esélyese - győz. Mindazonáltal továbbra is széles a szakadék a Sziriza és a trojka szakpolitikai elképzelései között, így bonyolult és kockázatokkal terhelt tárgyalási folyamat várható - jósolták a hitelminősítő elemzői.A legutolsó felmérések szerint a Sziriza előnye már több mint négy százalék a konzervatív Új Demokrácia előtt, ami azt jelzi, hogy behozhatatlanra nőtt a baloldali radikálisok előnye.