Béremelésért tüntettek a fővárosban

Publikálás dátuma
2015.01.20 19:17
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Fotó: /
A kultúra és a kulturális dolgozók megbecsüléséért, béremelésért tüntettek kedd este a fővárosban. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szervezésében tartott demonstráción felszólalók - köztük Csóti Csaba KKDSZ alelnök - arra hívták fel a figyelmet, hogy a kulturális ágazatban már tíz éve nem kaptak béremelést. A helyszínen készült képeket itt tekintheti meg. 

A demonstráción szolidaritását fejezte ki az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség képviseletében Josef Krejbych, aki szerint a magyar kormánynak fel kellene ismernie, hogy a kultúra széleskörű gazdasági és társadalmi jelentőséggel bír.

A mintegy négyszáz demonstráló a beszédek után - fáklyával a kezében - a Magyar Tudományos Akadémia épülete elől a V. kerületi Szalai utca irányába indult el. Többen szakszervezeti táblákkal a kezükben vonultak, mások feliratokat vittek, ezeken egyebek mellett az állt: "Európai munkáért európai bért!", "Több kultúrát, kevesebb Fideszt!".

Az épület sarkánál felolvastak egy petíciót - amelyben a KKDSZ a bértárgyalások azonnali megkezdését követelte a kormányzattól -, majd átadták a minisztérium képviselőjének.

A tömeg ezt követően fáklyákkal a Néprajzi Múzeumhoz vonult, ahol - egy teherautó platóján rögtönzött színpadról - mások mellett felszólalt Schilling Árpád rendező (Krétakör), aki annak a véleményének adott hangot, hogy "nincs már tárgyalóasztal, nincs hová leülni", hiszen a kormány nem is akar tárgyalni senkivel. Utalt arra, hogy ezért is kezdték el már korábban a tüntetéseket. 

A rendező a különböző célokért tüntetők összefogását hangsúlyozta és arról is beszélt, dolgozni kell azon, hogy mi legyen "Orbán után".

Gulyás Balázs, a netadó-tüntetés szervezője a kormány intézkedéseit, ezek között az útdíjat és a napelemeket érintő adót bírálta, majd azt mondta, hogy a mai hatalom elfeledkezik a kultúráról és az oktatásról, miközben stadionokra és presztízsberuházásokra jut pénz.

Elhangzott, hogy a budapesti demonstrációval egy időben számos vidéki helyszínen is tartottak tüntetést a magyar kultúra - január 22-ei - napja apropóján.

Szerző
2015.01.20 19:17
Frissítve: 2015.01.20 21:12

Eladó a világ első filmplakátja

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:43
A Lumiére-fivérek.
Fotó: Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet/
Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban - számolt be róla a The Guardian csütörtökön.
A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak.
Bár az esemény filmtörténeti pillanat volt, 1895. december 28-án csak alig több mint 30 néző ült be a Boulevard des Capucines-n álló Grand Café alagsori termébe, a Salon Indienbe, amelyben 100 széket helyeztek el. A sajtót is elvárták az első vetítésre, de a lapok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt rajta.
A 20 perces vetítésen a Lumiére testvérek rövidfilmjeit láthatta a közönség. A párizsi újságok figyelmét felkeltették a nézők beszámolói, és mégis írtak az eseményről, így a január 1-jei és 2-i vetítéseken már több mint 2000 néző fizetett egy frankot, hogy lássa a mozgó képeket.
Pár hónap múlva már a külföldi nagyvárosokban is megnyíltak a Lumiére fivérek mozijai. A vetítéseket két különböző stílusú plakát hirdette, ezek egyikét bocsátják árverésre. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40-60 ezer fontért (15-22 millió forintért) kelhet el.
A Sotheby's londoni aukcióján 164 ritka filmplakátra lehet licitálni.
Szerző
2018.08.16 20:43

Meghalt Aretha Franklin

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:17

Fotó: AFP/ JAMIE MCCARTHY
76 éves korában, családtagjaitól körülvéve elhunyt a soul királynője, az amerikai pop leghíresebb női alakja.
Egyrészt persze könnyű dolga volt: aki így tud énekelni, azt a sors sikerre ítélte. Másrészt óriási terhet cipelt, elvégre a papának az „egymillió dollárt érő hang" volt a beceneve, a mama angyalian zongorázott, és kislányként sokszor Mahalia Jackson vigyázott rá. Ilyen elvárásoknak nem könnyű megfelelni, de Aretha Franklinnek sikerült. Nem csak a vándor hitszónok papa, a fiatalon meghalt mama és Mahalia néni lehetett rá büszke, de előbb a fekete, majd a fehér, végül egész Amerika. A Time már fél évszázada a címlapjára tűzte, és a soul hangjának nyilvánította. Volt Martin Luther King díszvendége, aztán búcsúztatta őt a temetésén. George W. Bush elnöktől kapta meg az USA legmagasabb kitüntetését, a Szabadság érmet, és énekelt Barack Obama beiktatásán.
Egyetlen más nő sem szerepelt több mint száz dallal a Billboard ranglistáin, eladott 75 millió hanglemezt, Luciano Pavarotti helyett beugorva a Turandot „Nessun dorma" áriájával kápráztatta el az 1998-as Grammy gála közönségét.
Hatévesen kezdett énekelni, és hetven évvel később, 2018 elején jelentette be visszavonulását – akkor még csak a turnéktól. Tizennégy évesen indult a szólókarrierje, a középiskolát már a második évben otthagyta – aztán, hol máshol, a Yale-en kapott díszdoktorátust. Meg a Harvardon, a Princetonon, a Brownon, a Berklee-n és még ki tudja hol mindenhol. Hangja együtt erősödött a polgárjogi mozgaloméval, amelynek egyik fiatal és szép arca lett. A #metoo mozgalom láttán nem lehet nem visszagondolni az általa sikerre vitt Otis Redding nótára: Respect, összesen csak ennyit kérek, egy kis tiszteletet...
Nagyon nagy részben Aretha Franklinnak köszönhető a Detroitból kiindult soul zene a rasszhatárokat áttörő sikere, utóbbi pedig kulcsszerepet játszott a feketék kulturális egyenjogúságáért folytatott küzdelemben. Több mint negyven éve, nőként a legelsőként iktatták be a Rock and Roll hírességek csarnokába. Az amerikai pop királynője hetven éven át minden zenét sikerre vitt, amihez csak nyúlt, a nagy fekete dívák közül is az egyik legnagyobb volt. Mivel is búcsúzhatnánk, respekt, Aretha, respekt.
2018.08.16 16:17
Frissítve: 2018.08.16 18:10