A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) képzése során a leendő filmeseknek lehetőségük nyílt kipróbálni magukat a mozgóképművészethez kapcsolódó műfajok legtöbbjében. A mesterszakos tanulmányok során megtapasztalhatták, hogy milyen kisjátékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós produkciót, animációs kisalkotást, illetve reklámfilmet készíteni.
A szakirányok vezetőtanárai, M. Tóth Éva animációs rendező, Salamon András filmrendező, Miklós Mari vágó és a televíziós műsorkészítő szak elöljárója, Born Ádám rendező saját szakterületét értékelte a Toldi Moziban tartott MozgóképEST-en. Ezt követően az intézmény hallgatóinak alkotásait összegezték, majd vetítésre kerültek a produkciók.
A Mozgóképművész szakos hallgatók méltán lehetnek büszkék az elmúlt években létrehozott alkotásaikra, kiemelkedő teljesítményt értek el. A legsikeresebb vizsgamunkák egyike a Kemény Eszter rendezte Parafrázis című film, amely a női lélek kifürkészhetetlenségét állítja középpontba. A kisjátékfilm megkapó képi világa Chilton Flóra operatőri munkáját dicséri. A produkciót az elmúlt időszakban számtalan filmfesztiválon bemutatták, legfrissebb díját éppen a Krzysztof Zanussi világhírű lengyel filmrendező vezette zsűritől érdemelte ki a Faludi Nemzetközi Amatőrfilmszemlén.
A Magyar Filmhét versenyprogramjában is vetített alkotás olyan, mint egy klasszikus festmény: Hajduk Károly és Sárközi-Nagy Ilona kalauzolásában a női lélek útvesztői és szépsége különböző ismert művészeti alkotásokon keresztül jelenik meg. A Parafrázis az emberi segítőkészség ékes példája: baráti segítséggel, adománygyűjtő weboldalon keresztül megszerzett 700 eurós (kb. 200 ezer forint) költségvetéssel forgott, és az egész stáb ingyen dolgozott.
Szintén Kemény Eszter filmje a Zserbó is, amely egy sajátos disztópia egy olyan társadalomról, ahonnan hiányoznak a fiatalok. A 24 éves rendezőnő kijelentette lapunknak, a témaválasztás nem csupán művészi eszköz, hanem tudatos társadalomkritika.
„Valamilyen szinten nagyobb alkotói szabadsággal jár elkészíteni egy kisfilmet, ezért itt messzebbre mehetünk el, mint egy nagyjátékfilmnél, ahol sok partner korlátozhatja az elképzeléseket. Egyébként nem gondolom, hogy a jelenlegi filmgyártás nagyon rossz helyzetben van, hiszen rövidfilmesként számtalan fesztiválon lehettem jelen, sok jó magyar film készül” – mondta Kemény, aki még „érni” szeretne addig, míg egészestés filmet készít.
Szekeres Norbert szintúgy két alkotással volt jelen a filmes szekcióban, Deni című tizenegypercese mellett a Rucomil című televíziós filmje debütált. Az előbbi a magyar színjátszás ifjú titánjának, Tasnádi Bencének a jelenlétére építve mutatja be a húszas éveiben járó korosztály közegét, annak minden megpróbáltatásával. Ezzel szemben Szekeres másik alkotása jóval könnyedebb, a műfaját tekintve a szatírához húzó Rucomil egy szórakoztató alaphelyzettel indul: elmegyógyintézetbe érkezik egy minisztériumi szakértő, hogy felmérje a páciensek elmeállapotát.
Főorvosként Pindroch Csaba bolondozik, a joviális miniszteri kiküldött Koltai Róbert, Mucsi Zoltán pedig a tőle megszokott nevettető stílusában egy félhülyét alakít. Sajnálatos, hogy a produkció az eredetiség helyett inkább a kevésbé szórakoztató magyar vígjátékok útját járja, a visszafogott humorú alkotásban a dialógusok éppúgy döcögősek, mint a cselekmény. Némi aktuálpolitikai kihallásra is felfigyelhet a vájt fülű néző, hiszen az őrültek házát az egészségügyi források átcsoportosítása miatt bezárás fenyegeti.
„Egyáltalán nem könnyű előteremteni egy kisjátékfilm elkészítéséhez szükséges pénzt. A mi esetünkben nagyrészt iskolai támogatással éltünk, de alternatíva egy filmes cég megkeresése is. Csak nagyon minimális összeggel tudtak támogatni, az iskolától kapott pénzen kívül a baráti segítségek a döntőek” – vallja Szekeres, aki hozzátette, bármilyen forgatáson használható eszköz nagy segítség tud lenni. Úgy véli, fiatal alkotók számára a televízió lehet a pályakezdés első mérföldköve, de mint mondja, az egész filmszakmában nagy a telítettség.
Az előzőhöz hasonló abszurd történetet mesél el a Ricsárdgír zenekar Éndalom című szerzeményéhez készült klip. A népszerű formáció vendégéneklésre hívta Pájer Alma színésznőt, aki éppúgy igent mondott erre, mint a BKF-hallgató Márton Dániel által megálmodott videoklip forgatására. Az önmagában is ütős, szókimondó popdalhoz készült produkció egyfajta feminista himnuszként is értelmezhető, a hősnő az individuum fontosságára és a férfiközpontú világban való érvényesülésre tanít. Ha a közönség ízlésvilága eltérő is, a művészi kivitelezés üdítően hat a gyakran sablonformát követő zenei klipek ágazatára.
A hallgatói filmek mustráján animációs produkciókat is vetítettek: Császár Krisztina Multiball Love Story-ja és Bálint Szilárd Nagy utazás című rövid játékidejű, ám annál értékesebb animációja mutatkozott be. Összességében megállapítható, hogy a kisfilmeket sokszínűség és eredetiség jellemzi.
Különösen jó látni, hogy ezekhez a közel tízperces produkciókhoz számos ismert színész is csatlakozott, hogy ezzel segítse az ifjú alkotók pályakezdését és biztosítsa a magyar filmgyártás jövőjét. A kísérleti- és kisjátékfilmek elsősorban az internetes videómegosztók segítségével találják meg a célközönséget, de az elmúlt évi termés legfontosabb alkotásainak zömét sokkal felemelőbb érzés a mozivásznon megtekinteni.
