El kell számolni az EU-s pénzekkel - Lázár nem aggódik?

Publikálás dátuma
2015.01.20 09:54
Fotó: , Népszava
Szerdán fogadja el a kormány az európai uniós források idei kifizetésével kapcsolatos részletes intézkedési tervet - ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte a közrádió reggeli műsorában. 

"Ez egy nagy hadművelet" - jellemezte a tennivalók súlyát Lázár János, emlékeztetve: közeledik a 2007-2013 közötti európai uniós támogatási időszak lezárása, idén december 31-ig minden EU-s pályázatnak véget kell érnie, a pénzzel pedig el kell számolni.

Elmondása szerint tavaly csaknem 1900 milliárd forintot folyósítottak, az idén pedig nagyságrendileg 2000 milliárd forintot kell kifizetni, hogy le lehessen hívni a Magyarország számára megszavazott támogatást. Lázár megfogalmazása szerint mindennek - vagyis az uniós támogatásnak -  óriási jelentősége van a nemzetgazdaság szempontjából, hiszen ez a gazdasági növekedés egyik tartópillére. A kormányzati intézkedési terv pedig havi lebontásban részletezi, mennyi pénzt kell kifizetni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyezte, hogy mindeközben a kabinetnek el kell indítania az új EU-s fejlesztési időszakot, amelyben Magyarország 34 milliárd eurót kapott. Ennek 60 százalékát kis- és középvállalkozásoknak szánják.

Azzal kapcsolatban, hogy új közbeszerzési szabályozás készül, Lázár János azt mondta: a kormány célja a magyar vállalkozások érdekeinek megvédése, mert például az építőiparban "Brüsszelből konkrétan nyomás alatt állunk annak érdekében, hogy ne a nemzeti (...) vállalatok nyerjék el az építőipari beruházások nagy részét, hanem lehetőség szerint a nyugatiak is részesüljenek ebből".

Lázár János még tavaly októberben, egy az ATV-nek adott interjúban kijelentette:  amióta átvette hivatalát, és személyes felelősséget visel a kabineten belül az EU-s pénzek elosztásáért, mindent elkövet annak érdekében, hogy a "rossz hagyományokat megtörve", sem személyes pénzügyi, sem pedig politikai szempontok ne játsszanak szerepet egy pályázat odaítélésénél.

Szerző

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35